Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Fekete István: Felszabadító harcok Szolnok megyében (1944. okt. 6-nov. 17.)

készen a támadásra 16 . A Szolnok megye felszabadításáért foly­tatott harcokat ezek a magasabb egységek kezdték meg, ame­lyet tovább fejlesztett Plijev altábornagy lovas-gépesített cso­portja, amely a főirányban tevékenykedő 627 db harckocsiból és rohamlövegből 380 darabot tudhatott a magáénak, n A lo­vas-gépesített csoport feladata az volt, hogy a 53. hadsereg jobbszárnya mögül mérjen csapást jobbról Székudvar-Csök­mő-Kaba, balról Kunágota-Kondoros-Túrkeve-Kisújszállás sávban 1 8. Az 53. hadsereg és a 18. harckocsi hadtest támadási irányá­ban a Heszlényi József altábornagy vezetése alatt álló és 1944. szeptember 2l-e után felállításra került 3. magyar hadsereg vé­dett mintegy 220 km-es arcvonalon. Állományába a Markóczy János altábornagy vezette VII. és a Lengyel Béla altábornagy vezetése alatt álló VIII. hadtest tartozott hét magyar hadosz­tállyal 19 . Ezt a hadsereget „megerősítették" 2 német hadosz­tállyal, a 22. német SS-lovas és a 4. német SS-karhatalmi pán­célgránátos hadosztályokkal. A magyar hadosztályok 1 páncé­los, 4 gyalog, 1 huszár, 1 pótgyalog hadosztályból álltak. 20 En­nek az erőnek lett volna a feladata az Arad-Szolnok, Temes­vár-Szeged hadműveleti irányok lezárása 21 . 1944. október 6-án 6 óra 30 perckor rövid tüzérségi előké­szítés után mintegy 800 km-es arcvonalon indult meg a szovjet csapatok támadása. 22 Az 53. hadsereg és Plijev tábornok lovas­gépesített csoportjának támadását a védekező magyar erők csu­pán néhány óráig voltak képesek feltartóztatni. A 18. harckocsi hadtest még ezen a napon a késő délutáni órákban elfoglalta Orosházát 2­1 . Az 53. hadsereg Alehin vezérőrnagy vezette 27. hadteste és a 18. harckocsi hadtest eléri Szolnok megye határát Szelevény és Kétpó közötti szakaszon. 24 A megye délkeleti részére október 7-ről 8-ára forduló éjjel, illetve a reggeli órákban jutottak el Katkov vezérőrnagy 7. gé­pesített hadtestének csapatai. Ennek a ,,kis lemaradásnak" az okát Gyoma és Endrőd között kiépített és jól megszervezett vé­delem, valamint az ellenség makacs ellenállása jelentette. A 7. gépesített hadtest súlyos harcok árán áttörte ezt a védelmi sza­kaszt és október 7-én 12 órakor birtokba vette Gyomát, 8-án reggelre a hadtest előőrsei elérték a Karcag-Kisújszállás körze­tét^. Ebben az időszakban tehát Plijev tábornok 4. és 6. gárda lovas hadtestének katonái a megyétől délkeletre Püspökladány­Földes irányában harcoltak. 26 A szovjet támadás megindulása után világossá vált Friess­ner vezérezredes előtt, hogy mi is tulajdonképpen a támadók szándéka. A német hadseregcsoport kettévágásának megakadá­lyozása érdekében parancsot adott az 1. és 13. német páncélos hadosztályoknak, hogy együttes támadással teremtsenek kap­csolatot egymással Dévaványa térségében. A 13. német páncé­los hadosztály október 8-án Kisújszállás térségében beleütkö­zött a 7. szovjet gépesített hadtest csapataiba és visszavonult Kunhegyes-Kunmadaras irányába. 27 Itt készült fel egy újabb egyesülési feladat végrehajtására, Karcag-Püspökladány irá­nyába. A Katkov tábornok vezette gépesített hadtest csapatai október 9-én a hajnali órákban bevonulnak Karcagra, a reggeli órákban pedig felszabadítják Kisújszállást. Ezzel ez a helység a megye első és végérvényesen felszabadított városa lett,, (annak ellenére, hogy a németek a későbbiek során még néhányszor megkísérelték birtokba venni, de tartós megtartására már nem futotta az erejükből) Kisújszálláson már október 10-én megala­kulnak az államigazgatás helyi szervei és azok megkezdik mű­ködésüket. 28 A város továbbiakban egyik fontos kiinduló pontjává válik a szovjet csapatok - főleg észak, északkeleti, Tiszafüred irányá­ba folyó - hadműveleteinek. A Plijev altábornagy vezette 4. gárda-lovas hadtest október 8-án Karcag és Püspökladány között átvágta a Budapest-Deb­recen közúti és vasútvonalat; a Szokolov altábornagy vezette 6. gárda-lovas hadtest pedig felszabadítja Hajdúszoboszlót. 