Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Gulyás Éva: Adatok a Jászság és a Nagykunság XVIII—XIX. századi gyógyító gyakorlatához

nyen főzni, és a haját lehántván, vágjad hosszára kétfelé, vesd ki a székit és a helyét töltsd meg tört nádmézzel, azután ismét borítsd össze. Ha össze nem ragadna, fonállal kösd öszve, főzd meg parázson, ha lehet uj serpenyőben erősen és a mely levét bocsát, abban keverj búzalisztet és ruhára kenvén azzal ragaszd. Láb vagy kéz kimarjulásáról Végy árpalisztet, mézet, sót és jó ecetet egyenlő mértékben elegyítsed össze, főzd meg és melegen kösd vélle harmadnapig. Jó Szent János lapujával is kötni. Láb dagadásáról, főképpen ha rúgástól van A keserű lapunak megtörtvén a közepén való inát késfokkal, fordítsd a sebre, kössed vele. Láb vagy kéz zsugorodásáról Minden nap földi bodzából főtt fürdőben kell füröszteni és a fürdő után régi óhajjal kendermagot, sáfrányt, kaponyát főzd öszve, azzal kenjed. Vagy keverjél jó erős bort hálylyal, vagy marha szarucsontnak a velejével és kenet után főzz borban lenmagot, faragj belé szappant, főzd meg erőssen, míg olyan lesz, mint a pép, mellyel jó melegen ruhára kenvén, borisd bé a kenés után vélle. Vagy az ökörfarkat, nyírfalevelet együtt főzd meg vízben és csinálj fürdőt, abban fürödjék, fürdő után kössék vélle. Vagy szöllő montyát vagy törköjét főzd meg vizben, tölsd kádba, egy kis széket belé tévén ülyön bele egy darabig, egy néhányszor felül lepedővel betakarván, párolgatni. Ha tejbe, vagy borba zsáját majoránnát főzvén két kováts kasza öntözzék ruha allatt és a párlás után reá kötik. Lép dagadásról Tamariskás pipa szárról kel dohányozni,

29 vagy végy a patikában Emplastromránárium és olyan bőrre kel kenni annyit tegyen, mint a keménység, vagy dagadása a lépnek. Elég pedig egy Máriás ára flastrom olyan és egyszer belőlle kényed bé a bőrt elsőbben és ragassza reá kötés nélkül, mert magától megál, le sem esik. Másodszor is ászt cselekegye, meg gyógyul. Egy pohár háromszora elég. p: r: Vagy fél étel bort tegyél a tűzhöz, ves belé fehérkenyérbelet, főzd meg erőssen, azután jó sürün szűrd által, hogy olyan legyen mint a pép, akkor ves belé egy lat gyökeret, egy diónyi sót, egy diónyi olajt, egy karafina égett bort és ismét főzd össze jó erőssen, azután mint a flastromot kend ruhára, kösd a lépre. Vagy a savanyu kovászt faolajos borban főzd meg erőssen mint a pépet, melegen ruhára kenvén kösd be vélle. Mégjobb a savanyu kovászt lenolajjal, eczettel és borral főzd össze, ez használ. Más doktor könyvből

30 Ez történik, mikor a természetnek határa előtt megesik a szülés. Némelyiken oly erőt vészen, hogy egymás után háromszor, négyszer is hamarább elvesztik ,!>-&? Le 4</ < *r /'- ? ' * < / '2/ *t4+- fí&Lu*/ At íla4 4+*Atej

f 4*0% £rt>A*4_«*<t*? ^mAtSC •^ .,&£l r J '^ s4ss4+e~ct~ w *a7~ 1. kép: „Más doktor könyvből" címmel Pápai Páriz Ferenctől vett gyógymódok magzatjukat. Oka ennek néha az anyának minden részeiben, néha pedig családjában vagyon, méhében, néha pedig magában a magzatban vagyon. Az asszonyokban lévő okok név szerint a has menés, viz folyás, vagy hurut, kólika, süly, esés, ütés, rúgás, vagy egyéb erőltetés, néha a rossz nedvességnek bősége, álmatlanság, hosszas bu, félelem, és mértéktelen élet. Ezek mind a méhet, mind a magzatot idétlen szülésre készítik. Az ilylyen szülésben a magzat néha elevenen, néha halva jön a világra. Jelei pedig a méhben megholt magzatnak, ha az anyának emlői hirtelen apadnak, a magzat mozgása megszűnik, sőt terhe nehéz, mint egy darab kő; az anyának ábrázatja borult, ajkai kékülnek, vizelete és emésztete gyakran erőlteti. Hogyha pedig a szülés idelyén az erőlködésben gyakran elájul, tagjait nem birja, a görcs szorongatja, feledékeny, szóra nem vigyáz, jelei, hogy anya magzatjával együtt végső nagy veszedelemben vagyon. Ezekből kitetszik az idétlen szülés, kivált, ha nagy vérfolyással és ályulással vagyon, mindenkor veszedelemben vagyon. Mert ugyanis az éretlen, idétlen gyümölcs nehezebben szakad le. Fő orvossága a nyavajának az, hogy az viselős asszony addig előre vigyázzon magára, mig rajta meg nem esik, és a fent nevezett okokat, melyek a veszélyt szerzik, kerülje jelesebben pedig azok részére szükséges a gondos vigyázat, kikkel egyszer kétszer ez az szerencsétlenség mán megesett, vagy megtörtént. A vérnek bősége hamar el tsapja a gyenge terhet, azért eret kel vágatni kivált harmadik vagy negyedik (olvashatatlan - írja a kézirat) annak fájdalmát hathatósan kivonja. Vagy székfüvei bodza virágot, fodor339