Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Zádor Béla: A Tanácshatalom megdöntése és az ellenforradalom hatalmi szerveinek kiépülése Szolnok megyében

Tiszasason jegyző volt. 1919. augusztus 19-én a község képviselő testülete elhatározta, hogy a jegyző ellen „a kommunizmus" alatti magatartása miatt feljelentést tesz. Tiszasas község elöljáróságának feljelentésében, melyet a főszolgabírónak küldtek meg, a következőket olvashatjuk: „Máthé Dezső a kommunisták legszélsőségesebb hívei közé tartozott. Mindig az igazi pói> a legnyomorultabb, minden gazságra kész szegénység között érezte jól magát, az igazi polgárság, kisgazdák társaságát kerülte..." (az idézet a testület szemléletét is jól érzékelteti). Vádjaik között szerepelt: a Tanácsköztársaság híve volt, dicsőítette a kommunizmust, a kommunista uralom mellett magát exponálta. Az egyháznak ellensége volt. A helybeli direktóriumnak is tagja volt.

124 A románok internálták, a karhatalom meghurcolta, állását elvesztette. Elítélésére a tiszasasi községháza udvarán 1919. március 31-én tartott nagygyűlésen mondott beszédét használták fel. 4 havi fogházra ítélték. 12

5 Az ítélet indoklásából szemlélete miatt érdemes idézni. ".. .a magukat proletároknak nevező s minden erkölcsi és társadalmi törvényt eltipró tanácsköztársaság híveit az erkölcsi és társadalmi törvényeket tisztelő osztályok ellen gyűlölésre izgatta."

126 Gruin Szvetozár pere is sokatmondó és tanulságos. Szálai Ferenc tiszavárkonyi lakásán 5 fő jelenlétében „.. .mivel a gyülekezet és nyilvánosan szóval a következő Isten ellen intézett gyalázó kifejezések által »egye meg a fene az Istent«" közbotrányt okozott. 4 havi fogházra mint főbüntetésre, mellékbüntetésként 100 korona pénzbüntetésre ítélték. Az „egye meg a fene az Istent" kijelentést bűncselekményként kezelték, mivel akkor követte el „.. .amikor az ország népének legnagyobb szüksége van a vallásosságra és a vallásos eszmék ápolására."

127 A perek döntő része a dolgozatban tárgyalt időszakban volt. A Tanácsköztársaság idején viselt tisztségért és tevékenységért a későbbi években is születtek ítéletek, de ezek nem voltak tömegméretűek. Még 1928-ban is találkozunk ítéletekkel, melyeket a Tanácsköztársaság idején végzett tevékenységért hoztak. 12

