Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
Madaras László: A jászapáti Nagyállás úti avar temető - Újabb adatok az avar kori csontlemezes tegez történetéhez
Egész edény a 8., 58. és 69. sírok anyagához tartozott. A 8. és 69. sírokban korongolt, az 58-ban pedig kézzel formált. Az első két esetben felnőtt, de fiatal nő, az utóbbiban gyermek feküdt a sírban. A két felnőttnek a lábánál, a gyereknek pedig a koponyája mellé tették a temetéskor a cserépedényt. A 8. sírban a kiöntőcsöves szürke korsót törötten temették el a halottal. (11. kép: 1-2.). A 69. sírban egy összeszűkülő nyakú, kihajló peremű hullámvonalkötegekkel díszített palackot bontottunk ki. A palack peremének belső felületén szintén hullámvonalköteg található (6. kép: 4.). Az agyagedények mellett a 180. sírban egy idős nő megrabolt csontváza mellett egy üvegedényt találtunk. A szintén töredékesen sírba tett üvegpalack a jobb combcsont forgórészén volt (13. kép: 3). TOJÁSOK Temetőnk öt sírjában figyeltünk meg tojásmaradványokat (35., 44., 53., 85., 150.). A 150. sírban három, a többiben egy-egy darab tojást kapott az elhunyt. Két sírban gyermek (35., 53.), kettőben nő (44., 150.), egyben övvel eltemetett fiatal fiú nyugodott (85.). Sajnos tojásaink díszítetlenek, de egy újabb karcolt darab, melyet a szentesi Koszta József Múzeum régi anyagában találtunk arra figyelmeztet, hogy ezután fokozott gondot kell fordítanunk a karcolással díszített „hímes" tojások megfigyelésének avar kori temetőinkben 21 . SÍRLELETEK FÉRFISÍROK LELETEI A temető 180 sírja közül 57-ben férfiakat, 45-ben nőket, 30-ban gyerekeket temettek el. A többi csontváz nemének meghatározása bizonytalan, mivel az antropológiai feldolgozás nem történt meg, s a bolygatások után a nemre utaló régészeti tárgy hiányzik ezekből a sírokból. Véretekkel díszített övet huszonnégy sírban tártunk fel. Az öveket készítési technikájuk alapján négy nagyobb csoportba oszthatjuk. Préselt övgarnitúrák az 59., 82., 84., 85., 88., 118., 119., 143., 131., 110., 158., 169. sírok leletei között voltak. Lemezből nyírták ki a 19., 29., 67., 68., 28., 76., 174. sírok öveinek vereteit. Öntött technikával készültek az övdíszek a 121. és a 161. sírokban, valamint a lemezveretes 174. sír szíjvégei. A temető területéről előkerült a leletmentés megkezdése előtt egy állatküzdelmet ábrázoló nagyszíjvég (17. kép: 15). Mindössze egy vasból készült övforgó jelezte az övet a 45. sírban. Az erőteljes bolygatások miatt a fenti csoportok egyikébe sem tudtuk besorolni a 27. és a 146. sírok öveit. Ezekben csupán töredékek maradtak ránk. A préselt övek csoportján belül legalább kétfelé oszthatjuk az öveket. Az ún. sokmellékszíjas típushoz két sír leletei tartoznak. A 88. sírban az ezüstből préselt vereteket ácskapocs alakú bronzpántok erősítették a bőrövhöz. Ezek a bronzpántok valamiféle lágyfém kitöltéssel kapcsolódtak az ezüst szíjvégekhez. A teljesen feldúlt sírban az ezüst szíjvégek mellett egy vasszíjvéget is feltártunk (18. kép: 7). A vasszíjvég az in situ maradt alsó lábszárcsontok mellett feküdt (5. kép: 3). Ugyancsak préselt ezüstlemezes szíjvégek és apró nitszegszerű veretek alkották a 110. sír övét. Ezeknél a szíjvégeknél azonban már nem az első felerősítési módot alkalmazták, hanem az ezüst szíjvégek hátoldalát bronzlemez alkotta, melyet az ezüsthöz forrasztottak. A két lemez között fabetét merevítést alkalmaztak, s ezek a 110. sír szíjvégeinél épségben meg is maradtak (19. kép: 1-7). A szíjvéget a szíjhoz egy nitszeg erősítette. A sír nagyszíjvége pedig már két lemezből készült (előlap ezüst, hátlap bronz), ezeket egy vékony szalagpántra forrasztották (19. kép: 7). Ez a két sokmellékszíjas öv az eddig feltárt sírok között a legidősebbnek látszik, a temető használatának első fázisában kerülhettek eltemetésre a halottak. Az összes többi préselt öv a kései préselt övek jellegzetességeit mutatja. Közülük a legteljesebb a 67. sír öve. (7. kép: 1-4). Analógiát majd minden VII— VIII. századi temetőben megtaláljuk. Mi most csupán Alatytyánt, Szentes-Kajánt, Kiskörét, Zsélyt (Zelovce), Győrt említjük meg 22 . Ugyanerre az időre keltezhető a 84. sír öve is (8. kép: 1-3 és 17. kép: 16-18). A négyzet alakú veretek díszítése közel áll az igari fejedelmi sír vereteinek díszítéséhez, de hasonlóak kerültek elő Mödlingből, Sárosdról vagy a jutási temetőből 23 . Ebben a sírban került elő a temető ez idáig egyetlen ép és egyenes egyélű vaskardja, s a halott mellé temették még reflexíját és tegezét is. Mindössze egyetlen ezüstlemezből préselt öweret került elő a 131. sírból. A vereten az ötvös egy halat mintázott meg (17. kép: 19). A korszakban a halábrázolás nem egyedülálló, legismertebb párhuzama a Szeged-Öthalmi lelet halat tépő sasos préselt ezüstlemeze 24 . Szolnok megyében is van egy olyan lelet, melyen halat találunk. A bánhalmi nagyszíjvég szíjszorítóján két egymás fölött megformált halat láthatunk. A griffes garnitúra és a lovastemetkezés, amely a nagyszíjvéggel együtt került elő a VII. század végére, vagy a VIII. század legelejére keltezhető 25 . A halmotívum értelmezése a szakirodalomban többféle 26 . A maga nemében különlegesen ritka a 158. sír öve. A nem különösebben gazdag sírban a préselt kisés nagyszíj végeken kívül öt darab kerek préselt bronzveret (rozetta!), vaskés, vascsat és egy pontosan meg nem határozható vastárgy került elő. A halott férfit deszkakoporsóba temették (10. kép: 1-2). Az öv nagyszíjvége két bronzlemezből készült, melyeket a szokásnak megfelelően egy vékony szalagpántra forrasztottak rá. Díszítése az a tovagyűrűző indamotívum, melyek oly gyakran találhatók meg az öntött két lapból álló, s viszonylag későinek tartott nagyszíjvégeken 27 (10. kép: 3). A kisszíjvég préseléssel készült tovagyűrűző indadísze szintén az indás kisszíjvégek kedvelt motívuma. Kisszíjvégünk méretben is megfelelő jó analógiáját ismerjük Észak-Iránból, ahonnan egy aranyszíjvéges övet őriznek Zürichben. Ezek a szíjvégek szintén préseléssel készültek, mintájuk pontosan ugyanolyan, mint az általunk talált szíjvégé 28 . Az iráni öv öntött aranyozott bronzcsatjának analógiáját a Szentes-Nagyhegyi temetőből ismerjük 29 . Nem ismeretlenek a préselt szíjvégek indadísszel más avar kori temetőben sem. Kiskörén a 27. sírban a 171
