Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

S. Püski Anikó: Mezőgazdasági (gyümölcstermesztési) eljárások feljegyzése egy kéziratos könyvben

(32. lap) Kinek pedig talaja kedvező vagy különböző természetű, az csak arra vigyázzon hogy a nedvesebb talajrészekbe a nedvességet inkább kedvellő fákat ül­tesse, és megfordítva. A talaj készítés. A talaj elkészítését illetőleg pedig mint fő és múlha­tatlan szabálynak tekinthető a rigolirozás ősszel; vagy ha ez költséges lenne, legalább a hatalmas mély föl­szántása a talajnak ősszel, - mely egy Howard-féle ekével, mely tiz, vagy tizenegy hüvelykre szánt, - telje­sen elegendő. Ennek két nagyszerű előnye van. Egy az, hogy a fagy télen kifagy, hó és eső-vizzel megtelik, megkövé­rittetik, és benne az ásványrészek föl oldatnak; de fö előny az hogy a föld fölporhanyitatván, abba a gyenge hajszál vagy is az éltető gyökerek szabadon terjesz­kedhetnek, és erősödhetnek. Erre nézve kézzel fogható tény az, hogy minden fa éltető gyökere alig néhány (33. lap) hüvelyk mélyen terjed szélességben a törzs körül széjjel - és azon egyenes erős gyökér, melyet sziv-gyökérnek hivnak­megy, - egyenesen egyedül a földbe le mélyen, - de az is igaz, hogy e sziv gyökér a fának nem éltetésére hanem a földben erősen állására szolgál.; hogy da­czolhasson a fa széllel és viharral­Ebböl következtetve: Tapasztalás után állithatni, hogy a hosszú sorokba egyenes vonalban ültetett vad-fákat is ha eredményt akarunk úgy ültessük, hogy azoknak nem csakgödröt ássunk főleg keskenyt és mélyet, - hanem az egész vonalt legalább három láb szélességben mind két olda­lon és a közöket is ásassuk föl, hogy a gödör oldalai fa­lakat ne képezhessenek; mert azokon a gyenge haj­szál-gyökerek vagy épen nem, - vagy csak áldozattal lesznek képesek áttörni, - mely csatában gyakran a fa elpusztul. Egy szűk gödör tehát, melynek körülete fölporha­nyitva nincs, hasonló egy szűk (34. lap) csizmához, ­mely csak fájdalmat és tyúkszemet eredményez; és egy szűk gödörbe melynek falai kemények a gyökerek természetesen csak a gödör széléig terjedhetnek; on­nan pedig visszafordulva össze-vissza gubóhodnak a gödör fölporhanyitott belső területén, és ha annak bel­ső táperejét fölemésztették, a fa elpusztul. - De A csak gödörbe ültetett fa az eső nedvesség, nap, s a levegő éltető erejét csak annyiban álvezheti, a mily széles a gödör, - mert ha a terület a gödör körül kötött és kemény, abba a nap, levegő, és eső be nem hathat. Ez állítás bizonyságául szolgálazon tagadhatatlan körülmény, hogy azon fák melyek törzsei körül a föld megkeményedett és begyepesedett, nehezen nőnek, kínlódnak és soványan gyümölcsöznek, ­megmohósodnak, elvénülnek; - ellenben a porha­nyó földben levő minden fa, vagy melyek tövei kör­nyéke kapáltatak vagy porhanyón tartatik, - erős, ví­gan tenyész, (35. lap) vidoran hajt, és bőven gyü­mölcsözik. Az ültetés ideje. Az ültetés ideje fölött mindenféle okokkal támogatott véleményekkel találkozunk, - sokan az őszi ültetés, mások csak a tavaszi ültetés határozott baráti. Az igazság itt is minden ellentétes nézeteknél a kö­zépen van ugyan mert némely fák vagy bokrok ősszel ültetése hasznos és tanácsos, - mihez járul azon kö­rülmény is, hogy ősszel a fák ültetése idejekor, midőn t.i. azok nedvkeringése a levelek lehullásával beállott, a gazdának legtöbb ideje; ellenben tavasz kezdetén legtöbb teendője van. De a tavaszi ültetés általában jobbnak, éselönyösebbnek tartatik. Mert, hogy több ok ne emiitessék - az ősszel ülte­tett fa körüli föld porhanyón a fagyok miatt nem csak nem maradhat, - sőt a megfagyott nedves föld össze­húzódván, a hajszál-gyökereket magával húzza és el­térpi, - sőt ezenfölül (36. lap) a fagy által lyukak és hé­zagok képződnek a fa gyökerei közta földben, és azon hézagok miatt a hideg téli nedvek és penészképzödés a gyökereket teljesen tönkreteszik. Ezen ok maga elég arra, hogy az őszi ültetés helyett, eltekintve attól is hogy a tavaszi nedvkeringés a fa megfogamzására roppant jótékony hatást gyakorol és a sikert biztosítja, - mi az őszi ültetésnél elő nem állhat: - gondolkozás nélkül a tavaszi ültetésre lehet tehát szavazni. Az ültetés módja. Az ültetés módjára nézve némely pontot illetőleg az eddigelé általános szokásban volt ültetési módtól elle­het térni, és ennek a tapasztalás ily okát adja: Ha ősszel a terület a hova ültetni akarunk, legalább bizonyos föntebb említett térségben is fölporhanyítot­tuk, akár rigolirozás, akár mély szántás által; akkor nem szükséges, hogy ősszel gödröket ássunk. Tavasszal ha ültetni akarunk, az (37. lap) ily földben csak a fák helyeit jelöljük ki, és azon helyeken legföl­jebb oly mély és széles gödröt hányatunk (úgy hogy fél ásó nyomnyira a földszintől vett földet más oldalról ra­katjuk) - minő a gyökeret szélességben és a fát a med­dig az előtt a földben volt befogadja. Ekkor a gödörbe a föld tetejéből fél ásó nyomnyira kivett és oldalt rakott földet, mivel ez már érett és ter­mékennyé vált, a gödörbe visszahányatjuk, hogy a gyökereknek első tápot azok nyújtsanak, - és igy a gödröt érett foldd el (mely teljesen porhanyó legyen és igy hézagokat ne képezzen) addig töltetjük, mig az ol­dal, vagy hajszál, vagy is éltető gyökerek a talaj fölszi­nével csaknem egy vonalba esnek, és ekkor a gödör közepén a földet kissé fölhalmozzuk, hogy vakondtú­rás alakú legyen, mint a spárga, vagy nyúlárnyék ­gyöknél szokás, - hogy a fa töve e halmocskára essék. (38. lap) Miért? - Mert a földporhanyitott föld úgy is né­hány nap múlva az ültetéskori beiszapolás és önsúlya által tetemesen megszokott szállani, és leülepedni. Ha tehát az ültetést úgytettük, hogy a fának az eddig földben volt nyaka a terület színvonalával egy - akkor biztosak lehetünk, hogy a fa legalább is pár hüvelykre a kellő magasságonalul a földbe fog süllyedni, és a mély ültetés minden káros következményeit, mint a: fa­megfulladás, kínlódás, elvénhedés, -terméketlenség igy tapasztalni leszünk kénytelenek, mit csak a há­lómra és magasabban ültetés által kerülhetünk ki. Mert ha halomra ültetünk, a föld ülepedés által a gyökerek épen a földterület fölszine alatt, mely legter­mékenyebb, fognak elterjedni, és földdel annyira nem lesznek megterhelve, hogy a nap, eső stb, hatását köz­376

Next

/
Thumbnails
Contents