Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)
Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig
erősítése alkalmából hűségtek templomát és parochiális házát is elbontván... kegyelmesen resolváltunk [határoztunk], mihelyt felülnevezett Berzonville Incsenérünk Szolnok várának megerősítésére expediáltatik, committáltatik [meghagyatik] nekie a várnak alkalmatlansága nélkül hívségteknek mind templomnak, úgy parochiának felépítésére alkalmas helyet mutasson..."» Úgy látszik, hiába várták a francia mérnököt, mert a jegyzőkönyvben folytatólagosan ezt találjuk: „Minthogy ezen megírt parancsolat szerint az Incsenér Szolnok építésére ki nem jött, alázatos instanciánk által újonnan emlékeztettük kglmes Urunkat. .." A döntés megszületett, Rákóczi Ferenc 1706. aug. 11-i parancsa szerint: „.. . templom és oskola helyéül assignáltuk [kiutaltuk] az alsó kapuhoz közel levő azon helyet, kinn már azon religióbeliek isteniszolgálatnak végbenvitelére kezdettek meguknak hajlékot építeni és náddal befedni. Mely helynek hoszszasága az alsó útig az Bélyei házat odafoglalván extendáltatik [kiterjeszt] 35 ölnyire, szélessége pedig 24 ölekre, odafoglalván a két föld-házakat és az mostan Horváth Lőrincz által építeni kezdett házat is; úgy mindazonáltal, hogy az épület aestimáltatván, Horváth Lőrincznek aestimálandó [becsült] ára refundáltassék [megtéríttessék], mely helynek limitációját (árszabás) el is jegyeztük. Parochiális háznak pediglen parancsolatunk szerint a fiscalis [kincstári] házak közül az serfőző házat, kimutatott határaival együtt, melyet udvarának és kertinek excindáltunk [kijelöltünk], assignáltuk. .. Melyről adtuk ezen testimoniális levelünket kezünk írásával és pecsétünkkel megerősítvén. Actum Szolnok Anno die locoque suprascriptis. Lossonczi Szígyártó István, Seres György." 30 A közölt iratból nemcsak az a tanulság adódik, hogy egy sérelmes ügyet rendeztek, hanem városépítési adatai még fontosabbak számunkra: mérnök jelöli ki a templom és az iskola részére a telket (840 négyszögöl); a kincstár épületei közt serfőzőház is volt; parochiális ház részére pedig nemcsak építési telket adtak udvarral, hanem kertet is kimértek hozzá. Közben még olyan adatra is bukkanunk, 1 hogy nemcsak katonai, kincstári és egyházi építkezés folyik, hanem Horváth Lőrincz is építeni kezdte a házát. Mindezek hatósági irányítást jeleznek az építkezés területén. A Szolnokon folyó építőmunkát szinte napok múlva abbahagyásra kényszeríti Rabutin császári tábornok, Erdély parancsnokának közeledése. Útvonala 1706 augusztusától Szeged, Szolnok, Eger, Szikszó, Kassa, Tokaj, Debrecenen át ismét Szolnok, ahonnét 1707. január 21-én ér Pestre. 31 Világítsuk meg Rabutin seregének Szolnok elfoglalásával és megérőrítésével kapcsolatos, majd másodszori ittlétének következményeit, a szolnoki vár felrobbantását, néhány adattal, hogy az alább közlendő - eddig nem publikált - térkép és váralaprajz keletkezését tisztán lássuk. Louis Lemaire - Rákóczi egyik francia katonai szakértője a várerődítési kérdésekben - írja beszámolójában: „.. . Rabutin tábornok átkelt a Tiszán anélkül, hogy egyetlen magyart látott volna. E hírre Bertóthy brigadéros mindjárt elmenekült Szolnokról, jóllehet ezt az erősséget a Tisza és egy másik folyó védelmezi. . ," 32 Vízaknai Briccius György naplójában részleteket is közöl: „Rabutin tart Szolnok felé, melyet észrevévén Károlyi, eleibe kerül, Szolnok várát felégeti, a munitiókat belőle kiveszi. Rabutin a romlott várat megerősíti, 800 praesidiumot (várőrséget) hagyván benne.. ." 