Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)
Fekete István: Felszabadító harcok Szolnok megyében (1944. okt. 6-nov. 17.)
készen a támadásra 16 . A Szolnok megye felszabadításáért folytatott harcokat ezek a magasabb egységek kezdték meg, amelyet tovább fejlesztett Plijev altábornagy lovas-gépesített csoportja, amely a főirányban tevékenykedő 627 db harckocsiból és rohamlövegből 380 darabot tudhatott a magáénak, n A lovas-gépesített csoport feladata az volt, hogy a 53. hadsereg jobbszárnya mögül mérjen csapást jobbról Székudvar-Csökmő-Kaba, balról Kunágota-Kondoros-Túrkeve-Kisújszállás sávban 1 8. Az 53. hadsereg és a 18. harckocsi hadtest támadási irányában a Heszlényi József altábornagy vezetése alatt álló és 1944. szeptember 2l-e után felállításra került 3. magyar hadsereg védett mintegy 220 km-es arcvonalon. Állományába a Markóczy János altábornagy vezette VII. és a Lengyel Béla altábornagy vezetése alatt álló VIII. hadtest tartozott hét magyar hadosztállyal 19 . Ezt a hadsereget „megerősítették" 2 német hadosztállyal, a 22. német SS-lovas és a 4. német SS-karhatalmi páncélgránátos hadosztályokkal. A magyar hadosztályok 1 páncélos, 4 gyalog, 1 huszár, 1 pótgyalog hadosztályból álltak. 20 Ennek az erőnek lett volna a feladata az Arad-Szolnok, Temesvár-Szeged hadműveleti irányok lezárása 21 . 1944. október 6-án 6 óra 30 perckor rövid tüzérségi előkészítés után mintegy 800 km-es arcvonalon indult meg a szovjet csapatok támadása. 22 Az 53. hadsereg és Plijev tábornok lovasgépesített csoportjának támadását a védekező magyar erők csupán néhány óráig voltak képesek feltartóztatni. A 18. harckocsi hadtest még ezen a napon a késő délutáni órákban elfoglalta Orosházát 21 . Az 53. hadsereg Alehin vezérőrnagy vezette 27. hadteste és a 18. harckocsi hadtest eléri Szolnok megye határát Szelevény és Kétpó közötti szakaszon. 24 A megye délkeleti részére október 7-ről 8-ára forduló éjjel, illetve a reggeli órákban jutottak el Katkov vezérőrnagy 7. gépesített hadtestének csapatai. Ennek a ,,kis lemaradásnak" az okát Gyoma és Endrőd között kiépített és jól megszervezett védelem, valamint az ellenség makacs ellenállása jelentette. A 7. gépesített hadtest súlyos harcok árán áttörte ezt a védelmi szakaszt és október 7-én 12 órakor birtokba vette Gyomát, 8-án reggelre a hadtest előőrsei elérték a Karcag-Kisújszállás körzetét^. Ebben az időszakban tehát Plijev tábornok 4. és 6. gárda lovas hadtestének katonái a megyétől délkeletre PüspökladányFöldes irányában harcoltak. 26 A szovjet támadás megindulása után világossá vált Friessner vezérezredes előtt, hogy mi is tulajdonképpen a támadók szándéka. A német hadseregcsoport kettévágásának megakadályozása érdekében parancsot adott az 1. és 13. német páncélos hadosztályoknak, hogy együttes támadással teremtsenek kapcsolatot egymással Dévaványa térségében. A 13. német páncélos hadosztály október 8-án Kisújszállás térségében beleütközött a 7. szovjet gépesített hadtest csapataiba és visszavonult Kunhegyes-Kunmadaras irányába. 27 Itt készült fel egy újabb egyesülési feladat végrehajtására, Karcag-Püspökladány irányába. A Katkov tábornok vezette gépesített hadtest csapatai október 9-én a hajnali órákban bevonulnak Karcagra, a reggeli órákban pedig felszabadítják Kisújszállást. Ezzel ez a helység a megye első és végérvényesen felszabadított városa lett,, (annak ellenére, hogy a németek a későbbiek során még néhányszor megkísérelték birtokba venni, de tartós megtartására már nem futotta az erejükből) Kisújszálláson már október 10-én megalakulnak az államigazgatás helyi szervei és azok megkezdik működésüket. 28 A város továbbiakban egyik fontos kiinduló pontjává válik a szovjet csapatok - főleg észak, északkeleti, Tiszafüred irányába folyó - hadműveleteinek. A Plijev altábornagy vezette 4. gárda-lovas hadtest október 8-án Karcag és Püspökladány között átvágta a Budapest-Debrecen közúti és vasútvonalat; a Szokolov altábornagy vezette 6. gárda-lovas hadtest pedig felszabadítja Hajdúszoboszlót. 