Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Gulyás Éva: Adatok a Jászság és a Nagykunság XVIII—XIX. századi gyógyító gyakorlatához

k) csont törés seb nélkül 10 Ft, sebbel 20 Ft I) ficzamodás helyre tétele 1 Ft, ha sebbel van 3 Ft m) közönséges seb első bé-kötésiért 1 Ft n) holt gyerek kivételiért 3 Ft o) mássának kivételiért 1 Ft p) valamely nagyobb tagnak elvágásáért 5 Ft, ide járul a trepanatio és más nemesebb operatiók q) holt ember fel bontzolásáért 4 Ft 30 kr, ha a Physicus jelen van, annak is 4 Ft 30 kr r) Visum repertumért, mellyen mindenkor két hites személy a Birák közül jelen légyen, hogy jobb móddal mennyen véghez, Pseubach már magyarul is megjelent Forensis Medicináját... minden Helységek számára meg szerezni jónakláttatja. * * * A Bábák fizetése maradgyon abba, a mibe most szokásba vagyon." Kelt Jászberény, 1795. Az árszabásnak különösen a chirurgusokra vonatkozó része tanulságos, mert kiderül, hogy a nevezett hatáskörébe milyen orvosi teendők tartoztak. Elsősorban seborvos, ezen kívül érvágást, piócarakást, köpölyözést, foghúzást, ficam- és törésgyógyítást végeztek. A XVIII. században az anyanyelvi művelődés fontos eszközei voltak a herbáriumok, orvosi könyvek. A felvilágosodás szépirodalmára is rányomta bélyegét a kor éledező természettudományos érdeklődése. Fazekas Mihály Diószegi Sámuellel együtt kitűnő füvészkönyvet írt (1807). Ludas Matyi című művében kitűnően összefoglalta a korabeli chirurgusi tennivalókat. Érdemes idézni azt a részt, amikor Matyi Döbrögi uram harmadszori megleckéztetése reményében „egy vén doktorhoz beszegődött inasnak: „... s hozzá beszegőde inasnak, Olly feltétel alatt, hogy az esmeretes nyavalyáknak Czifra nevére, haszonvehető füvekre, porokra, Érvágó köpöly, kristély, lánczéta, borotva, s más borbély szerszám hasznára, sebekre való szer, Fürdők és pergolátok készítésére, kenőcsre Oktatná őtet. - Feje jó volt a mi Matyinknak S egy két hét csak alig múlt, hogy vagy római nyelven Vagy görögül, sok rossz nyavalyákat elő tuda bölcsen Mondani, mellyek azon században műbe valának; És az azokra való szer kotyvasztásához is értett."

9 Csokonai Vitéz Mihály botanikai tájékozottsága is nagy volt. Édesapjától, Csokonai Józseftől örökölte, aki Debrecen egyik neves borbélyorvosa volt. A nagyszombati orvosi iskolában szerzett oklevelet és 1773ban letelepedett Debrecenben. Egy latin nyelvű receptkönyvet is hátrahagyott.

10 Tehát a XVIII. században az egészségügyi teendők ellátása általában még a borbélyorvosokra, chirurgusokra hárult. Már ekkor is működtek egyetemet végzett orvosok (physicusok), de számuk rendkívül alacsony volt. Először a kerületek székhelyén fogadtak orvosokat, de a nagyobb községek is éltek ezzel a lehetőséggel már a XVIII. század végén. így pl. Kunmadarason hosszas küzdelem után 1794. szept. 19-én sikerült a kerületnek megválasztatni a községgel az első orvost Matolcsi Imre személyében.

11 Konvenciója 40 Ft lett, 8 köböl árpa, 8 köböl búza, 15 font gyertyára faggyú, 2 öl tűzifa, 2 szekér széna, 4 szekér fűteni való szalma, 1 véka kása és szabad quártély és az egyénektől járó fizetség. Gyógyszertára ekkor még nem volt, a gyógyszereket Debrecenből, Kaska József patikáriustól vásárolták. 1802-ben a kerületek arról értesítik a községeket, hogy az egész megyében csak 3 orvos doktor van. „Tehát minden communitásnak egy jól kitanult, tudományáról s józanságárul ismeretes Borbélyt illendő felvenni..."

12 A tanács a rendelkezés végrehajtása miatt 1822/23ban elrendelte a Jászkun Kerületekben működő orvosok (physicusok), chirurgusok, bábák és patikusok összeírását.

13 JÁSZSÁG 1822 Jászberény Árokszállás Jászapáti Jászladány Jászkisér Alsószentgyörgy Fényszaru Jákóhalma Jászdózsa Mihálytelek Felsőszentgyörgy Orvos Chirurgus Bába Patikus 1 2 10 2 2 5 1 ' 4 1 3 1 4 1 5 2 2 2 2 Összesen: 42 NAGYKUNSÁG 1823 Karcag Kisújszállás Madaras Kunhegyes Túrkeve Kunszentmárton Orvos Chirurgus Bába Patikus 1 12 1 1 9 1+1 9 1 5 1 1+7 1 5 Összesen: 1 48 Ez az összeírás keresztmetszetet nyújt a kerületek egészségügyi ellátottságáról. Kitűnik belőle, hogy minden kerület élén 1-1 orvos (physicus) állt, Jászberény, Kisújszállás és Halas székhellyel. A nagyobb településeken chirurgusok működtek, Jászberényben, Árokszálláson és Madarason 2-2, a többi községben csupán 1-1, a kisebb jászsági falvakban (Fényszaru, Jákóhalma, Jászdózsa, Mihálytelek, Felsőszentgyörgy) pedig még chirurgus sem volt. A bábák száma a nagyobb helyeken igen magas, Karcagon 12, Jászberényben 10, Kisújszálláson, Madarason 9-9, Kun336