Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)
Fekete István: Felszabadító harcok Szolnok megyében (1944. okt. 6-nov. 17.)
Fekete István: A FELSZABADÍTÓ HARCOK SZOLNOK MEGYEBEN (1944. október 6-november 17.) Az 1943 nyarán végrehajtott Kutuzov hadművelet nemcsak időben, hanem az események menetében is fordulatot jelentett a Nagy Honvédő Háború történetében. A német és a velük szövetséges hatalmak „Citadella" hadműveletének összeomlásával végleg elveszítették a stratégiai kezdeményezést. Az 1943. október 20-tól a frontok neveiben végrehajtott változtatások eredményeként létrejött első, második, harmadik és negyedik Ukrán front csapatai súlyos, kemény, önfeláldozó és eredményes harcokban zúzták szét von Manstein tábornok „Dél", valamint Kleist tábornok „A" hadseregcsoportját. 1944. április elejére megközelítették a Kárpátok előhegyeit 2 , április 7-én Zsmacsenkó altábornagy 40. hadseregének harcosai pedig elfoglalják Botosanit 3 és ezzel Románia földjére léptek. A szovjet legfelsőbb vezetés a romániai felszabadító hadműveletek előkészítésével párhuzamosan, széleskörű politikai tevékenységet fejtett ki a saját és az ellenséges csapatok a román állami vezetés és a világ közvéleményének tájékoztatása céljából. Ennek kapcsán a szovjet kormány 1944. április 12-én eljuttatja az Antonescu kormányhoz a fegyverszünettel kapcsolatos dokumentumát 4 . A hazánk irányába kibontakozó hadi események természetesen csupán egy epizódját jelentették a frontokon folyó eseményeknek. Hiszen 1944 tavaszán és nyarán egy sor nagy jelentőséggel bíró esemény történt, amelyek közül kettő kívánkozik itt most kiemelésre. Az egyik az 1944 nyarára kibontakozó nagy szovjet hadművelet, a Bagratyion kidolgozása és végrehajtása. Ennek eredményeként a Belorusz frontok augusztus elejére szétverték von Busch tábornok „Közép" hadseregcsoportját és felszabadították Belorusssziát. A másik - amelyhez főleg a horthysta vezetés fűzött vérmes reményeket - a szövetségesek 1944 június 6. partraszállása. * Az Ukrán frontok irányában ezidőtájt folyik a iasi-kisinyovi hadművelet előkészítése, amelynek célja a Friessner vezérezredes vezette ,,Dél-Ukrajna" hadseregcsoport erőinek szétverése volt. A 2. és 3. Ukrán front csapatai augusztus 20. du. megindított támadása teljes sikert hozott, 24-én már bekerítik a Friessner hadseregcsoport főerőit 5 . Augusztus 29-én a 2. Ukrán front csapatai hatalmas csapást mérnek az ellenséges erőkre Ploiestinél és 31-én a „Tudor Vladimirescu" hadosztállyal együtt bevonulnak Bukarestbe. 6 A további események szempontjából fontos megjegyeznünk, hogy 1944. augusztus 25-én a román kormány felmondta a németekkel való szövetséget és hadat üzent Németországnak, amelynek eredményeképpen pl. csupán augusztus 26-án 5 teljes értékű román hadosztály adta meg magát a szovjet csapatoknak?. A horthysta politikai és katonai vezetés még a harccselekmények ilyen előrehaladott állapotában sem tudta megtagadni önmagát és reálisan értékelni lehetőségeit. Szeptember 5-én a Lakatos-kormány parancsot ad a magyar hadseregnek Dél-Erdély elfoglalására. 8 " 9 Ezzel az 1944 áprilisa óta tartó mozgósítások, a meg-meg ismétlődő bombázások után országunk lakossága számára most már a maga konkrét formájában is elérkezett a háború. Kezdetét vette az a 194 napon át tartó küzdelem, amely végül is meghozta népünk számára az annyira áhitott békét és szabadságot. A hazánk felszabadításával foglalkozó szakirodalmak 10 , a magyarországi hadi eseményeket 3 nagyobb szakaszra osztva tárgyalják: 1. A nagyváradi, észak-erdélyi és kárpáti ellenséges csoportosítás szétzúzása, valamint Magyarország keleti és északkeleti területeinek felszabadítása (1944. október 6 - október 28). 2. Az ellenség budapesti csoportosításának bekerítése és megsemmisítése, Budapest felszabadítása, Magyarország kiléptetése a Németország oldalán folytatott háborúból (1944. október 20 - 1945. február 13-ig). 3. A német fasiszta csapatok ellentámadásának visszaverése a Balaton környékén és Magyarország teljes felszabadítása (1945. február 17 - április 4). Ha a Szolnok megyében folytatott hadműveleteket vizsgáljuk, -amelyek 1944. október 6-tól 1944 november 17-ig tartottak, - láthatjuk, hogy annak eseményei hazánk felszabadításának első és második szakaszához kapcsolódnak. A megyében folyó harccselekményeket vizsgálva az eseményeknek 4. viszonylag jól körülhatárolható szakaszát különböztethetjük meg: Az első szakasz: A megye felszabadításának kezdete, jelentős szovjet sikerek elérése Szolnoktól dél-délkeleti irányban (október 6-12) A második szakasz: Az ellenség kísérletei az eredeti helyzet viszszaállítására, harcok a kiterjesztett szolnoki hídfőben, (október 12-22) A harmadik szakasz: A megye tiszántúli területei, valamint Szolnok felszabadítása. (1944. október 22 - november 4.) A negyedik szakasz: A Jászság felszabadítása, a megye területén folyó harcok befejezése. (1944. nov. 5 - november 17.) A MEGYE TERÜLETÉN FOLYTATOTT HARCOK ELSŐ SZAKASZA (1944. október 6-12.) A 2. Ukrán front csapatai kijutva a Kárpátokból, Nagyvárad - dél, Arad-északnyugat körzetébei i, kedvező feltételeket teremtettek egy Arad-Debrecen-Nyíregyháza-Csap irányú újabb offenzíva előkészítéséhez. Az 1944-45-ös hadászati hadműveletek közül ez volt az egyetlen, amelynek előkészítése tulajdonképpen hadműveleti szünet nélkül folyt 12 . Gyakorlatilag a 2. Ukrán front egész tevékenységének előkészítésére, a tervező, szervező munkára, a szükséges átcsoportosítások végrehajtására csak 11 nap állt rendelkezésre 13 . 1944. október 5-re a 2. Ukrán front készen állt az újabb feladatok megkezdésére. A hadművelet fő feladatának végrehajtására Nagyvárad délkelet-Makó közötti 160 km-es terepszakaszon : a 6. gárda harckocsi hadsereget Kravcsenko vezérezredes vezetésével, a Plijev altábornagy vezette lovas-gépesített csoportot a Monogarov altábornagy vezetése alatt álló 53 hadsereget és a Mácici hadtesttábornok vezette 1 román hadsereget összpontosították 14 . Ezek állományába 22 hadosztály (ebből 8 lovas), két harckocsi- és két gépesített hadtest, összesen 627 db harckocsival és rohamlöveggel. 15 A Nagyzerénd-Mezőhegyes-Makó vonalon az 53. hadsereg és Govorunyenko vezérőrnagy 18. harckocsi hadteste állt 257
