Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Vékony Gábor: Az onogurok és onogundurok a Kárpát-medencében

175 Brockelmann, C: Mitteltürkischer Wortschatz. BOH I. Bp. 1928. 198., Doerfer, G.: im. 462., Ligeti L.: im. 453. etc. 176 összefoglalóan Golden, P. B.: im. 210. 177 Ibn Hordadbeh, BGA VI. 163., Doerfer, G.: im. 467., Németh Gy.: HonfKial. 257, Golden, P. B.: im. 210. 178 ed. Minorsky, 161. 179 Gukasjan, V.: Tjurkizmy v „Istorii albán" Mojseja Utijskogo. Struktúra i istorija tjurkskixjazykov. M. 1971. 246., Dunlop, D. M.: im. 30., Golden, P. B.: im. 176. 180 Gadlo. A. V.: im. 148., Golden, P. B.: im. 173-4. 181 Gukasjan, V.: im. 243, 246., Golden, P. B.: im. 154-5. 182 Dunlop. D. M.: im. 72. 183 uo. 73. 184 uo. 83., Golden, P. B.: im. 181. 185 Dunlop, D. M.. im. 179.,vö. Marquart, J: Streifzüge 5,416-7., Czeglédy K.: Acta Or. Hung. II (1960) 78. skk. 186 Dunlop, D. M.: im. 180-1., Golden, P. B.: im. 151. skk. vö. Czeglédy K.: im. 83. skk. 187 Dunlop, D. M.: im. 92/14. j., Golden, P. B.: im. 179, 211. 188 Besevliev. V.: im. Nr. 59., 285. 189 uo. 218., vö. Moravcsik Gy.: Byzturc. II. 253. 190 Pritsak. O.: im. 196. 191 Besevliev, V.: Byz.-slav. 32-1 (1971) 37. 192 Doerfer, G.: im. 460. skk. 193 Ligeti L.: im. II. 453. 194 Besevliev, V.: Die protobulg. Inschr. 250. 195 Czeglédy K.: im. 87. 196 Lewicki, T. in: Hungaro-turcica. Studies in the Honour of J. Németh. Bp. 1976. 31/7. j. 197 Zaxoder, B. N.: Kaspijskij svod svedenii o Vostocnoj Evrope I. M. 1962. 210-212. 198 vö. Golden, P. B.: im. 173. 199 Arbeonis vita et passió Sancti Haimhrammi Martyris, c. 5. ed. B. Bischoff. München 1953. 13. 200 Deér J.: im. 748-9, 752. Bóna I.: Arch. Ért 1970. 260., aki Klebel, E.: Zur Geschichte der Herzogs Theodo. Zur Geschichte des Bayern. Darmstadt 1965. 180-193. nyomán az adatot 680-ra vonatkoztatja. Vö. még Bóna I.: A népvándorlás kora Fejér megyében, im. 246(30). Csakhogy Klebel az avar pusztítást csupán Lauriacumra vonatkoztatja, s ennek története alapján dönt a 680, ill. 680 előtti keltezés mellett; az Emmeram életrajz kézirataiban pedig egy kivételével „urbes depopulatas" olvasható, vagyis a szöveghely nem (csupán) Lorchra vonatkozik. Az esemény időpontját így Theodo kora határozza meg. 700 körűire teszi ezt Eckhart, L. im. 42.: „a dátum elválaszthatatlan Emmeram (vitatott) halálidőpontjától". 201 vö. Marquart, J.: Streifzüge 27-30., valamint Hóman B.: Őstörténetünk keleti forrásai, Történetírás és forráskritika, im. 173-179., Tagányi K.: MNy IX. 104. adatait együttesen. 202 Deér J.. im. 752. skk. 203 Mindez azt is jelenti, hogy Ibn Rusta, BGA VII. 143. ed. de Goeje., vö. Marquart, J.: Streifzüge 28., Czeglédy K.: A magyarság Dél-Oroszországban. A magyarság őstörténete, ed. Ligeti L. Bp. 1943. 108-9., A magyarok elődeiről és a honfoglalásról, ed. Györffy Gy. Bp. 1958. 54. által említett „kazárok körülsáncolása" jóval régebben történt a IX. századnál. Vö. már Macartney, C. A.: The Magyars in the Ninth Century^ Cambridge 1968. 68/1. j., aki azonban ebből téves következtetést von le. Ld. (a kérdés elemzésére is) Vékony G.: Acta Or. Hung. 33 (1979) 305-6. - Ide lenne vonható még a kései „avar" kettős fejedelemség (Bóna I.: Acta Arch. Hung. 18(1966) 321.), föltéve, hogy egyáltalán létezett. Nemigen tudjuk azonban, hogy a két „avar princepsnek" milyen volt az egymáshoz viszonyított helyzete. Ha ajugurus valóban a karahanida yuyrus-sa\ lenne összevethető (az összevetés általános, utoljára Ligeti L.: A magyar nyelv török kapcsolatai, im. II. 466-7.), akkor aligha számolhatunk szakrális fejedelemséghez kapcsolódó kettős királysággal: a karahanidáknál a yuyrus egyszerűen 'nagyvezír' (vö. Doerfer, G. TMEN, im. III. 161-163.). Ha viszont nem ez a helyzet, s a „kései avaroknál" szakrális királysággal kell számolnunk, akkor ez aligha eredhet máshonnét, mint a honfoglaló magyarok esetében is: a kazároktól. Említsük meg, hogy a kései „avar" cím összevetése a karahanidával legalábbis problematikus, forrásainkban többször fugurro, lugoro etc. szerepel nominativusként. 204 Pauli hist. láng. VI 58. MGH SRIL 187. 205 Erre vonatkozóan csak a bolgár fejedelmi lista szolgál számunkra adattal (Mikkola, J. J.: JSFOu XXX, 33. 6-7., Moravcsik Gy.: Byzturc. II. 296-7., Besevliev, V.: Die protobulg. Inschr. Nr. 79., 306. skk.). E szerint a Vokil nemzetségű Kormisos „felváltja" a Dulo nemzetséget. Kormesiost ugyan a VIII. század közepére szokás helyezni (éppen a bizonytalanul értelmezhető kronológiája fejedelmi lista alapján), azonban a rá vonatkozó időadatok ellentmondásosak. Theophanes, amikor 765-ös események kapcsán SavinosX, Kormesios vejét említi, Kormesiost a bolgárok „régi urának" mondja (ed. de Boor, 433.). Ugyanakkor Krum és Mihály császár közötti békekötés kapcsán megemlékezik Kormesios és a bizánciak békekötéséről, amely III. Theodosios (715-16) és Germanos patriarcha idejében (715-30) történt volna, azaz 715-16-ban (uo. 497.). Ugyanaz a Theophanes (ih. 400.) azonban még 718/719-ben is szerepelteti Tervelt bizánci trónharcokban. Nyugati forrásaink közül Sigebertus a 727. évnél jelzi Cormesiust (MGH SS VIII. 330.), míg a XIII. századi Albericus 750-nél, de mint a bolgárok harmadik fejedelmét (MGH SS XXIII. 708.). A fenti adatok ellentmondásai részben feloldhatók. A 718/19-e események kapcsán szereplő bolgár vezér neve Theophanes egyes kézirataiban TI.QPI:/MV

