Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
Madaras László: A jászapáti Nagyállás úti avar temető - Újabb adatok az avar kori csontlemezes tegez történetéhez
kerek övveretek megfelelőivel együtt arany- és bronzlemezből préselt nagyszíjvég került elő olyan indadísszel, amely mind a faragott tegezdíszeken, mind pedig az öntött övgarnitúrákon (főleg a nagyszíjvégeken és a bújtatok öntött előlapján) megtalálhatók 30 . Ugyancsak indadísz található a kiskörei 34. sír aranylemez szíjvégein 31 , vagy a kiskőrösi temető sokat idézett nagyszíjvégén 32 . A préselt indadíszes szíjvégek mellett a szakirodalomban már régóta ismertek az ugyanilyen módon készített griffes övveretek 33 . A préselt griffes és a préselt indás övek egyre nagyobb számú előfordulása új lehetőségeket vet fel az öntött griffes-indás bronzokkal fémjelzett kultúra kialakulásának vizsgálatakor. Hiszen akárhogy nézzük a kelet-európai és ázsiai analógiákat, az ott található öntött övek meglehetősen távolról rokonai - ha egyáltalán azok - a Kárpát-medencei példányoknak 34 . A lemezből kivágott övdíszes övek közül a legszebb 174. a sírból került elő. Az áttört lemezveretekhez az áttörések leginkább négylevelű lóheréhez hasonlítanak, még karikacsüngők is tartoznak (16. kép: 6-11). A lemezek kétféle minősége egyértelműen mutatja, hogy az eredeti övhöz pótlólag újabb véreteket csatoltak. Az öntött lant alakú bronzcsat csatteste is bronzlemezből készült (16. kép: 1) s ugyancsak lemez az egyik lyukvédő is. A garnitúra kis- és nagyszíjvégei már öntöttek s ugyancsak öntötték a két másik lyukvédőt is (16. kép: 3-4,12-14). A 28. sírban a préselt- és lemezveretek kerekek, közepükön egy-egy nitszeggel, mely a felerősítésre szolgált (14. kép: 3-4). Nem csupán bronzlemezből nyírtak ki temetőnk öveihez véreteket. Nagyon ritkán ugyan, de előfordul a vaslemez övdísz is. A már említett vas propeller alakú övforgó mellett vaslemezből készültek az 59. sír kerek (ebben a sírban préselt övdíszek is vannak) vagy a 76. sír háromszög alakú övdíszei (18. kép: 6). Mindkét alkalommal a vaslemezre vékony ezüstlemezt kalapáltak. Ez idáig mindössze a 121. és a 161. sírokból ismerünk öntött öveket. A két viszonylag teljes garnitúra mellett - mindkettő sírt teljesen feldúlták - az ásatás megkezdése előtt a homokbányászás során előkerült egy öntött tokos nagyszíjvég előlapján állatküzdelmi jelenettel (17. kép: 15). Ez az állatküzdelem megkomponálásában eltér a megszokott formától, ahol a középső patás állatra mindkét irányból egy-egy griffszerű ragadozó támad, egyik általában alulról, a másik pedig felülről mar a lerogyó állat testébe. Szíjvégünkön két griff egymás után látható, velük szembe találjuk a mellső lábaira lerogyó áldozatot. így már eleve csak az egyik állat marhatna bele áldozata testébe, de ez sem egyértelmű a szíjvégen. Külön furcsaság, hogy mindhárom állat testétől határozottan elválik egybevágással a fejük. Végül is így egy eléggé kusza kompozíció tárul elénk. A 161. sír öve egybeöntött trapéz alakú bronzcsattal zárult. Az övdíszek csüngödíszesek voltak, de a rablás miatt csak egy csüngőtagot tudunk bemutatni belőlük. Az övhöz öntött propeller alakú övforgó tartozott, felületén