29 Ezzel a német hadsereg csoport előtt végérvényesen kialakultak egy nagyméretű bekerítés körvonalai. A német „Dél" hadseregcsoport parancsnoksága parancsot adott a visszavonulásra, Debrecen környékén egy erős csoportosítás létrehozásával ellentámadás végrehajtására.10 Ennek az utóbbi feladatnak az előkészítéséhez kapcsolódott a .13. német páncélos hadosztálynak Kunmadaras térségéből Karcag-Püspökladány irányába, balszárnyán a Feldherrnhalle páncélgránátos hadosztállyal végrehajtott támadása, amelynek eredményeként október 10-én a reggeli órákban találkozik a 1. német páncélos hadosztály egységeivel.11 Ennek a haretevékenységnek a végrehajtásával e két német magasabbegység elhagyja a megye területét.12 1944. október 9 és 12. között - a 2. Ukrán front többi irányaiban kialakult helyzet miatt - a Plijev lovas-gépesített csoport támadási irányának korrekciójára kerül sor, ezzel ez a hadseregcsoport egy időre elhagyja a megye területét.11 A megye területén a 7. gépesített hadtest által elért sikerek továbbfejlesztésére az 33. hadsereg - eddig második lépcsőben lévő - Tyerentyev vezérőrnagy vezetése alatt álló 49. lövészhadteste kapott feladatot.14 Ez a lövész hadtest Kisújszállás irányából támadva október 12-én felszabadítja Kunhegyest, Abádszalókot, Tiszaderzset és Tiszaszentimrét.15 Az észak, északnyugati irányban támadó 27. lövészhadtest október 8-án 20 órára kijutott a Törökszentmiklós, Tiszaföldvár, Kunszentmárton terepszakaszra.16 A Govrunyenko vezérőrnagy vezette 18. harckocsi hadtest október 10-én hajnalra eljut egészen Kecskemét alá és itt kapja a parancsot, hogy forduljon vissza,17 október 12-én már harcban áll a 49. lövészhadtesttel együttműködve Karcagért.38 A 27. lövészhadtesttől balra harcol az 53. hadsereg 57. lövészhadteste Osztasenko vezérőrnagy vezetésével. Október 11-től a Tisza középső szakaszán folyó harcokba bekapcsolódtak az 1. román hadsereg 4. és 7. hadtestének katonái is, akik ekkor az 57. szovjet hadtest balszárnyán Szolnok megyétől délre Mindszent térségben folytattak súlyos, de eredményes harctevékenységet.19 A Szolnok irányába folytatott sikeres felszabadító harcok eredményeként október 12-re a megyében elfoglalják Abádszalók-Kisújszállás-Túrkeve-Rákócziújfalu-Cserkeszöllő által határolt terepszakaszt. 40 A szovjet csapatok Várkony és Tószeg térségében átkeltek a Tiszán és hídfőt létesítettek ott. Ezzel lezárult a Szolnok megye területén folytatott felszabadító harcok első szakasza, amelyre jellemzőek voltak a nagy kiterjedésű, gyors szovjet sikerek. A harcok súlypontja ebben az időszakban a megye keleti, illetve délkeleti térségére esett, elsősorban Kisújszállás-Mezőtúr (Dévaványa) Karcag által határolt terepszakaszokra. Szolnoktól délre a Tisza vonalán a Tószeg-Várkony-Tisza szakaszon, valamint Kunszentmárton térségében fejtettek ki a német - magyar csapatok jelentősebb ellenállást. A megyében folytatott felszabadító harcok jelentős eredményeiben fontos szerepet játszott a 2. Ukrán front támadásának főirányának helyes megválasztása. A német „Dél" hadseregcsoport parancsnoksága arra szárnított, hogy a szovjet hadsereg támadásának főirányául a Duna-Tisza közét fogja választani Budapest mielőbbi megközelítése céljából. Ennek megfelelően a németek által vélt főcsapás irányába harcoló szovjet csapatok oldalába, szárnyára egy csapást készített elő a „Cigánybáró" hadművelet kapcsán. Malinovszkij marsall és törzse nemcsak a támadás irányát, hanem időpontját is jól választotta meg, mivel 6 nappal előbb kezdte meg a támadást és így az egész német hadművelet gyakorlatilag összeomlott. A gyorsan mozgó harci csoportok a legjobb lehetőségeket biztosítottak arra, hogy az összefüggő, kiépített védelmi rendszerrel nem rendelkező és sok természeti - főleg folyókkal - akadályokkal tarkított hadszíntéren a siker gyorsan kifejleszthetővé váljék. A megye területén ezért voltak gyakoriak a harckocsikkal és a gépesített egységekkel, magasabb egységekkel vívott harcok. Külön kiemelésre kívánkozik az 1944 szeptemberében létrehozott Plijev lovas258
