Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Zádor Béla: A Tanácshatalom megdöntése és az ellenforradalom hatalmi szerveinek kiépülése Szolnok megyében

A különítmények garázdálkodása mellett, a terror része volt, a bíróságok tevékenysége is. A perek tárgyalása, a tárgyalások vezetése, ítéleteik és azok indoklása a bosszút, megfélemlítést, elrettentést, a hatalom megszilárdítását szolgálták. A megelőző és korabeli időszak gátlástalan, törvénytelen üldözéseinek különböző formáit, vérengzéseit élve, vagy internálás nélkül elkerülök ellen - elfogásuk után - a perek megkezdődtek. Az eddig feltárt anyagokból csak néhány olyan peranyag került elő, melyben az ítélet nem volt elmarasztaló. Nagyon kevés ugyancsak néhány olyan esettéi találl ózunk, amikor a politikai okból letartóztatott személy tárgyaié ía elmaradt. Ennek oka a vizsgálati fogság, illetve a kihallgatások idején kapott halálos betegség, vagy a magatehetetlenné ví lást eredményező nyomorékság volt. Ezen esetek szenvedd a anyai rövid idő elteltével meg is haltak. A tömeges terrorperek 1920 elej< n, kora tavaszán kezdődtek. A meghozott ítéletek súlyosak i oltak. Az ellenforradalmi lázadások leverésében, az ellenforra talmárok üldözésében bizonyítottan résztvevőkre és a külön! öző szintű direktóriumok vezetőire szembetűnően kemény, ige n súlyos büntetést jelentő ítéletet hoztak. K. Bozsó Károly, a szolnoki májusi ellenforradalmi lázadás leverésében és egy ellenforradalmár detektív feletti népítéletben vett részt. Kötél általi lalálra ítélték. Később ezt az ítéletet életfogytiglani fegyházra változtatták. 1(

>5 Freisz Kálmán vörösőrként több ellenforradalmár tiszt letartóztatásában és egy kémgyanús földbirtokos kivég jztetésében vett részt. Börtönbüntetésre ítélték, amit halálos ítéletre változtattak.'°6 Gajdos Béla, a szolnoki vasúti zászlóalj tagjaként a májusi ellenforradalmi lázadás leverésében vett ré>zt. 10 évi börtönt róttak rá.

107 Munkácsi István a vörös őrségben, majd a vörös hadseregben szolgált. Ellenforradalmárok kivégzésében is közreműködött. 15 évi fegyház büntetést kapott. 10

» Lázár Henrik, a jászberényi direktórium elnöke volt. A proletárdiktatúra intézkedéseinek, rendeleteinek megvalósításában, az ellenforradalmi megmozdulások elfojtásában kiérne Ikedő szerepe volt. A vagyonos polgárok megadóztatását is (' kezdeményezte. A szolnoki kir. törvényszék 15 évi fogházbü itetésre ítélte.

109 Peczauer Gábort, a jászberényi tanács alelnökét tevékenységéért 15 évi börtönre ítélték.

110 Sokatmondóan leleplező dr. Márton Ferenc, volt szolnoki törvényszéki bíró ellen hozott ítélet. Ezért ezzel a perrel kissé részletesebben foglalkozom. A tanácshatalom győzelmét követően, a szolnoki törvényszék elnökével történt megbeszélés után, annak tanácsára a forradalmi törvényszék vádbiztosi tisztségét elvállalta. Kommunista nem volt. A vádbiztosi funkciót részben kenyérféltésből, részben a törvényszék elnökével történt előzetes megbeszélés alapján, a „régi" emberek taktikus megvédésének hátsó gondolatával vállalta. Több ellenforradalmáron, túszon segített is. Vádbiztosként a forradalmi kormányzótanács 1. számú rendelete alapján többek ellen rablásért vádat emelt. A forradalmi törvényszék ítéletének megfelelően a rablásban résztvettek közül 7 főt kivégeztek, 3 főt bezártak. Az ellenforradalom bírósága dr. Mártonnak a vádbiztosi tevékenységet nem bocsátotta meg. A vádban szerepelt ellene, hogy jogtudós ember létére a Tanácsköztársaság azon törekvéséhez hozzájárult, „... hogy a bűnvezetést szakértőkre bízván, a törvényes igazság fog érvényesülni a meghozott ítéletekben..." A perirat tanúsága szerint, a budapesti büntetőtörvényszék dr. Mártont a rablásban résztvettek perében emelt vádért felbujtóként kezelte. 15 évi fegyházra mint főbüntetésre, 10 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlásának ugyanilyen időtartamú felfüggesztésére mint mellékbüntetésre ítélték.

111 Bárány Imrére, a tiszavárkonyi direktórium tagjára, aki vörösőrséget szervezett 10 évi fegyházat róttak.

112 Papp István, a forradalmi törvényszék tagja, akinek a jászárokszállási ellenforradalmi lázadás leverésében is szerepe volt, 6 évi fegyházbüntetésben részesült.

