Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Bálint Csanád: Régészeti jegyzetek a VI—VII. századi avarok keleti kapcsolatairól

49 Artamonov (1962) 257. - A füstölőt az avarokhoz való párhuzamként Bóna (1970) 256. 93 j. használta fel elő­ször. A kettős veretsoros lószerszámdíszek legújabb átte­kintése: Bóna (1980) 55-62. 50 Szob 90. sír: László (1942) 59. 7. kép, Csóka (Coka, Jug.): László (1943) 68., 45. kép, Aradka (Aradac), Jug.): Nagy XVI. t., Gyönk 97. sír: Gy. Rosner: Előzetes jelen­tés a Gyönk-Vásártéri úti avar temető feltárásáról. II. BÁMÉ 1971-72. 120, Káptalantóti 20. sír: Bakay K.: Az avar kor időrendjéről, SMK 1 (1973) 43. 12. kép, Környe 104. sír: Salamon-Erdélyi 38. t., újabb adat: Szegvár: Bóna (1980) 61. Abb. 14. 1,3. 51 A késő avar és magyar lószerszámszíjak szélességére a dévényújfalusi típusú falerák és a rozettás lószerszámve­retek méretei nyújtanak tájékoztatást. 52 v. ö. Smirnov LXXXV. t. 155; Otto-Dorn VII. t. b. 53 László (1942) 70. 11. kép nyomán. 54 Ld. 48. j. 55 B. I. Marsak: Sogdijskoe serebro. Moskva 1971. 56 pl. Werner (1974) XVI. t. 57 v. ö. Zaseckaja 36, 47. kép 58 Kovrig (1957) 125. Tóth (1972) 148. 59 Mongajt 124-130. 60 A kétféle típusú öv együttes előfordulására már Kovrig (1957)125. utalt. 61 Z. Vinski: Nalaz iz Velike Kladuse problem nausnica tipa okrenute piramide. Glasnik Zemaljskog Muzeja u Sara­jevu 1956, 63-84. 62 Fettich (1937) 282-284, CXXI-CXXIV i., Rybakov 55­97; László (1955) 276-278. 63 Ambroz 115. 5. kép; A. K. Ambroz: rec: I. Erdélyi-E. Oj­tozi-W. Gening: Das Gráberfeld von Newolino. Sov. Arh. 1973. 2. 292. 2. kép 1. 64 A szovjet kutatás a krimi gót Suuk su-i temető időrendje alapján 568-at fogadja el terminus post quem-nek: V. K. Pudovin: Datirovka niznego sloja mogil'nika Suuk-su (550-650 gg) Sov. Arh. 1961.1. 177-185. 65 British Museum, Department of Medieval and Laté Antiqu­ities, 1912,6-10, 1. lelt. sz. 66 ld. 43. j. 67 Ahmerov 125-137. A szerző szemmel látható törekvése, hogy a sírok felső időrendi határát a baskírok megjelenési időpontjához közelítse. Ez ellen, s a VI—VII. sz.-i keltezés mellett szól a martinovkai típusú veret, az Arcybaáevoi-val egyező alakú és díszítésű öweret, hunkori típusú nyíl­hegy, a „piperekanál", kőberakásos fibula, ovális alakú ru­hadísz jelenléte a leletben, valamint a melldíszek címer­pajzs alakú középső részének a kora avar álcsatokéval azonos technikai kivitele. 68 V. Sahanev: Raskopki na Severnom Kavkaze v 1911 — 1912godah. IAK56(1914) 130.21-22. 69 V. A. Grincenko: Pam'jatka VIII st. kolo s. Voznesenky na Zaporjizzjiji. Arh. 3 (1950) V. t. 2, 8. 70 A madarai III. kurgán 1. sírjának korát a bolgár kutatás kezdettől fogva Asparuh honfoglalása utánra helyezi: V. Mikov': Posledni mogilni nahodki. Sb. Madara I. Sofija 1934, 429-38; Mavrodinov 82, 45. kép; M. Vaklinova: Mittelalterliche Schmuckstücke aus Bulgarien. Sofia 1981. 36-37. Határozottan ez ellen szól azonban az ovális kő­berakásos veretek időrendi helyzete. E díszek pontos for­mái és technikai párhuzamai D-Oroszországban is csak a VI. sz.-ban, gyakran martinovkai típusú övdíszekkel együtt fordulnak elő [Fettich (1937) 1.1. 4, XXVI. t. 3. Ah­merov 129. 37. kép, Kropotkin Fig. 14. Mivel több ilyen típusú veret nem ismert Bulgária területéről, valószínűbb­nek látszik, hogy ezt a madarai leletet inkább a korai ava­rokkal hozhatjuk kapcsolatba (az Alduna mentén történt felvonulásukról és Fekete-tenger-melléki uralmukról ld. Szádeczky-Kardoss 267-274.)]