Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Gulyás Éva: Adatok a Jászság és a Nagykunság XVIII—XIX. századi gyógyító gyakorlatához

GULYÁS ÉVA: ADATOK A JÁSZSÁG ÉS NAGYKUNSÁG XVIII.-XIX. SZÁZADI GYÓGYÍTÓ GYAKORLATÁHOZ Az a gyógyítókönyv, amelyet bemutatunk, a Szolnok megyei Mesterszállásról került elő, dr. Szabó László bukkant rá a Szolnok Megye Néprajzi Atlasza gyűjtése közben. Utolsó tulajdonosa özv. Rónyai Lászlóné mes­terszállási lakos, akinek a férje öcsödi agronómus volt. 1. A kéziratos orvosi könyvek a XVIII—XIX. században a nép gyógyító tevékenységének fontos részét képez­ték. Ebben az időben az orvosi ellátottság még elég gyér volt és a nyomtatott orvosi könyvek száma is cse­kély, azért a nép mindennapi orvoslásában fontos sze­rep jutott a különböző házi szereknek, a félhivatalos or­vosi személyeknek (bába, borbélyorvos, chirurgus) és azoknak a többnyire orvosi könyvekből másolt kézira­toknak, amelyek több nemzedéken át öröklődtek egy­egy családban, összegezve azokat a fontosabb tudni­valókat, amelyeket az ismertebb betegségek gyógyítá­sánál házilag alkalmazni lehet. A rendelkezésünkre álló levéltári adatok és történeti forrásmunkák alapján felvázolhatjuk, hogy milyen volt a Jászkun Kerület egészségügyi helyzete a XVIII—XIX. században. A XVIII. század elején már a legtöbb köz­ség bábát alkalmazott. A bábák a szülésen kívül más orvosi teendőket is elláttak. Főleg a járványok (pestis, kolera) idején növekedett meg a szerepük. Jászalsó­szentgyörgyön az 1740-es tanácsi jegyzőkönyv feltün­teti, hogy a bábáknak pestis idején milyen kötelezett­ségei voltak. 1 Fizetésük évi 100 Ft, ezenkívül 1 flór, 1 panis. A rendszeresen pusztító járványok miatt a legtöbb község a XVIII. század első felében igyekezett saját költségén borbélyorvost vagy chirurgust fogadni. A Jászkun Kerületi Tanács a XVIII. század óta többször szorgalmazta ennek szükségességét. Jászalsószent­györgyön 1740-ben közzéteszik: „Hogy pedig az pestis (kit Isten fordijon el) errumpálna, tehát egy borbélyról az Helységben tétetik Dispozitio, és rendeltetik az olyan esetben, ki is a betegekkel bánjon és őket orvo­solja." 2 Ennek ellenére a község csupán 1787-ben fo­gadott először borbélyt. „1787. jul. 28- Pöck János exemináns Borbély megfogattatván lészen Conven­tiója 25 kila Búza, 20 kila árpa, 2 öl fa és szabad quár­tély. A himlő oltásért minden gyerek után 15 krt kap." 3 Kunmadarason a XVIII. század közepétől községi bor­bély végezte az orvosi teendőket. 1774-ben 6 forint évi bért kapott és a betegektől külön fizetséget. 4 Gyógyí­tási területe a köpölyözésre és érvágásokra terjedt ki. Kunszentmártonban 1749-től, Jászapátiban 1786-tól alkalmaztak orvosborbélyt. A XIX. század elejétől a tanács igyekezett szétvá­lasztani az orvosi és borbélyi teendőket, és az orvosi teendők ellátására chirurgusokat (seborvos, felcser) alkalmazott. A chirurgusok nem okleveles orvosdokto­rok voltak, akiket sebészi betegségek gyógyítására ké­peztek ki. 5 A chirurgus fizetését 1821-ben Jászalsó­szentgyörgyön a következőképpen állapították meg: „Készpénz váltóban 25 Ft, 70 véka búza, 30 véka ár­pa, 2 öl tűzi keményfa. Továbbá szabad quártély. Köte­les ezért a halottak visitátióját is megejteni." 6 A borbélyok feladata (akik hasonló sebészi feladato­kat is elláttak) ettől kezdve a borotvalásra és néhány alapvető gyógyító eljárásra korlátozódott. Jászalsó­szentgyörgyön 1833-ban kikötötték, hogy „Obrader Antalt borotváló legénynek felfogadják oly móddal, hogy a borotvalason, érvágáson és foghúzáson kivül más Curában és gyógyításban ne avatkozzon." 7 A Jászkun Kerületi Tanács 1795-ben szabályozta az orvosok (physicus), chirurgusok és bábák szolgálatai­ért járó fizetséget. 8 Az árszabás - amelyet az alábbiak­ban bemutatunk - tételesen felsorolja az orvosi, chirur­gusi szolgáltatásokat és azok díjazását. A Doctoroknál 1 6 A Simplex Solutio (egyszeri fizetség) 10 kr-ban határoztatik meg e szerént a) az első visitatioért Doctor Uraknak fizettessen Solutio Dplex id est 20 kr b) az utazásban minden mértföldért jövet is, menet is számlálván 10kr c) az éjjeli visitatioért solutio triplex 30 kr. d) a Medicum Consiliumért (orvosi consilium) a Greminális lakosok (adófizető polgárok) semmit ne fizessenek, midőn ti. a Doctor vagy Localis Chirurgussal értekezik, ha több Doctorokat együvé vitetne a beteg mindeniknek fizessen pure a Consiliumért 30 kr-t. e) a Praescriptioért magának a Doctornak házában 10 krajcár A Chyrurgusok fizetése a) Ér-vágásért a karon a beteg házánál 17, a Chyrurgus Házánál 9 kr b) a lábon valóért beteg háznál 20 kr, maga házánál 15 kr c) nadály applicatiojáért (piócafelrakás) egyért­egyért 15 kr d) Vesicatoriumért (vesicaria = gyógyfű a hólyag­fájás, hólyagkő ellen) 30 kr e) fontanella tsinálásért 30 kr (Pápai Páriz F. értelmezése szerint az erén vágott kis lyukacska a test rossz nedveinek eltávolítására) f) carheder applicatiojáért mellyet tartoznak megszerezni magok a Chyrurgusok 30 kr g) minden köpöl 3 kr h) fog vonás 3 kr i) közönséges sebért, melly a főn vagyon 30 Ft, csont meg sértésével 8 Ft, csont meg hasadásával 14 Ft 335

Next

/
Thumbnails
Contents