113 Csöke Antalra, a jászjákóhalmi községi direktórium tagjára, későbbi alelnökére 7 évi börtönbüntetést szabtak ki.

114 A vármegyei direktórium vezetőinek perére az elsők között került sor. Tagjai közül a szolnoki törvényszék gyorsított eljárású tanácsa F. Bedé Lászlót 3 évi börtönre ítélte. Pálfy Jánost felmentették, de az internálási rendelet miatt nem helyezték szabadlábra. A vármegyei direktóriumnak tagja Finta Árpád útbiztos nem volt. A Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartásáért másfél évi börtönre ítélték.

115 Mint arról írtam, a különítményesek mindhármukat elhurcolták a szolnoki fogházból és őket az abonyi Vigyázó kastélyban kegyetlenül megygyilkolták. Gárdos Adolf, a Tanácsköztársaság katonájaként május 2-án ellenforradalmárokat tartóztatott le. Ezért 2 évi börtönre mint fő, 3 évi hivatalvesztésre mint mellékbüntetésre ítélték. Buchler Ernőt ugyanezért 8 havi börtönt mint fő-, 3 évi hivatalvesztést mint mellékbüntetést kapottt.

116 Kiss Lászlót 3 évi fegyházra mint főbüntetésre, 5 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésére mint mellékbüntetésre ítélték. A vád ellene magánlaksértés volt. Jászjákóhalmán ,,.. .a vádlott, ott mint a munkástanács politikai nyomozója, tehát mint a Tk. közege ezen minőségben, tehát hatósági jogkört bitorolva, követte el azokat." Egy vörösőrrel Szabó László és Szabó István lakásában László Jánost kereste, hogy őt elfogja.

117 24 túrkevei kommunistát 2,5 évi vizsgálati fogság után 120 évi fegyházra ítéltek.

11

** Kunmadarason 10 főt fejenként 3-8 havi időtartamra ítéltek.

119 A megye különböző helységeiből leírt példák bizonyítják, hogy a különböző közigazgatási szintű direktóriumi vezetőkre, tagokra, az ellenforradalmárok elleni küzdelemben résztvevőkre súlyos, megtorló ítéletek vártak. Ugyanakkor az elítéltek egy részének sorsa az internacionalista magatartásra, a forradalmi szolidaritásra is nagyszerű példát adtak. Ugyanis az életben maradt, legsúlyosabb ítéletet szenvedők a fogolycsere eredményeként kiszabadultak. A Szovjetunióba kerültek. Ott szabadon éltek. Különböző munkaterületeken és beosztásban dolgoztak. Egy részük a Szovjetunió németek elleni nagy honvédő háborújában, Moszkva védelmében is részt vett. Az előzőekben leírtak közül K. Bozsó Károlyt, Freisz Kálmánt, Gajdos Bélát, Gárdos Henriket, Lázár Henriket, Munkácsi Istvánt, Peczauer Gábort súlyos büntetésének letöltésétől a fogolycsere akció mentette meg. Ennek eredményeként szabaddá váltak és a Szovjetunióba kerültek.

120 A bíróságok általi megtorlásra, bosszúra, elrettentésre egyéb okokat is felhasználtak. A kemény ítéletek az elkövetett tettel nem álltak aráyban. Bozsó István a Tanácsköztársaság idején Pusztamonostoron toborzóként tevékenykedett. Ezért a MÁV-tól elbocsátották és 1 évi börtönbüntetésre ítélték.

121 Tonner Júlia 20 éves szobalányt és Takács Erzsébet 23 éves szakácsnő, kőtelki lakosokat személyes szabadság megsértése vádjával a szolnoki törvényszék 2-3 évi fegyházra mint fő(i

és a büntetés kitöltésétől vagy elévülés napjától számított 3-3 évi hivatalvesztésre és politikai jogaik gyakorlásának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére mint mellékbüntetésre ítélte.

122 Rényi Albert polgári iskolai igazgatót, a kunszentmártoni direktórium elnökét 8 havi börtönre, 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlásának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére ítélték. Az ítélet indoklása figyelmet érdemel. „Zsarolás bűntettét úgy követte el, hogy... 1919. április hó 27-én, mint a kunszentmártoni direktórium elnöke tehát, mint a Tanácsköztársaság közege közhivatalnoki minőséget és hatósági jogkört bitorolva ..." Táncos Miklóst a kunszentmártoni járásbíróság vezetőjét „.. .azon célból, hogy a Tanácsköztársaságnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, arra kényszerítette, hogy a kezelése és őrizete alatt álló 1941. 2. 38. f. hivatalos pénzt átadja." A periratban olvashatjuk, hogy a vármegyei direktórium rendelete volt, hogy a románok elől való elmenekülés előtt az összes közpénzeket és szocializált jószágokat szedje össze és vigye magával Szolnokra. „.. .ezt tette. Át is adta. Szolnokon az állami pénztárba befizette a többi közpénzzel együtt."

123 Rényi tehát a bíróság által bizonyítottan rendeletre cselekedett. Az utolsó fillérig elszámolt. Mégis elítélték. Máthé Dezső magatartása és szemlélete a tipikustól és általánostól nagyon eltérő kivétel volt. 202