Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
Bálint Csanád: Régészeti jegyzetek a VI—VII. századi avarok keleti kapcsolatairól
leletet kizárólag avar eredetűnek. A magyar régészetnek a közelmúltban e vezéri sírok néhány leletének az ún. közép avar emlékcsoporttal való kapcsolataira sikerült felhívnia a figyelmet; 180 egyben reális magyarázat is született ezen ukrajnai temetkezések történeti értékeléséhez. 181 Az utóbbi szerint a tárgyalt halottak eltemetésének ideje a Kuvrat elbukott felkelését követő, s a negyedik Kuvrat-fi Pannoniába költözése korára tehető. 182 Felesleges tehát a források egyértelmű utalásával szemben kísérletet tenni arra, hogy Magna Bolgaria területét a Meotis-vidékről a Dnyeperre helyezzük át. 183 Ily módon elvesztené az értelmét ellentmondást keresni Magna Bolgaria meotisi lokalizálása és a Közép-Dnyeper-menti nomád sírok nagy távolsága között. 184 Mindenesetre ami a forrásokat illeti, azok a tárgyalt leletcsoportokkal kapcsolatban mind az avar, mind a bolgár meghatározást megengedik, ami a korai és részben a közép avarokkal való párhuzamok miatt talán nem lehet véletlen. 185 A VI—VII. sz.-i Közép-Dnyeper-vidék sztyeppéi kapcsolatait érintő vázlatos hipotézisemnek két módszerbeli gyöngéje van. Elsősorban az, hogy az idetartozó Szovjetunió-beli leletnek csak egy kis részét láthattam személyesen. Másodsorban az, amit már korábban említettem: az e kérdésekben valóban járatos szovjet kollégáknak csak egy része képviseli az itt szóbakerült nézeteket. Azért vállalkoztam mégis megállapításaiknak ily módon történő felhasználására, mert munka közben világossá vált előttem: még a legtekintélyesebb, a leletanyagot kitűnően ismerő kutatók között is éles ellentétek vannak a táj legalapvetőbb problémái megítélésében, így pl. hogy a cernjahov-i kultúra továbbélt-e vagy sem (E. A. Symonovic-M. I. Artamonov), az antok tisztán szlávok-e vagy sem (V. V. Sedov-l. P. Rusanova), a Közép-Dnyeper-vidék kerámiája hasonlít-e a felső-dnyeperihez vagy sem (P. N. Tret'jakov-I. P. Rusanova) stb. Végül részben azért, döntöttem, hipotézisem közzéadása mellett, mert úgy látom, hogy bizonyos szovjet és magyar régészeti megfigyelések kapcsolódnak egymáshoz és így belőlük olyan kép látszik kibontakozni, mely a - megfelelő források hiánya miatt igen vázlatos - történeti ismereteinkkel nem áll ellentétben. Másrészt azért is, mert az itt tárgyalt valamennyi Közép-Dnyeper-vidéki leletcsoport tárgyalásánál kisebb mértékben már fel-felmerült a sztyeppéi háttér számításba vétele. Ez alkalommal tehát az utóbbi szemszögéből történt kísérlet mindezek valamelyes rendszerbe való összekapcsolására. 680 körül a Kárpát-medencében egy új régészetitörténeti korszak kezdődött el: nagyszámú sztyeppéi eredetű nép telepedett be Kelet-Európából. 186 Aligha lehet véletlen, hogy az itt tárgyalt sztyeppéi típusú leletek - a szovjet kollégák keltezése szerint is - a VII. sz. vége, a VIII. sz. eleje táján tűnnek el, a nyomukban ott is új sztyeppéi leletcsoport tűnt fel: a Kazár kaganátus terjeszkedését is jelző és a közép- és késő avar emlékekkel rokon szaltovo-majaki kultúra. 187 * * * 101