33 Az osztrák hadműveleti naplók adatait Savoyai Jenő herceg hadjáratait feldolgozó forráskiadványban találjuk: „Gróf Károlyi, embereit Csongrád és Szolnok közt összegyűjtve, kényszerítette a lakosságot készleteikkel együtt házitűzhelyeik elhagyására; és Szolnokot elhagyta, visszavonulva a Zagyva folyó mentén, mindent fölégetett; úgy hogy Rabutin, amint seregével Csongrádtól észak felé vonult, csaknem minden falut elhagyatva talált. Szeptember 3-án, vagy 4-én megérkezett Szolnokra, amelyet újonnan megerősített, és báró Degano ezredes parancsnoksága alatt 500 katonával megszállatta, majd néhány hétre élelemmel ellátta. Azután szeptember 10-én Szolnokot elhagyva, a Zagyva mentén Jászberény felé vonult." 34 Rabutin, miután 1706. szept. 29-től okt. 11-ig Kassát eredménytelenül ostromolta, Tokaj felé indul, résztvesz a szüreten, megrakodik bőven borral és folytatja menetét „... Debrecenhez, onnét Szolnokhoz - írja naplójában Vízaknai Briccius György - a várat felvettetvén porral, pusztán hagyja." 3 s Rabutinnak erről a hadjáratáról egy színes kéziratos térkép található Bécsben a Kriegsarchivban: „Mapa la quale dimostre le marchie, e Campamenti fatti dall' Armata Cesa. 1'Anno 1706, e l'Inverno del 1707... comandante Lud. Rabutin... " 3 6 - címmel 50 x 73 cm nagyságban. Méretaránya 1:575 000 öl. Jelezve a jobb szélén alul: „Ge. Morando Visconti fe: et del:" [készítette és rajzolta]. Ha Szolnok környékének ábrázolását figyeljük meg a térképen, látjuk, hogy a várostól ÉNY-ra és D-re tábort jelez (sárga téglalappal), az út a Tiszántúlon a Dersigáton át vezet Szentmiklósra (itt is tábort jelez), majd Fegyverneken keresztül Kunhegyesre (táborjelzés), s tovább Madarasra (táborjelzés); itt elágazik az út Nádudvar felé is, de Újvároson át, ahol ismét táborjelzés van, halad a sereg Debrecenig. Ezen az útvonalon érkezett Rabutin, seregével együtt 1706 késő őszén Szolnokra, ami a vár pusztulását jelentette. Településtörténetileg fontosabb számunkra a térképlap jobb alsó sarkában levő két melléktérkép, Tokaj és Szolnok várának az alaprajza (8. kép). 37 Olasz nyelvű, címe: „Piante di Zolnok e di Tokaj..." Az olasz nyelvű szöveget magyarul adjuk: „Szolnok és Tokaj várának alaprajza; az első: milyen volt előbb tőlünk lerombolva és elhagyva - A második: hogyan található jelenleg a rebellisektől lerombolva, és milyen mérvben alkalmas mindkettő az ő átkelésükhöz." Az eredeti várrajzot 1971-ben 38 módom volt tanulmányozni, fotózni és xeroxoztatni, mint a 9. kép mutatja. A várkaput pirossal jelöli (téglát jelez) a falra merőlegesen, téglalap alaprajzi mérete 5 öl-ször 4 öl, tehát kb. 10x8 m-es szögletes kaputorony lehetett. A kaputól földtöltés vezet a Zagyván át a város felé [tehát akkor Zagyvahíd nem volt], az F jelzéstől Ny-ra a töltés szögbástya alakú, amelyen kijárat figyelhető meg a városba. A vár déli részén a török mecsetből átalakított templom alaprajza látható. Jól kidolgozottak a vár bástyái. 1706 végétől pusztán marad Szolnok, a Rákóczi-szabadságharc eseményei távol zajlanak. De 1710 márciusától megváltozik a helyzet, ismét fontos szerepet kap a vár. 1710. márc. 5-én Jászberényből írja Rákóczi Bercsényi Miklósnak: „Szolnok praesidiáltatását [őrséggel való megrakását] és újonnan való reparátióját szükségesnek itílem: de kisebbé kell csinálni, mintsem volt, id est 200 hajdúra, mert ez által a Tisza communicatióját megtartván, oly nagy lesz, mintha az egész Tiszántúl való had benne laknék, s ha Egret obsidiálni LC-rÍAi-t}*0. v*<C*%j\>l»**^ ' r *ji' u * \a!fi&!i 9. kép: Az 1706-os kéziratos térképről készített részletrajzaim a szolnoki vár bástyáiról és a vártemplom méreteiről. 170
