Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében: I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig

A közölt részletből kitűnik, hogy nemcsak a vár déli oldalán voltak sorházak, hanem az akkor „budai kapunak" nevezett, a várból a városba vezető út, a mai Szabadság tér környékén is. JÍMJÍ ico ££ÍÍ Rákóczi Ferenc 1706. április 9-i leveléből megtudjuk a hadmérnök nevét is: „.. .Hűségtek instanciájából kglmesen értettük, hogy Berzonville nevű incsenérünk Szolnok várának meg) (vh ^xc/foreLndjtXi&cantt ft: el Ad: P/iin/c cíi'TUolnoK^ c dtToKeúJ^ ilprtmtcainc tra, autmtic/zc foffe da, noi róuineJo ctaííadonato fi StccnAo ccmc/i ti'oua, alnrcácntc dc/truttodaliét ef/z\ tfjsna tutíi'duc di uAMHOI •*» " kép: Szolnok vára 1706 őszén. Ge. Morando Visconti készí tette Rabutin 1706-1707. évi hadjárata alkalmából (részlet). Jelmagyarázat: A: Templom; B: Fegyvertár; C Az őrség; D: Szárazmalom; E: Lőporrraktár; F: Szegedi kapu; G: Egri kapu; H: A parancsnok háza; I: Az újonnan készült védelmi töltés; K: Az újonnan készített duzzasztógát, amellyel - szükség esetén - tartani lehet a Zagyva megkívánt, 3 lábnál magasabb vízmagasságát. Í69