Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig

116 Dr. Elek István: Az Alföld és Szolnok város települése. Különnyomat a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1940. évi 35-36. számából, 8. 117 Botár Imre i. m. 14. 118 Litzner János térképe 1787-ből: „Situations-Risz der Gegend bei Szolnok" [Szolnok környékének helyrajzi vázlata]. OL., Helytartótanácsi levéltár. Commerciale 1787. Fons 276. pos. II. - A térkép nemcsak a várost, hanem a Szandáig vezető utat is ábrázolja. 119 Botár Imre i. tn. 13. 120 Komáromi József i. m. 108. 121 Kaposvári Gyula: A szolnoki vár helye a mai városképben. Szolnok megyei Néplap mellékleteként megjelent Jublieumi Híradó 6. sz. 5. oldalán, 1974. jan. 12. 122 A térképlap sorszáma: „Coll. XIX. Sectio 21. Aufgenommen im Jahr 783 von Hauptmann Sechter von Generalstaab." Jelezve balra fent. Kéziratos, színezett, vászonra ragasztott térkép a Kriegsarchivban. Jól kivehető rajta a vár a Zagyva két ága közt. A város felé híd vezet a Zagyván keresztül. A mai Szabadság tér helye üres. A Tisza-híd és a szandai gát töltéshídjai jól kivehetők. - A várost övező vizes árokban kék színnel vizet jelöl a már ismertetett nyomvonalon. A mai Gábor Áron-téren kerített temető látható. A Xavéri kápolnát a városon kívül jelöli. A térképre később változásokat rajzoltak: 1. A tiszai vasúti híd irányában a vasútvonal meghosszabbítását először a Tisza partján akarták vezetni az Indóháztól végig, majd az „Alté Festung" [A régi vár] déli oldalán, kétszer is keresztezve a Zagyvát. Ez valószínűleg az Osztrák Délkeleti Vasúttársaság terve 1851-ből, hiszen a Bécsben őrzött térképhez csak ők juthattak. De a Városi Tanács tiltakozására, 1857-ben - a várost északról nagy ívben megkerülve - építette ki a vonalat a Tiszavidéki Vaspálya Társaság. 2. A Tisza folyásának megrövidítésére az Ácsi-szög északi részén jelölték be a tervezett átvágás helyét. Jelenleg is ott folyik a Tisza. 123 Alkalmam volt színes diát is készíteni a Szolnok megyei lapokról, amelyen jobban elkülönülnek a pirossal jelzett lakóházak a zölddel rajzolt szérűskerti beépítéstől, amelyek fekete-fehér fotón egyaránt feketének látszanak. 124 Botár Imre i. m. 12-15. - Az 1766-os összeírás (Kam. It. U. et C. Fasc. 51. Num. 58.) megjegyzi, hogy a városban a házak mellett alig van kert, „sed extra oppidum sünt foeniles quibus foenum et frumentum convehi, extrituare et iumenta hyemare assolent, inter quos sünt eiusmodi horti, qui a duobus et tribus possidentur hospitibus", azaz „a városon kívül vannak a szérűk, ahová a szénát és gabonát behordani, elcsépelni s a jószágot kiteleltetni szokták, ezek között vannak olyan kertek, amelyeknek 2 vagy 3 gazdája van." Tálasi István: Adatok és szempontok a szálláskertes települések kutatásához. Ethnographia, 1972. Hofer Tamás: A magyar kertes települések elterjedésének és típusainak kérdéséhez. In: Műveltség és Hagyomány. 1960. 125 Heves megyei Levéltár: T. 120. A Zagyva és a Tárna folyót és környékét ábrázoló - 31 lapból álló - vízrajzi kéziratos, színes térképsorozat 1791-ben készült, 47 x 71 cm nagyságban. M = 1:10000. A Szolnokot ábrázoló lapja a 31-ik. 126 A naplót közli a Vasárnapi Újság XXXV. évfolyama 1888-ban, 33. szám 510 p. Érdemes még egy részletét kiemelni 1786. május 7-ről: A Kakád vízen keresztül nagy gátlás és híd van Kunhegyes és a fegyverneki puszta között, s két felől mint két nagy tó, úgy áll a Kakád vize s a híd végén egy kőoszlop van s reámetszve Carolus Vl-tus neve, azaz hogy maga csináltatta azon töltést és hidat..." (uo.) Vö. a 22. képpel, amelyen 1730-ban Fortunato di Prati javasolja a G. pontban: „Kakád, ahol a mocsáron keresztül egy 100 öl hosszú híd, vagy földtöltés építése szükséges." 127 Hofkammerarchiv: Qb 2 (korábban E 34). Mérete: 90 x 140 cm. 128 Hofkammerarchiv: Qb 6 (korábban: E 74). Mérete: 73 x 147 cm. Latin nyelvű feliratokkal. 129 „Visitatio Archidiaconalis Ecclesiarum et Parochiarum Districtus Szolnokiensis... pro anno 1810. Idibus novembris Anni ejusdem". A volt szolnoki Ferences rendház irattárából. 130 Uo. 10 p. 131 Uo. 132 Uo. 133 A Tisza-hídnak a Zagyva-torkolat felé eső oldalán, a mai csónakház helyén állott eredetileg a szobor, mint azt a Múzeumi Levelek 1959. évfolyamában közreadott cikkben (14-17.) az ott közölt metszet alapján bemutattuk. 134 Ua., minta 130. 135 1971-ben a Kriegsarchivban színes diát készítettem a térképről, valamint xerox másolatokat, amelyet az eredetihez hasonlóan színeztem. ••

: •••' • • 44. kép: Kutatástörténeti dokumentum: a 41. szám alatt közölt 1810—12-es várostérkép mikrofilmjének megszerzéséről. 45. kép: Leletgyűjtés a Vár alatti Tiszaparton. A fényképen Balyi Imre ny. pénzügyi tisztviselő, aki a Városi Tanács adóhivatalától történt nyugalomba vonulása után a Damjanich Múzeumhoz került teremőrnek. S vált a múzeum kiállításainak lelkes őrzőjévé és propagálójává, a mindenki által szeretett „Balyi bácsi"-vá. Mint városát szerető polgár, maradandó érdemeket szerzett abban is, hogy szabadidejét is feláldozva leleteket gyűjtött a Tiszaparton, amikor a gőzhajó hullámzása kimosta a vízparti hulladékot, s megcsillantak közte középkori cserepek. A Tisza igen alacsony vízjárásakor pedig gyakran volt része gazdagabb aratásban. Szórványleletek ugyan ezek a szolnoki vár területéről, de annak középkori, hódoltságkori emlékanyagát gazdagítják. Múzeumi leltárkönyvek és múzeumbarátok megőrzik emlékét. 204