ACC- O. Pritsak kimutatta, hogy a fejedelmi listán Tervel után Tvirem alakban szereplő név nem sorszámév, hanem a Tervelt követő fejedelem neve. E név 'TBEPEMIN, *TEBPEMIN

acc- alakban kerülhetett görög szövegbe, amiből érthető elírás a *TEBPE/1/1IN, TEPBE/1/lINacc. a

lak. 718/19-ben tehát nem Tervel, hanem Tvirem vett részt bizánci belharcokban. A hatalmi váltás időszakában minden további nélkül elképzelhető, hogy egy időben több fejedelemmel is számoljunk. A bolgár fejedelmi listán Tervel és Kormesios között szerepel egy egyebütt ismeretlen Sevar is, 17 (!) uralkodási évvel. Tviremnek 28 az uralkodási éve, ez a 45 év pedig a 765-ben „régi" fejedelemként jelzett Kormesios és a 710 körül még említett Tervel (Theoph. chron., ed. de Boor 376., vö. Zlatarski, V. N.: im. I.l. 174.) uralkodása közé csak úgy helyezhető, ha feltesszük, hogy ezek az uralkodási idők részben egybeestek. Nincs tehát okunk arra, hogy kételkedjünk Sigebert 727-es időadatában (így Zlatarski, V. N.: im. 1.1. 193/2. j.), de lehetséges, hogy ténynek kell tartanunk Kormesios (7I5-) 716-os szerződését is a bizánciakkal. Valószínű, hogy Kormesios részt vett a VIII. század eleji. Kárpát medencei avaronogundur háborúban. A Suida-lexikon közli velünk, hogy a bolgárok teljesen kiirtották az avarokat (ed. Ada Adler I. Lipsiae 1928. 483-4.). Ezt az eseményt Krumhoz kapcsolja, ugyanakkor Krum seregében többször (811,814) szerepelnek az avarok, s éppen a Suida-lexikon ír róla, hogy Krum az avar foglyokat kérdezi vereségük okáról. Mivel Kormesios nevének egyik alakja a madarai feliraton KQOHfuutii - nem lehetetlen, hogy a két név valójában azonos - könnyen összetéveszthették Kruméval, s egy vele kapcsolatos eseményt Krumhoz vontak. Az avarok végleges eltűnése a Kárpát medencéből (ami nem azonos nevük eltűnésével) mindenképpen a VII—VIII. század fordulója körül történt, így az akkori események Kormesioshoz kapcsolódhattak, vagyis a Kárpát medencei onogundur hódítás mindenképpen összekapcsolódik valamilyen formában a Dulo-ház detronizálásával. 206 MGH Dipl. I. Lud. Germ. no. 101., 146. 207 Pirchegger, H-. MIÖG 33(1912) 292., Plank, C.: Siedlungs- und Besitzgeschichte der Grafschaft Pitten. Veröff. d. Inst. f. Österr. Geschforsch. X. Wien 1946. 34. skk., Lechner, K.: im. 56-58. 208 MGH Dipl. I. Lud. Germ. no. 38., 50., vö. Tóth E.: Fólia Arch. 27 (1976) 107. Az Oriens prefektusa, Ratbod és Odolricus elődje, Rihheri - vö. Mitterauer, M.: Karolingische Markgrafen im Südosten. Archív f. österr. Gesch. 123. Wien 1963. 87. - kőzött a határ a Zöbernbach - Seuira - mentén húzódott, s mivel Ratbod az északi, Rihheri a déli részeken gróf, Aspang vidéke mindenképpen az előbbi területén van. 209 Prickter. H.: Bgl. Hbl. 28 (1966) 85. skk. 210 Utoljára összefoglalóan Olajos T.: im. 88-89. 211 Váczy P.: SSz 24 (1970) 304/63. j.-Karolingische Kunst in Pannonién: der Cunpald-Kelch. Actes de XXIie Congres Int. d'Hist. de PArt. Bp. 1969. Bp. 1972. 