leveles indával. A ránk maradt kettő kisszíjvég áttört, oldalaikat mintegy két indaszál összefonásának imitálásával alakította ki az ötvös (18. kép: 1-5). A 121. sír halottja koporsóban nyugodott. Ezt nagy ácskapocs-szerű koporsókapcsai jelezték. Mivel ezt a halottat is kirabolták az övdíszeken kívül a sírban csupán egy nyílcsúcsot találtunk. Az övet itt is csüngős veretek díszítették, hozzátartozott egy bronzcsat, (csatkeret töredéke volt csak meg) a rombusz alakú lyukvédő és a szíjvégek tartoztak (17. kép: 1-7). A garnitúra szíjvégei áttörtek kialakításuk pikkelyszerű. A szíjvégek alsó felének kialakítása azt sugallja, hogy ezeknél a típusú szíjvégeknél egy pikkelyes testű állat (hüllő?) erősen stilizált ábrázolását kísérelték meg visszaadni 35 . Anélkül, hogy részletesen elemeztük volna az előkerült öveket, azoknak a temetőben elfoglalt helyét, úgy tűnik, hogy Jászapátin túlnyomó többségben vannak az ún. kései préselt és lemezes övek. Egy-két alkalommal megfigyelhettünk sokmellékszíjas ezüstszíjvéges öveket és öntött övgarnitúrákat is. Temetőnkben a leggazdagabb férfisírok jellemző mellékletei az övek mellett a különböző anyagból készült és különböző díszítésű préselt hajfonatdíszek, varkocsszorítók. Ilyenek a 19., 28., 59., 63., 67., 76., 84., 110. és a 120. sírokban voltak. Közülük néhányat a 20. képen mutatunk be. A 28. és a 63. sírokban aranyból készültek, míg a többiben bronzlemezből préselték. Díszítésük változatos. Megtaláljuk a középen kiemelkedő bordával, vagy éppen ellenkezőleg bemélyedéssel tagolt változattól (20. kép: 1., 4-5), a gyöngysorkeretes és több gyöngy sordíszes (20. kép: 2-3, 67) darabokon át, a tovagyűrűző indadíszes (20. kép: 8-9) változatig valamennyi típusát. A préselt varkocsszorítókat a Tótipuszta-lgar kör anyagában gyakorta megtaláljuk, míg az öntött rúd alakú változat a griffesindásokra jellemző 36 . Itt is megemlítjük azt a jelenséget amelyről az öveknél már szóltunk, ugyanis a 120. sír préselt hajfonatdíszén olyan indákat találunk, melyek az öntött övek gyakori díszítései. Minden varkocsszorítós sírban a halottak övet viseltek, s gyakori a fegyvermelléklet is. Külön megemlítjük, hogy az öt csontlemezekkel díszített tegezés sír közül háromban előkerültek a varkocsszorítók is. Addig, amíg az öves sírokban gyakran találunk övzáró vascsatot, temetőnk néhány sírjából különböző bronzcsatokat ismerünk. Az itt bemutatott négy csat négy változatot reprezentál. Az első egybeöntött, ovális karikájú pajzs alakú testű és két lyukkal áttört (21. kép:1). A második trapéz alakú, csatkeretéhez nem tartozik csattest (21. kép: 2) ellentétben a harmadikkal, melyhez vele egybeöntött, kissé ívelt oldalú, háromszög formát mutató indadíszes csattest tartozik (21. kép: 3). Mindhárom csat közös jellemzője, hogy csatpeckük vasból van. A negyedik darab a korszak jellegzetes és gyakorta előforduló lant alakú példánya (21. kép: 4). NŐI SÍROK LELETEI A leletek között leggyakrabban a legegyszerűbb munkaeszközöket (orsókarika, orsógomb, vaskés, vasár), ékszereket (fülbevalók, gyöngysorok, karperecek, gyűrűk) a leggyakrabban előkerülő mellékletek. Kettő sírban találtunk idáig csontból készült tűtartó172