& A példák és peranyagok kellően igazolják, hogy ebben a korai szakaszban az ellenforradalom bíróságának a terrorban jelentős része volt. A Tanácsköztársaság híveivel szembeni leszámolásban, az ellenforradalmi hatalom megszilárdítására tett sokoldalú erőfeszítésekben az „igazságszolgáltatás" számottevő helyet foglalt el. Az igazságügyi szervek súlyát, jelentőségét nöJEGYZET 1 Liptai Ervin: A Magyar Tanácsköztársaság Kossuth Könyvkiadó 1965. 267 2 Szolnok Megyei Levéltár Munkásmozgalmi Gyűjtemény Alispáni Iratok (továbbiakban SZML Munkásmozg-i Gyűjt. Alispáni ír.) 1920. 9-27216 3 Szolnok megye 1918/1919-ben. Munkaközösség. Szolnok 1961. 62. p. dr. Kiss Kálmán: Demokratikus, szocialista irányzatok és mozgalmak Kisújszálláson a XIX. század végétől 1944-ig. Szolnok, 1975. 113 4 Szolnok Megyei Levéltár Alispáni Iratok (továbbiakban SZML Alispáni Iratok) 1919. 8467-12555 5 Tóth János: Az Őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság a Jászságban. Jászberény, 1969. 66 6 Tóth János i. m. 67 7 Értünk éltek. A forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő elhunyt Szolnok megyei harcosainak életrajz gyűjteménye. Szerkesztette: dr. Gecsényi Lajos és dr. Selmeczi László. 2. javított, bővített kiadás. Szolnok 1974. 6, 9, 30, 32, 37, 111, 134, 139, 162, 170 8 Benedek Gyula: Tiszapüspöki története. Szolnok 1970. 147 • 9 Szolnok Megyei Levéltár Munkásmozgalmi Gyűjtemény Közigazgatási Bizottság Iratai (továbbiakban SZML Munkásmozg-i Gyűjt. Közig. Biz. ír.) 1922-1925. XI. 831-1923. 10 SZML Munkásmozg-i Gyűjt. Közig. Biz. ír. 1883-1921. XI. 120/1920. 11 SZML Alispáni Iratok 1920. 3536-4663. 299. cs. 12 SZML Munkásmozg-i Gyűjt. Közig. Biz. ír. 1883-1921. XI. 20/1920. 13 SZML Munkásmozg-i Gyűjt. Alispáni ír. 1920. 9-77216 32/1920. 1. cs. 14 Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig. Szolnok, 1967. 150 * 15 SZML Munkásmozgalmi Gyűjt. Alispáni ír. 1920. 9-77216. 32/1920. 1 cs. 16 Dr. Selmeczi László: A forradalmi munkásmozgalom története Szolnokon vélte az a tény, hogy tevékenységük az ellenforradalmi hatalmat a külföldi közvélemény előtt, a különítmények garázdálkodásaihoz hasonló módon nem kompromittálta. Az ítéletek nem keltettek olyan felháborodást, mint a fehérterrorista különítmények vérengzései. Az ország egyéb területeihez hasonlóan, az igazságügyi szervek Szolnok megyében is, a terrort „szalonképes" módon gyakorolták. Súlyos ítéleteik a leszámolás mellett, a megfélemlítésre, elrettentésre is alkalmasak voltak. Az ellenforradalmi hatalom megszilárdítására irányuló munkamegosztásban, a kizsákmányolt tömegek, megyénkben elsősorban a munkásság, agrárproletariátus elnyomásában az ügyészségek, bíróságok tevékenysége a különítményeknél tartósabb hatalmi szervezetként jelentkeztek. A peranyagok tanulmányozásakor az is kitűnik, hogy ebben a korai szakaszban az ügyészségek, bíróságok munkája a Tanácsköztársaság lejáratását célzó törekvésekben is számottevő részt jelentettek. A közvélemény félrevezetését és a lejáratást szolgálta az, hogy a Tanácsköztársaság idején hozott rendeletek, rendelkezések jelentős részét köztörvényes bűncselekményekként kezelték. Például az éhezők ellátását biztosító rekvirálásokat „rablás"-nak, a rablók, fosztogatók, ellenforradalmárok kivégzését „gyilkosság"-nak minősítették. Az „úgynevezett tanácsköztársaságáról beszélnek. A tanácshatalom tisztségviselőit, hivatalos közegeit „hatósági jogkört bitorló"-nak, „felbujtó"-nak nevezik. Mindezekkel a Tanácsköztársaság nagyszerű helyi vezetőit, vörös katonáit, vörös őreit és más közreműködőit közönséges bűnözőkként, saját magukat és az ellenforradalmi hatalmat az igazság, bűnüldözés bajnokaiként állítják be. Tevékenységük, ítéleteik egyértelmű osztálytartalmáról, politikai indítékairól és céljairól ezzel próbálják a közvélemény figyelmét elterelni. A vádak és ítéletindoklások szövegeiben szinte minden lehetőséget adó alkalmat felhasználtak arra, hogy a Tanácsköztársaság és az érte elítéltek mellett, a proletariátust, a szegényeket lejárassák, megszégyenítsék, ellenük hangulatot szítsanak. így az igazságszolgáltatás szervei az ellenforradalmi hatalom megszilárdítását, az osztályelnyomást szolgáló súlyos vádjaik és ítéleteik mellett, a közhangulat megváltoztatására, a kizsákmányolók számára kedvező orientáció elérésére irányuló törekvéseket is nem kis mértékben segítették. 1920-1944. Megj. Szolnok város története 1. Szerkesztette: Kaposvári Gyula és Mészáros Ferenc. Szolnok, 1975. 187 SZML Munkásmozgalmi Gyűjt. Alispáni ír. 1920. 9-27216. 32/1920. 1 cs. 17 SZML Alispáni Iratok 1919. 8467-12555 18 SZML Munkásmozgalmi Gyűjt. Közig. Biz. ír. 1922-125. 1-88/1924. 19 Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Nemes Dezső. Budapest, 1953. 236 p. 20 SZML Munkásmozg-i Gyűjt. Alispáni ír. 1920. 9-27216. 32/1920. 2. cs. 21 Dr. Kiss Kálmán i. m. 126 22 SZML Munkásmozg-i Gyűjt. Alispáni ír. 1920. 9-27216. 32/1920. 3. cs. 23 SZML Munkásmozg-i Gyűjt. Alispáni ír. 1920. 9-27216. 32/1920. 1 cs. 24 SZML Munkásmozg-i Gyűjt. Alispáni ír. 1920. 9-27216. 32/1920. 2 cs. 25 Uo. 26 SZML Alispáni Iratok. 1919. 8467-12555 27 SZML Alispáni Iratok 1919. 35-427. Belügyi Közlöny 1919. XXIV. évfolyam Budapest 1919. 1331 28 Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon 1919-1921. i. m. 129 29 Uo. 174 30 Tóth János i. m. 59 31 Uo. 31/a Szolnoki Munkás 1919. május 10-i számában megjelent. 32 Szolnok megye 1918—19-es eseményeiből, összeállította Mészáros Ferenc. Szolnok, 1969. 57, 58, 59. A szolnoki májusi ellenforradalmi lázadás eseményeit részletesen Tiszai Lajos: Szolnok 1918-1919-ben című tanulmányában dolgozta fel. Megjelent Szolnok város története I. Szerk.: Kaposvári Gyula, Mészáros Ferenc. Szolnok 1975. 33 SZML Alispáni Iratok, 1919. 8467-12555 34 SZML Alispáni Iratok, 1920. 533-7881. 301. cs, 1920! 1802-2909. 299. cs, 1920. 5336^1663. 299. cs, 1919. 8467-12555, 1919. 4079-8775. 203