Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében II. rész: Szolnok város térképes, rajzos ábrázolásai (1810-1910)

12. kép: Részlet a „Helyzete a magyar középponti vasút Pest és Szolnok közti részének..." című térképből, amelyet az 1847. szeptember 1-i ünnepélyes megnyitáson adtak át a vendégeknek. Megérkezvén Szolnokba - elkezdődött a küldöttség elfogadása után a Pályafő hajléka alatt a pompás ebéd. Igen élénkké tette ezt a magyar katonazene, s érdekessé a nézökül megjelent hölgysereg. Ebéd folytában föláll Kossuth Lajos, s szokott ékesen szólásával igen idő és helyhez alkalmazott fölköszöntést mondott... Az ünnepélyesség végével mindnyájan megelégedve távoztak... - megemlítendő, miszerint a jelen volt gróf Széchenyi István innen a Tiszán Szatmarba utazott... - Ezután hazatértünk elhozván magunkkal emlékül a vasútvonal földirati térképét." A Pest-szolnoki vasút avatására megjelentetett térkép címe: „HELYZETE a magyar középp. VASÚT PEST és SZOLNOK közti részének az emelkedési arányok összeállításával" (12. kép). Metszette és nyomtatta: Walzel F.A. Pesten. Mérete: 41 x 180 cm a Pest-szolnoki vasút 125-ik évfordulójára rendezett vasúttörténeti kiállítás alkalmából hasonmás kiadásban megjelentettük.

83 Tanulmányunkban már többször esett szó az épülő Indóházról, amely az avató ünnepély színhelye is volt. A 13. kép a reformkori pályaudvart ábrázolja a klasszicista stílusú Indóházzal.

84 Tervezte Wilhelm Paul Eduárd SPRENGER sziléziai születésű bécsi építész és a Pest-budai Zitterbarth Mátyás építette. Ez a reformkori pályaudvar csaknem minden épületével megmaradt eredeti állapotában. A később ismertetett történeti fejlődés miatt ugyanis máshelyütt új állomás épült. Azért vetettük fel a gondolatot, hogy közlekedéstörténeti jelentősége és műemléki értéke miatt kapjon muzeális funkciót. Dr. Csanádi György közlekedési miniszter „A szolnoki vasút 125 éve" kiállítás megnyitásakor erről is szólt: „... Valóban kevés olyan városa van az országunknak, ahol a vasút múltja és jelene, a haladó hagyományok és a szocialista építés nagyszerű eredményei olyan együttesben volnának megtalálhatók, mint éppen Szolnokon. Ezért örömmel és egyetértéssel értesültem arról, hogy a megye és a város vezetői, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a budapesti Közlekedési Múzeum az első szolnoki vasútállomás megmaradt épületében állandó vasúttörténeti és munkásmozgalmi kiállítást, környezetében pedig a muzeális értékű eredeti vasúti járművek kiállítását, egy - az országban egyedülálló - nagyvasúti járműskanzent javasolnak létesíteni..."

85 A vasút végállomása a Tiszánál volt, mert így lehetővé vált a tiszai gőzhajózás révén az Alföld jelentős részéről összegyűjteni a gabonát vagy más terméket, és a tiszai pályaudvaron átrakva továbbszállítani az ország fővárosába. így a Pestről érkezett áru szállítása is meggyorsult. Szolnok kereskedelmi, közlekedési jelentősége megnőtt. A vasútvonalak megváltoztatták az alföldi táj romantikusnak tűnő képét, azt, amit a rajzok, metszetek, az utazók az Alföldről kialakítottak. De az akkori vasutak még belesimultak a tájba, „érdekes, sőt poétikus jellege volt az alföldi vasutaknak. Őrházaik sokasága, a messziről látható árbócfák színes jelző kosaraikkal, lámpáikkal; az állomásokon lévő nagy facsarnokok; az állomásoknak egymástól való nagy távolsága; a sok fahíd, rendkívül lassan haladó hosszú vonatok; végre a lokomotivok mély hangú füttye mind valami sajátos varázzsal övezték a nagy rónaságot szelő vonatokat..."

86 A színes jelző kosarak említésekor a balatoni viharjelző kosarak villannak eszünkbe, s méltán, mert a vasúti jelzők helyett akkor még a hajózástól átvett jelzőrendszer volt használatos. A Pest-Szolnok közti vasút megnyitása azonban nemcsak a hazai gazdaságot és társadalmat érdekelte, hanem felfigyelt rá a nyugat is. Ezt bizonyítja a Lipcsében megjelenő lllustrirte Zeitung

87 terjedelmes cikke is: „Szeptember 1. a magyar vasúttörténet lapjain egy korszakot teremtő nap volt. Mindenki összefogott, hogy azt éppen oly ünnepivé, mint örömtelivé tegyék. Valóban - jó úton, váltott lovakkal, szekéren megtett 14 óra helyett, most három óra alatt elérni Pesttől Szolnokig - ennél nagyobb ünnepnapot elképzelni sem lehet. Egy vidám nyárvégi nap kék ege... 256