Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig

csoljuk, azoknak hajttattatását hagyja abban, és az épületet continuáltassa [folytattassa] azon ezer tallér pénzzel, melyrül való assignatiót kegyelmednek Nemes Pest Vármegyére praesentibus annectáltunk [csatoltunk]..." Károlyi Sándor levelére válaszolva a fejedelem 1710. szept. 27-én

50 az ellenség várható szándékairól írja: se Szolnokot, se más erősséget az idén nem féltem tűlle, és per consequens [következésképpen] elég hasznunkra lészen Szolnok -, kivált ha oly perfectióra ment, a mint Kegyelmed írja: oltalmára szükséges munitiót pedig másunnan nem küldhetek, hanem Egerbűi parancsoljon Kegyelmed; mert a mennyire Revier relatiójábul [jelentéséből] tudom, ott is elég maradhatna, ha tudna vele élni Prinyi Miklós..." A szolnoki vár megerősítése és építése 1710 tavaszán és nyarán Rákóczi azon tervének része volt, hogy a császári seregek ellen hadseregével védelemre rendezkedik be a várakban és a megerősített városokban. „Érsekújvár eleste után Rákóczi szerencsi, majd sárospataki főhadiszállásáról szervezi meg »az időt húzó háborút* - állapítja meg R. Várkonyi Ágnes

51 -. Védelmi vonalnak a Tiszát jelöli meg. Minden lőszer- és élelmiszerkészletét az ésszakkeleti országrész váraiba szállíttat. 1710. október 15-én megkezdődik Szolnok ostroma, részletesebb leírása a 34. jegyzetben idézett Feldzüge XII. kötetében

52 található. A fegyveres harc helyett gróf Pálffy János főparancsnok - mint horvát bán, a magyar király helyettese - módszerei sikeresnek bizonyultak - szögezi le R. Várkonyi Ágnes

5 3 „Szolnok vára úgyszólván ölébe hull, pedig elszánt parancsnok, Csajághy János brigadéros és erős őrség védte. De Cusani császári alezredes felszólítására a huszárvár háromezer lovas őrsége fellázadt a parancsnok ellen." így került a vár 1710. okt. 17-én a császáriak kezére. A Rákóczi szabadságharc időszakából közreadott 1705-ös és 1706-os váralaprajzok azt mutatják, hogy a szolnoki vár bástyái nem rondellák, hanem szögletbástyás kiképzésűek. De ez érthető is, mert a Rákóczi hadseregében foglalkoztatott francia hadmérnökök irányították a várépítési munkálatokat, és valószínű, hogy a terveket is ők készítették. Már pedig az idő tájt az olasz és francia várépítési szakkönyvek a szöglet- és fülesbástyás várszerkezeteket - falak elé kiugró védművekkel és csillagsáncokkal -, tartották korszerűnek a XVI. század közepétől a XVIII. sz. végéig. A szolnoki vár is ebbe a csoportba sorolható. A Rákóczi-kori két váralaprajz mintájára dolgozhattak a szolnoki vár 1710. évi építésénél is, hiszen a vízrajzi és a terepadottságok ugyanazok voltak. A levelekből kitűnik az a hallatlan erőfeszítés, amivel a várépítő munka összekapcsolódik, a le10. kép: A szolnoki vár alaprajza 1712. jan. 1-én. A bal felső sarokban az ÉNY-i bástya metszete. vélek részadataiból pedig a hadmérnökök nevei és a vár szerkezetére vonatkozó részletek is kiolvashatók. De az mindenképpen, hogy milyen jelentős szerep jutott a Rákóczi szabadságharc egyes időszakában ennek a fontos tiszai átkelőhelynek. A szatmári békét követően ismét készült egy katonai felmérés a szolnoki várról, amelyet a Kriegsarchiv gyűjteményében őriznek. Leltári száma: I C: V. 2, mérete: 31 x 38 cm. Mértéke = 1: 2000 (átszámítva bécsi ölekről). Címe magyarul: „Amilyen Szolnok 1712. január 1-én." (10. kép.)

54 A térkép nagyon precíz felmérés és rajz. A várfal külső vonalán pontsorral jelzi a „palézátákat", a cölöpsort, amely a falat erősíti. A várkaput nem jelzi, de a várfal alatt kivezető út látszik. A Zagyván keresztül földtöltés vezet a városba, közepén fahidat jelöl. Ugyanilyen kijáratot látunk a vár K-i oldalán, ahol a Zagyvában lévő szigeteken át vezet az út, s a szigetek között három kisebb fahíd rajza látszik. A Kriegsarchivban a térképről nagyítóval vizsgálva, jegyezhettem le megfigyeléseimet (11. kép). A térkép halványan színezett. A vár keleti kijáratánál egy részen feltüntettem a fal szerkezetét és színezését is. Ugyanígy megfigyelhető az ÉNY-i bástya metszete, amely a 10. kép bal felső sarkában látható. A bástyavtttf-tn*"* \jBZ2p&* ^irvi^Xn /vvU**J& "tU\L . 'ULw r+^o,. Q SjA,. v** tu^üa 11. kép: A szolnoki vár 1712-es kéziratos, színes térképéről készült jegyzeteim. 172