. 71 Pl. Kunbabony s egy közöletlen varkocsdísz Pákapusztá­ról a szegedi múzeumban. - Az utóbbi időközben megje­lent: Awaren in Európa, hrsg. von W. Meier-Arendt. Frank­furt/Main 1985, 55. Fig. 47. 72 Bobrinskoj 111-120 73 Smilenko(1965)41 Fig.. 42. 74 Tóth (1972) 162-164, 167; Bóna (1984) 324. 75 Szádeczky-Kardoss S.: Kuvrat fiának, Kubernek a törté­nete és az avar kori régészeti leletanyag. Ant. Tan. (1968) 84-87. 76 Kovrig (1963) 228-231; Bóna (1971) 286-292. 77 Bóna I. hívta fel a figyelmem, hogy a sárospataki ref. gimn. gyűjteményében egy granulációt utánzó díszítésű, öntött övdíszt őriztek, v. ö. V. Budinsky-Kricka-N. Fet­tich: Das altungarische Fürstengrab von Zemplin. Ar­chaeologica Slovaca-Monographiae II. Bratislava 1973. Abb. 66. 4. - Az érthetetlen előttem, hogyan írhattam le a fenti mondatot; a kunbábonyi kagán köznépi rangú alatt­valói természetesen ott vannak az eddig is feltárt kora avar sírok között. 78 A kétféle kardfüggesztő, hosszúfülű kengyel, álcsat, leme­zes szíjvég, pasztaberakásos nagyszíjvég, téglalap alakú áttört öweret. 79 Artmonov (1962) 174-175. 80 Pletneva 187. 50. kép 8; Magna Bolgaria kiterjedése: Czeglédy K. útmutatása alapján. 81 pl. Fettich (1937) CXIX. t. 1b, 6, László (1955) XLIII. t. 3, 4, 6, 7. 82 Természetesen nem téveszthetjük szem elől, hogy az em­lített két technikai részlet a sztyeppén bizánci eredetű, ld. Ahmerov, Mikov i. m. (60, 63. j.) 83 Mongajt 129-130; Ahmerov 136. 84 Barnett-Curtis 128, LIX, t. b. 136, ld. 51. j. 85 A lelet első közlői szerint bitumen (?), ld. Úo. 86 László (1965) 181-182; Pletneva 161. 87 G. Widengren: Le symbolisme de la ceinture. Iranica An­tiqua 8 (1968) 133-155. 88 Mintaszerű elemzésük: Gropp 273-278. 89 ld. 47. j. 90 ld. 42, 84. j. 91 L. Ferenczy: A belső-ázsiai övtípusok távol-keleti és nyu­gati elterjedése és kapcsolatai. Előadás a Körösi Csorna Társaság 1973 novemberében tartott konferenciáján. 92 A kora avar övekről Kovrig (1963) 105. 93 D. Csallány: Der awarische Gürtel. Acta Arch. Hung. 14 (1962)445-476. 94 A türk övekről eddig nem született elemzés, tájékoztatásul ld. néhány összefoglalást: F. H. Arslanova: Pamjatniki pavlodarskogo Priirtis'ja (VIII— XII w). /n.Novoe v arheolo­gii Kazahstana, red.: M. K. Kadyrbaev. Alma-Ata 1968. 100-101. N° 180,189; S. I. Vajnstejn: Nekotorye voprosy drevnetjurkskoj kul'tury. Sov. Étn. 1966. 3. 10. kép 88; A.A. Gavrilova: Mogil'nik Kudyrgé kak istoőnik po istorii altajskih plemen. Moskva-Leningrad 1965. XXXI. t. 22, 24, 55. 95 Közép-Ázsiában: von Gabain 4. t. 10, Kelet-Európában a szaltovo-majaki kultúrában: B. A Sramko: Drevnosti Se­verskogo Donca. Har'kov 1962, 281. 109. 1., a honfoglaló magyaroknál: I. Dienes: A karancslapujtői honfoglalás kori öv és mordvinföldi hasonmása. Arch. Ért. 91 (1964) 31-37. 96 Werner (1974) 125. 97 László Gy.: Adatok az avar kori műipar ó-keresztény kap­csolataihoz. Budapest 1935, I. t. 1-8, 21-27, Gy. Török in: Cemeteries of the Avar Period (567-829) in Hungary I. Budapest 1975, XXXIII. t. 3-5, Salamon-Erdélyi XXVI. t. 4. stb. 98 Az az utalás, hogy az említett Dailamán-i és Amlesh-i le­letek állítólag sírokból származnak, azoknak éppen nem 110

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents