Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Bálint Csanád: Régészeti jegyzetek a VI—VII. századi avarok keleti kapcsolatairól

123 K. Böhner-D. Ellmers-K. Weidemann: Das frühe Mittelalter. Früher durch das Römisch-Germanische Zentralmuseum in Mainz. Mainz am Rhein 1972, 40-42. 124 Képét Id. Werner (1974) 115. Fig. 5. 6-7. - Egy elhibázott kiindulópontú - XI—XII. sz.-i besenyő típusú kengyel VI. sz.-i bizáncinak meghatározva - cikkben a Ceragh Ali Tepe-i újból szerepel a keleti párhuzamok sorában: J. Werner: Ein byzantinischer „Steigbügel" aus Cariőin grad. Collection de l'École Frangaise de Rome 75 (1984) 151. Fig. 158. 125 Itt csak néhány, a sztyeppe szemszögéből felmerülő időrendi szempontról ejtek szót s nem foglalkozom a hasonlóan jól keltezhető szászánida kori tárgyak kronológiai helyzetével. A lelet feldolgozását Prof. K. Böhner tervezi. - A Römisch-Germanisches Zentralmuseum 1984-ben egy újabb kard arany szerelékeit vásárolta meg Iránból. (A leletet Dr. K. Weidemann és Dr. M. Schulze szívessége révén nézhettem meg.) E kard díszítése tökéletesen megegyezik a tárgyalt csoportéval, de itt nem részletezhető tipológiai okok miatt a kora annál régebbre, az V-VI. sz.-ra tehető. 125a E cikk egy, 1978-ban tartott előadásom (Über einige östliche Beziehungen der Frühawarenzeit. in: Archäologie des westpannonischen Raumes. Forschungsberichte zur Ur- und Frühgeschichte 10. Wien 1978, 109111.) kibővített változata volt. Kéziratát 1980 elején zártam le. Ezért nem tudtam akkor a mondanivalómat közvetlenül érintő, jelentős munkákkal foglalkozni, mint pl. O. M. Prihodnjuk: Archeologiőni pam'jatki Seredn'ogo Pridniprov'ja VI—IX. st. n. é. Kyjiv 1980. M. Comsa: Romains, Germains et Slaves dans le territoire de la Roumanie aux VI

е

—VII

е siécle. Zbornik Narodnog Muzeja 9-10 (Beograd 1979) 103-120, és a III. Nemzetközi Szláv Régészeti Konferencia köteteit (Rapports du III