29 Ez­zel a német hadsereg csoport előtt végérvényesen kialakultak egy nagyméretű bekerítés körvonalai. A német „Dél" hadsereg­csoport parancsnoksága parancsot adott a visszavonulásra, Debrecen környékén egy erős csoportosítás létrehozásával el­lentámadás végrehajtására.­10 Ennek az utóbbi feladatnak az előkészítéséhez kapcsolódott a .13. német páncélos hadosztály­nak Kunmadaras térségéből Karcag-Püspökladány irányába, balszárnyán a Feldherrnhalle páncélgránátos hadosztállyal vég­rehajtott támadása, amelynek eredményeként október 10-én a reggeli órákban találkozik a 1. német páncélos hadosztály egy­ségeivel.­11 Ennek a haretevékenységnek a végrehajtásával e két német magasabbegység elhagyja a megye területét.­12 1944. október 9 és 12. között - a 2. Ukrán front többi irá­nyaiban kialakult helyzet miatt - a Plijev lovas-gépesített cso­port támadási irányának korrekciójára kerül sor, ezzel ez a had­seregcsoport egy időre elhagyja a megye területét.­1­1 A megye te­rületén a 7. gépesített hadtest által elért sikerek továbbfejleszté­sére az 33. hadsereg - eddig második lépcsőben lévő - Tyeren­tyev vezérőrnagy vezetése alatt álló 49. lövészhadteste kapott feladatot.­14 Ez a lövész hadtest Kisújszállás irányából támadva október 12-én felszabadítja Kunhegyest, Abádszalókot, Tisza­derzset és Tiszaszentimrét.­15 Az észak, északnyugati irányban támadó 27. lövészhadtest október 8-án 20 órára kijutott a Törökszentmiklós, Tiszaföld­vár, Kunszentmárton terepszakaszra.­16 A Govrunyenko vezér­őrnagy vezette 18. harckocsi hadtest október 10-én hajnalra el­jut egészen Kecskemét alá és itt kapja a parancsot, hogy fordul­jon vissza,­17 október 12-én már harcban áll a 49. lövészhadtest­tel együttműködve Karcagért.38 A 27. lövészhadtesttől balra harcol az 53. hadsereg 57. lö­vészhadteste Osztasenko vezérőrnagy vezetésével. Október 11-től a Tisza középső szakaszán folyó harcokba bekapcsolód­tak az 1. román hadsereg 4. és 7. hadtestének katonái is, akik ekkor az 57. szovjet hadtest balszárnyán Szolnok megyétől dél­re Mindszent térségben folytattak súlyos, de eredményes harcte­vékenységet.­19 A Szolnok irányába folytatott sikeres felszabadító harcok eredményeként október 12-re a megyében elfoglalják Abádszalók-Kisújszállás-Túrkeve-Rákócziújfalu-Cserkeszöl­lő által határolt terepszakaszt. 40 A szovjet csapatok Várkony és Tószeg térségében átkeltek a Tiszán és hídfőt létesítettek ott. Ezzel lezárult a Szolnok megye területén folytatott felsza­badító harcok első szakasza, amelyre jellemzőek voltak a nagy kiterjedésű, gyors szovjet sikerek. A harcok súlypontja ebben az időszakban a megye keleti, illetve délkeleti térségére esett, első­sorban Kisújszállás-Mezőtúr (Dévaványa) Karcag által hatá­rolt terepszakaszokra. Szolnoktól délre a Tisza vonalán a Tó­szeg-Várkony-Tisza szakaszon, valamint Kunszentmárton tér­ségében fejtettek ki a német - magyar csapatok jelentősebb ellenállást. A megyében folytatott felszabadító harcok jelentős ered­ményeiben fontos szerepet játszott a 2. Ukrán front támadásá­nak főirányának helyes megválasztása. A német „Dél" hadse­regcsoport parancsnoksága arra szárnított, hogy a szovjet had­sereg támadásának főirányául a Duna-Tisza közét fogja válasz­tani Budapest mielőbbi megközelítése céljából. Ennek megfele­lően a németek által vélt főcsapás irányába harcoló szovjet csa­patok oldalába, szárnyára egy csapást készített elő a „Cigány­báró" hadművelet kapcsán. Malinovszkij marsall és törzse nemcsak a támadás irányát, hanem időpontját is jól választotta meg, mivel 6 nappal előbb kezdte meg a támadást és így az egész német hadművelet gyakorlatilag összeomlott. A gyorsan mozgó harci csoportok a legjobb lehetőségeket biztosítottak arra, hogy az összefüggő, kiépített védelmi rendszerrel nem rendelkező és sok természeti - főleg folyókkal - akadályokkal tarkított had­színtéren a siker gyorsan kifejleszthetővé váljék. A megye terü­letén ezért voltak gyakoriak a harckocsikkal és a gépesített egy­ségekkel, magasabb egységekkel vívott harcok. Külön kiemelés­re kívánkozik az 1944 szeptemberében létrehozott Plijev lovas­258

Next

/
Thumbnails
Contents