328/63. j. 212 Ann. s. Emmer. Ratisp. mai., ad a. 805. MGH SS I. 93., vö. Melich J.: HonfMo. im. 414. 213 Gamillscheg, E.: Románia Germanica I. Berlin-Leipzig 1934. 157., Dümmler, E.: Geschichte des Ostfránkischen Reiches^. Leipzig. 1887. I. 27-28, 264-266. 214 A lokalizálásra, s az egész kérdéskörre vö. Vékony G.: A karoling birodalom „délkeleti" határvédelme kérdéséhez. Komárom megyei múzeumok közleményei 2. 215 Váczy P.: Karolingische Kunst, im. 327, 328/63. j. 216 Ann. regni franc, ad a. 805. ed. Kurze, SRG 119-120. 217 Ann. Fúld. ad a. 805. MGH SS I. 353. 218 Ann. s. Emmer. Ratisp. mai. ada. 805., MGH SS I. 93., vö. még Ann. luvav. mai. ad a. 805., MGH SS I. 87. 219 Márki S.: Magyar középkor. Bp. 1914. 42., Ratkos, P.: im. 186., Bóna I.: Acta Arch. Hung. 18 (1966) 322., Avenarius, A.: im. 185-6., etc. 220 Nagy G.: im. 331., Sinor D.: JRAS 88 (1954) 174. skk. 221 Huber, A.: Ausztria története. Bp. 1899. 70., Balics L.: A kereszténység története hazánk mai területén a magyarok letelepedéséig. Bp. 1900. 241-2., Altheim, F.Stiehl, R.: SOF 15 (1956) 72., vö. még Bóna I.: im. 322/254-255. j., Cs. Sós Á.: Magyarország szláv népessége, in: Szláv népek és nyelvek. Bp. 1967. 100. 222 NagyG.: ih. 223 A|=r ófelnémet írásgyakorlatra ld. Brauné, W.: im. 146. skk. 224 Besevliev, V.: Die protobulg. Inschr.'Nr. 13., vö. idem.: Byz.-slav. 32-1 (1971) 36-37., Pritsak, O: im. 196. 225 így Avenarius, A.: im. 185. 226 Korábbi irodalmat is összefoglalva Kononov, A. N.: Grammatika jazyka tjurkskix runiceskix pamjatnikov. Leningrád 1980. 176-177. Másként Altheim, F.-Stiehl, R.: im. 69. skk. 227 Altheim, F.-Stiehl, R.: im. 72. 228 Ecsedy I.: Nomádok és kereskedők Kína határán. Bp. 1979. 119. A különböző jellegű betelepülésekre, területkérésre ld. uo. 87, 88,90,96, 117-123. Theodorus látogatásához uo. 206. 229 vö. Kos, M.: Gradivo za zgodovino Slovencev v srednjem veku 2. Ljubljana 1906. index., Mitterauer, M.: im. index. 230 vö. MGH Concilia II. 1. Nr. 20., 175-176. 231 vö. Konst. Porph., De adm. imp., ed. Moravcsik Gy. index., Theoph. chron., ed. de Boor, II. index. 232 Zlatarski, V. N.: im. I. 2. 661-663. és index. 233 vö. Marquart, J.: Streifzüge, passim és index. 234 Ann. regni franc, ad a. 81

1. ed. Kurze 134-5. Csekély eltéréssel ugyanez Ann. Maxim., MGH SS XIII. 25. A hunok és szlávok a\att itt a Duna vidékének minden népe értendő, mint az a vezérek következő felsorolásából kiderül. Ez természetesen azt is jelenti, hogy itt a hunok alatt több népet is érthetünk, s mindenesetre nem csupán 'avarokat', ahogy Király P.: MNyTK. 148. Bp. 1977. 28. a szöveg cseh értelmezését fordítva gondolja. 235 Ann. regni franc, ed. Kurze. 135. jegyzet. 236 Dümmler, E.: Arch. f. österr. Gesch. X. 9., jegyzet. 237 Ratkos, />.. im. 188., Pramene k dejinám Vel'kej Moravy. Bratislava 1968. 70/10 aj238 Németh Gy.: HonfKial. 104. 81