Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Bálint Csanád: Régészeti jegyzetek a VI—VII. századi avarok keleti kapcsolatairól

tisztán iráni eredetére is mutathat. A zoroaszterianizmus éppen Azerbajdzsán táján erősen tartotta magát az arab hódítás után is (A Godard: Die Kunst des Irán. Paris 1964, 186.), e vallás pedig a halottkitevést és hamvasztást gyakorolta [összefoglalva: R. Ghirshman: Recherches sur les coutumes funéraires sassanides. Artibus Asiae11 (1948)300-302.] 99 Raspopova (1970) 86-91. 100 Werner (1974) 109-139. 100a E cikkem írása óta lehetőségem nyílott a Museo nell' Alto Medioevo-ban (Róma) a Castel Trosino-i, Nocera Umbra-i granulációs díszítésű öwereteket tanulmányozni. Ma úgy látom, hogy az utóbbiakat sokkal inkább a bizánci ötvösség kisugárzásaként, mint az avar-langobard kapcsolatok valamilyen bizonyítékaként kell vizsgálni. Ugyanígy ma körültekintőbben értékelem az eurázsiai sztyeppéi leletek és az avar ethnogenezis együttes vizsgálatát. 101 A kérdést összefoglaló igénnyel tárgyalja: Erdélyi (1982). - Kutatástörténetet itt nem adhatok, de az e témakörben elsőként tevékenykedők közül is külön megemlítendő Posta Béla neve. 102 Kovrig (1955) 163-192; Bóna (1971) 289-291. 103 I. L. Kyzlasov: O Proishozdenii stremjan. Sov. Arh. 1973. 3. 24-26. - A távol-keleti hosszúfülű kengyelekről kitűnő összefoglalás: A. Wakou-M. Junichi: The Jin Age Burials from Xiaomintun, Anyang and its Problems (kivonat). Kokogaku Jamaru 227 (Tokyo 1984) 31-36, 228(1984)35-38. 104 Artamonov (1962) 175 és Pletneva 100-102. mutatott rá, hogy ezen esetekben a türk analógiákra kell gondolni. 105 Bóna (1971) 290; a türk hamvasztásos sírok összefoglalása: A. D. Grac: Drevnejáie tjurkskie pogrebenija s sozzeniem v Central'noj Azii. in: Istorija, arheologija i étnografija v Srednej Azii. Moskva 1968, 207-213. 106 Bóna (1971a) 26. 107 Kiss A.: Az avar kori hadművészet. Szakdolgozat az ELTE Régészeti tanszékén. Budapest 1962, 169. - Időközben fölfigyeltem arra, hogy Belső- és Közép-Ázsiában, az Észak-Kaukázusban vannak olyan, hun típusúnak tartott leletegyüttesek, melyekben (már) fordulnak elő ilyen csatok. 108 Mesterházy K.: Népvándorláskori csontcsatok. Arch. Ért. 78 (1969) 242-246; újabb elemzésük: Bóna (1980) 52-54. 109 A. Ito: Chronologie der frühsillazeitlichen Gráber in Südkorea. München 1971, II. XX. t. 19b, XXVI. t. 21b, 46. kép 9 b. - A 15. kép 1. alatt látható kardmarkolatvég a Sillakori Koreából való, a Musée Guimet-ben őrzik. 110 Megjegyzendő, hogy Afrasiab-on - Ai'baum etnikai meghatározását alapul véve - a koreai követek mellett a szogd házigazdák és a Sásh-beliek is viselnek ilyen kardvégeket (11,14,24,25,37. sz. alakok). Tudomásom szerint azonban a kora avarokéhoz párhuzamként vonható típusú karikás markolatvégű kardoknak ez az egyetlen közép-ázsiai ábrázolása; s míg korábbról innen egyáltalán nem ismert e kardfajta, addig a Távol-Keleten már az Afrasiab keletkezését megelőző századokban is, nagy számban fordult elő. 111 A hiung nu-knak és a türköknek voltak fütyülő nyilai: N. Ja. Bicurin: Sobranija svedenij o narodah, obitavsc"ih v Srednej Azii v drevnie vremena. Moskva-Leningrad I. 1950; K. U. Kőhalmi: Über die pfeifenden Pfeile der innerasiatischen Reiternomaden. Acta Orient. Hung. 3. (1953) 67. A „fütyülő" vagy „gyújtó" avar nyílhegyek tipológiai összefoglalása: Kalmár J.: Az avar nyílhegy. Arch Ért. 1944-45. 285. 1. kép. 112 A kora középkori sztyeppéi lovastemetkezésekkel foglalkozó irodalom a magányos lósírok és a kitömött lóbőrös rítus eredetét még nem tárta fel. Az egyik korai avar lovastemetkezési forma dél-szibériai eredetét feltételezi P. Tomka: Horse Burials among the Mongolians. Acta Arch. Hung. 21 (1969) 152-153. A kérdéssel foglalkozó hazai irodalom összefoglalása: Bóna (1971) 315, a keleti párhuzamok felsorolása: I. Erdélyi: Paralléles orientales de sépultures équestres de l'époque avaré dans le bassin des Carpathes. in: Conférence 52-53. A kitömött lóbőrös rítus a IV-V. sz.-ban a Kazak styeppén tűnik fel először, v. ö. Bálint Cs.: A honfoglalás kori lovastemetkezések. MFMÉ 1971/2 92-94, az avar kori részleges lovastemetkezések összegyűjtését legutóbb Id. Rosner Gy.: A szekszárd-bogyiszlói úti avar temető ló- és lovastemetkezései. BAMÉ (1975-1976) 79-108; elemzésük: Bóna I.: a Szegvár-sápoldali lovassír. Adatok a korai avar temetkezési szokásokhoz. Arch. Ért. 106 (1970) 15-22. - Új összefoglalásuk: Némethi M.: Kora avar kori lovas temetkezések. (Szakdolgozat kézirata, a szerző szíves engedélyével ismerhettem meg.) Budapest 1987. 113 Bóna (1971a) 23. 114 Werner (1975) 114-117, Bóna (1971) 291, L. N. Gumilev: Statuétki voinov iz Tujuk mazara. Sb. MAÉ 12 (1949) 233-234, 239-240; Bóna (1971) 291, összefoglalások: Csallány D.: Avar kori páncélok a Kárpát-medencében. I. JAMÉ 12-14 (1969-1971) 7-^1; von Gabain I. 142-146. A nehézfegyverzet első megjelenését a szkítákhoz köti E. V. Cernenko: O vremeni i meste pojavlenija tjazeloj konnicy v step'jah Evrazii. MIA 177 (1971)35-38. 115 pl. L. I. Ai'baum: Balalyk-tepe. Taékent 1960, Fig. 98100, 127; Fukai -Horiuchi IX. t. 116 P. Lipták: The „Avar Period" Mongoloids in Hungary. Acta Arch. Hung. 10 (1959) 251-279; idem, (1955) 307309. - A néptörténeti vizsgálatokhoz igen hasznos lenne, ha az avarok antropológiai kutatását nem századonkénti beosztással vagy az átfogó „avar kori" megjelölés alatt végeznék, hanem a régészeti korszakbeosztásokat követnék. 117 Czeglédy (1969) 20-21, 121 (uo. részletes irodalom). Régészetileg Bóna (1971a) 23. mutatott rá először, hogy az avar hagyaték keleti kapcsolatai mindkét irányba mutatnak [v. ö. még. Bóna (1984) 310-311.]. 118 Felderítésre vár a VI—

VIII. sz.-i sztyeppéi előkelők övgarnitúráin alkalmazott granuláció eredete és esetleges etnikai háttere. A már említett Amlesh-i és Borisovo-i véreteken kívül Közép-Ázsiából még a Tálas völgyéből is tudunk egy azonos korú leletről (H. j. Heikel: Alterthümer aus dem Tale des Tálas in Turkestan. Helsinki 1918,

1.1. 11.). Érdekes a csekély számuk a Kárpát-medencei avaroknál (Id. 58, 71. j.) és teljes hiányuk a szűkebb értelemben vett Kazária, valamint a későbbi szaltovo-majaki kultúra területén - ugyanakkor figyelemre méltó a sűrűsödésük a Dnyeper-vidéki VII. sz.-i nomád sírleletekben. 119 A fülkesírokról: Harmattá J.: Beszámoló Fettich N.: Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez c. könyvének megvitatásáról. Arch. Ért. 1954.205, Kovrig (1955) 183. 119a Ma - 1985-ben - már másként látom a martinovkai típusú öweretek elterjedését és eredetét. 120 B. Marcsik A. szíves tájékoztatása alapján. 121 Musée du Louvre, Dépt. des Antiquités Orientales AO 25 534 lelt. sz., P. Amiét: La donation Román Ghirshman. Revue du Louvre 1974.196. fig. 4. - Köszönetet mondok R. Ghirshman professzornak és P. Amiét osztályvezetőnek, hogy lehetővé tették számomra a lelettel való foglalkozást. 122 A múzeumban való kalauzolásért Dr. E. Clausnak mondok köszönetet. 111