Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)
Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig
[Egert megszállni] akarná: onnan bírhatjuk az háta megett levő földet. Most egészen megoltalmazzuk az Eger-vize mellyékit az rácztul, és Szólnokbúl Egernek, emennek abbul lesz beneficiumja [jótéteménye] -, kivált ha itt is lenne vagy kétszáz emberre való sáncz, az mellyet formális obsidio [tényleges megszállás] nélkül meg nem vehetne; hónap vagy hónapután magam is odarándulok, megnézésére; már is tettünk projectumokat az munkások iránt, s még szaporábban remélhetjük megcsináltatását,... az vár a mezőt, s az mező oltalmazza a várat". 39 Rákóczi levelében hangsúlyozza a szolnoki vár szerepét a tiszai átkelőhely védelmében. A következő levelét már a szolnoki vár megtekintése után küldi Rákóczi, ismét Bercsényinek, Jászberényből 1710. márc. 8-án: „tegnapelőtt érkezvén Ebeczki István Ujvárbul tegnap Szolnok megtekintésére menvén, magammal elvittem vala; miben legyenek Újvárban az dolgok? az ű módja szerint, tudom, bőven meg fogja Kegyelmednek mondani ... Szolnok megépítését már egyszer megírtt okokbul szükségesnek látván, tovább is úgy látom; kisebbíteni is meglehet ; az mint én értek hozzá, úgy itílem, hogy 500 ember két hónap alatt megépítheti, azonkívül, az mit rontani kell. Mert, az mint Kegyelmed is által fogja látni Ebeczki relatiojábul [jelentéséből] is,.. és az mi gyengeségünkből, mivel gyalogunk elfogyván, sáncainak sehol sem árthatunk... - Szolnok nélkül mind Egertül, mind Ujvártul elrekedünk... azért Lemér [Lemair francia hadmérnöktiszt] gyüjjön: már én teszek dispositiókat, reménlem, effectusban [megvalósítás] is mennek... " 40 Rákóczi rendelkezése nyomán megindul Szolnokon a vár megerősítése. Egyre-másra jönnek a parancsok, levelek. Kisérről 1710. ápr. 20-án: „.. .Ezen lovasok után menjen Groczki az Szolnokra rendelt praesidiummal [várőrséggel] és munkásokkal, s mihelyst bemegy: imádságra, dobot üttetvén -, azután állítsa ki a strázsákat a bástyákra, s nádbul s egybül-másbul kunyhókat csináltasson az hajdúságnak... Azalatt a lovasokkal commandirozott főstrázsamester a maga truppját a Tiszaparton az ellenség felé fogja kirendelni, maga mezei strázsák kiállítani... S ha valamely híre volna: azonnal adja tudtára Groczkinak, akinek is meg légyen parancsolva, hogy a Zagyva felül való bástyán nádkívíket tartson, és az első hírre azok meggyújtásával jelt adjon..." A levél azon részei, amelyek szinte őrutasításnak foghatók fel, nemcsak azért érdekesek számunkra, mert jelzik, hogyan jelezték tűzzel az ellenség közeledését a jászkiséri tábornak, ahol akkor a fejedelem tartózkodott, hanem azért is, mert a vár építési helyzetéről, bástyák meglétéről és használatáról tudósítanak. Rákóczi Eszterhás Antalnak is Szolnok hadászati kulcshelyzetéről ír és ad utasításokat a munka részleteire 1710. máj. 5-én: „Szolnok oltalmát mindazonáltal leginkább, mindenekfelett vegye elméjére Kegyelmed: mert az mostani státusunkhoz képpest, és a hadakozás folytatására nézve, importánsabb [kedvezőtlenebb] helynek tartom Egernél; melyre nézve szükséges, hogy in illó casu defensiojárúl [adott esetben védelméről] minden utakon - módokon provideáljon [gondoskodjon]. Az jászberényiektűi vett szárazmalmot állíttassa fel kegyelmed azon erősségben, és mihent in statu defensionis [védett helyzetben] lesz -, vagy négy, apró-taraszkot hozattasson beléje Egerbül, elegendő munitióval." 42 Eszterházy Antal kuruc generálisnak ugyanezen a napon fogalmazza meg Rákóczi a tennivalóit: „... Szolnok épületinek continuatióját [folytatását] legszükségesebbnek találom; lehetségesnek is, nem látom, hogy annak perfectiojaig [bevégzéséig] az Dunántúl való operatiokhoz [hadműveletekhez] is kezdhessünk, avagy Kegyelmed helyébűi az tábort kimozdíthassa; melynek okáért hamarabb perfectioban vétesse és megpalizátáztathassa. Az vén ingsenérnek kiadott, és kétségkívül ő tűlle Körmöczinek hagyott parancsolatim szerint erre mennyi munkás rendeltetett? constál [ismeretes] jól mind Török Andrásnál, mind Csalánál.. .reménlem a szálakban nem lészen fogyatkozás az mellyekkel Körühöz érkeztek; s ezen szükségre a sós-szálakat is lehet fordítani... hogyha penig a szálak elegendők lesznek a duppla palézátázásra; a többi conserváltassék a Tisza általkötésire." 