е Congrés International d'Archéologie Slave, Bratislava 1979.). - Mindezt részletesen tárgyalom a sajtó alatt levő könyvemben. 126 Id. pl. Gy. Moravcsik: Byzantinoturcica. I. Berlin 1958. 72-77; H. W. Haussig: Zur Lösung der Awarenfrage. Byzantinoslavica 39 (1973) 173-174. 127 I. Kovrig: Contribution aux problemes de I'occupation de la Hongrie par les Avars. Acta Arch. Hung. 6 (1955) 163192. 128 Szabó J. Gy. id. mű 41-54; Bona (1970) 256-260; Bona (1971) 287; Garam (1976) 132-134. 129 Erdélyi (1982) 130 Bona (1971), 239; idem (1984) 310-311. 131 Bálint (1978) 206. 132 Lipták (1955) 271-312; idem: Awaren und Magyaren im Donau-Theiss Zwischenstromgebiet. Acta Arch. Hung. 8 (1958)200-210. 133 A. N. Bernátam: Ocerk istorii hunnov. Leningrad 1951, 172; Czeglédy (1969) 20-21, 121; legújabban, röviden érintve: Tomka P.: Avarok a Kisalföldön, in: Régészeti barangolások Magyarországon, szerk.: Szombathy V. Budapest 1978, 130. 134 Nicephorus patriarcha és a Miracula S. Demetrii, Id. Lipéic 359, 363; S. Szádeczky-Kardoss: Ein Versuch zur Sammlung und chronologischen Anordnung der griechischen Quellen der Awarengeschichte nebst einer Auswahl von anderssprachigen Quellen. Szeged 1972, 93; P. Charanis: Kouver, the Chronology of his activities and their Ethnic Affects on the Regions around Thessalonica. Balkan Studies 1970. 230. 135 PL: szablya, egyenes talpú kengyel használata a kard, görbe talpú kengyel helyett, öntött övgarnitúrák a korábbi préseltek helyett, a granuláció eltűnése, új típusú ékszerek és kerámiafajták elterjedése stb. 136 A kultúra monográfiái: Pletneva id. mű. idem: Die Chasaren. Leipzig 1978, a kutatási helyzet rövid összefoglalását Id. Bálint (1980) 381-386 és Bálint (kézirat). 137 Bobrinskoj 111-120. A lelet közöletlenül maradt darabjait Erdélyi I. gyűjtötte össze (1982) 30-36, teljes kiadását Z. A. L'vova (Ermitázs) szíves szóbeli közlése szerint egy munkaközösség tervezi. Ld. még jelen cikkem III. fejezetét. 138 Korzuhina (1955) 61-82. - E cikk a kora középkori sztyeppéi régészet kutatása egy fordulópontjának tartható. 139 László (1955) 278-284, 288-290. 140 Grincenko id. mű 37-63; Smilenko (1965) idem: Nahodka 1928 g. v. g. Novye Senzary. in: Slavjane i Rus'. Moskva 1968, 158-166; Smilenko (1975) 103-118; rövid áttekintésüket Id. még Bálint Cs.: A magyar őstörténet régészetének keleti kapcsolatai és előzményei (IIIIX. sz.) in: Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba, I. 1. szerk.: Hajdú P.-Róna-Tas A.-Kristó Gy. Budapest 1976. 98-99. - Időközben részletesebb összefoglalás készült róluk: Bálint (kézirat). 141 A leletnek a Kijevi Történeti Múzeumban őrzött részét Id. Fettich (1937) Taf. CXXI-CXXIV. és Rybakov 76-89; míg a British Museum-ban őrzött részt szíves szóbeli . közlésük szerint Erdélyi I. és D. Kidd készíti elő. 142 V. K. Pudovin: Datirovka niznego sloja mogil'nika Suuksu (550-650 gg) SovArh 1961. 1. 177-185; Bálint (1978) 196. Megerősítik ezt az újabb kronológiai összefoglalások: R. D. Goldina: Hronologija pogrebal'nyh kompleksov rannego srednevekov'ja v Verhnem Prikam'e. KSIA 158 (1979) 84-85; V. F. Gening: Hronologija pojasnoj garnitury I tys. n é. ibidem 100-101. 143 A. K. Ambroz: Problemy rannesrednevekovoj hronologii Vostocnoj Evropy II. SovArh 1971. 3. 115. Fig. 5; idem: rec: I. Erdélyi-E. Ojtozi-W. Gening: Das Gräberfeld von Newolino. SovArh 1973. 2. 292. Fig. 2; Bálint (1978) 196. 144 Fettich (1926) Taf. IV. 7-13, 20; Csallány (1933) Taf. I. 10-12. 145 A martinovkai kultúra vizsgálatára később még szeretnék visszatérni. 146 v. ö. Fettich (1937) Taf. CXXI.; jó fényképük: Kievskij Muzej Istoriceskih Dragocennostej. Kiev 1974, Fig. 75. 147 pl. B. A. Rybakov: Novyj sudíanskij kiad antskogo vremeni. KSIIMK 27 (1949) 78. Hg. 31; Rybakov 63-75; Sedov(1970)81.Fig. 19. 148 Az ásatásokat és publikációkat az újabb szovjet kutatás elégtelennek minősíti, Rusanova (1976) 87-88; Prihodnjuk 119, v. ö. M. Ju. Brajcevskij: Raboty na pasterskom gorodiáce v 1949 g. KSIIMK 36 (1951) 155-162; idem: Pastirs'kij skarb 1949 g. Arh 7 (1952) 161-174; idem: Pastyrskoe gorodiáce v svjazi s problemoj vostoőnoslavjanskih piemen. KSIA Kiev 1 (1952) 27-28; idem: Issledovanija pasters'kogo gorodiáéa v 1955 g KSIA 7 (1957) 95-99. Ld. még: D. T. Berezovec: Slov'jani i plemena saltivs'koji kul'tury. Arh 19 (1965) 55. 149 Legtöbbjük fényképét Id. Rybakov 57-59. Fig. 8-10, és 93-94. összefoglalásuk: Cilinská 70-72; Ajbabin 6272. 150 Ajbabin 62. térképe. 151 B. A. Rybakov: Remeslo drevnej Rusi. Moskva 1948, 57-71; J. Werner: Slawische Bügelfibeln des 7. Jahrhunderts, in: Reinecke Festschrift. Mainz 1950, 150172. 152 D. T. Berezovec, idézi Suhobokov-Jurenko 127. V. V. Kropotkin: Cernjahovskaja kul'tura i Sevemoe Pricernomor'e. in: Problemy sovetskoj arheologii, Moskva 1978, 147-163; P. N. Tret'jakov: U istokov drevnerusskoj narodnosti. MIA (1970) 95; idem: Z istoriji shidnyh slov'jan u I tys. n. é. Arh 10 (1973) 3-9; M. I. Artamonov 112