43 A sós-szálak említése azt is jelenti, hogy ez időben folyhatott sószállítás Máramarosból Szolnokig; míg a Körühöz érkezett tutajok szálfáit építkezéshez úsztatták le a Tiszán. Munkácsról jön Eszterházy Antal részére újabb levél Rákóczitól 1710. júniusi keltezéssel: „... s még Szolnok is teljességesen meg nem épült, melyben legnagyobb és szorgalmatosabb munkája az ingsenérnek az palezáták beállítása.. ." 44 A palezáták [paliszádok] állandó emlegetése arra utal, hogy a Tiszán érkezett tutajok fenyőszálaival erősítettek meg a vár falait és bástyáit, hogy a palánkvár külső oldalai elég meredekek lehessenek. A fejedelem 1710. július 9-i levelét 45 Szolnokról küldi „Eszterhás Antal" generálisnak: „... általláthatja azért Kegyelmed : mely szükséges légyen Csajági Szolnokban való menetelinek accelerátiója [meggyorsítása] -, az mely praesidiumot mind az épületre, mind a guarnizonra nézve valóban rossz státusban találtam... Melyre nézve, hogy azon munka acceleráltassék: az vén ingsenérért küldöttem, és Balogh Gáspárnak committálván [parancsoltam] az munkások fizetésérül, Scharier [Chariere francia ezredes] regimentit a végre hagytam ott, hogy az tábor bagázsiáját az Kegyelmedével együtt őrizvén, dragonyossival is folytathassa a munkát; s remélem, visszatérésemig más statusban fogom találni azon erősséget... Minthogy az Egerbűi várt taraczkok késedelme miatt a szolnokiakat kénteleníttetem magammal elvinni, két mázsa porral: ezen defectust [hiányt] suppleáltassa [pótolja] Kegyelmed az Egerbül már talán megindult és ezután is küldendő munitióval..." Rákóczi ugyancsak Szolnokról ír Károlyi Sándornak is 1710. július 26-án 4 ^: „Itt penig a várat ilyen dispositióban [intézkedéssel] hagytam: ... Csajágit Kegyelmed alá assignáltam [utaltam], magam ord'ere által committálván nekie in generalibus terminis [általánosan meghatározva] az praesidiumnak rendben vételit... Munitió itt igen kevés vagyon... assignálhat többet Egerbül..." Csajághy János brigadéros, a szolnoki vár parancsnoka Rákóczinak Szerencsről 1710. aug. 4-én küldött leveléből 4 ? értesül arról, hogy: „A szolnoki épülethez [építkezéshez] rendelt ingsenérünk még csak most érkezvén: ím Kegyelmedhez küldöttük. Kegyelmed azért instructiója szerint az ottvaló munkának mennél hamarébb végbenvitelére serénykedjen. Adván Kegyelmednek tudtára azt is, hogy az ottvaló fáknak inspectióját is bíztuk ezen ingsenérünkre, hogy ide s tova ne distraháltassék [elvonassék], úgy hogy odaérkezvén, azonnal sequestrálja [zár alá vegye] az mellyek épülethez valók lesznek, a többit tűzifának hagyván". A fejedelem Károlyi Sándornak ugyanakkor küldött levelében is a szolnoki vár fontosságát hangsúlyozza: „... most is sürgettetném Szolnok épületit -, hová hónap megindítom innét az incsinért; csak Kegyelmed is már a tájékán lavírozván, secundáltassa [segítse] munkáját. Ha ez idejin, az egy holnap múlva reánk következendő confusiók között azt megoltalmazhatjuk; az Pest elei quártélyhoz és Egerhez lehet reménségünk -, de a nélkül, adja Isten, mód nélkül ne constringáltassunk [szorongattassunk]. " 4 » Rákóczi 1710. aug. 12-én - Csajághy Jánosnak - írott levele 49 arra is rámutat, hogy a fejedelem milyen körültekintően intézte az országos ügyeket, a vár építés sürgetése mellett a nyári aratási munkák végzését is fontosnak tartja: „Minapi Kegyelmed levelét elvettük; tudván, hogy már La Fonót ingsenér odaérkezett: elhitettük magunkkal, instructiója szerint az építtetésben foglalatoskodott. Ertjük penig, hogy Kegyelmed a Nemes Vármegyékre bizonyos munkásokról repartitiót [felosztást] tett -, holott a mostani nyári takarodásra nézve, e tájban a lakos szegénységnek a legnagyobb foglalatossága vagyon... paran171
