Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Vékony Gábor: Az onogurok és onogundurok a Kárpát-medencében

239 Tomka P.: Acta Or. Hung. 24 (1971) 88. j., 250. 240 Zlatarski, V. N.: im. I. 2. 794. skk., Moravcsik Gy.: Byzture II. 299., Studia Byzantina. Bp. 1967. 130., vö. Pritsak, O.: im. 228. Az ószl. COMHUU viszonya ezekhez az alakokhoz nem világos (vagy egyszerűen a görög betűkép átírása ?). Mindenesetre aligha véletlen PRASTITZISUNAS és Alexios ja6c/"részvétele egy követségben !. 241 Nagy G.: im. 332., Fehér G.: Izv. Arx. Inst. 3 (1925) 82. Nagy G. munkáját idézve a dunai bolgár és a „pannóniai" címet azonosítja egymással, de értelmezésénél tétovázik. 242 Besevliev. V.: Die protobulg. Inschr. 251., a 241. jegyzetben szereplő munkákat idézve. 243 uo. 249-250. 244 Kononov, A. N.: im. 104., Menges, K. H.: im. 168-171. 245 Joki. A. J.: Uralier und Indogermanen. MSFOu 151. Helsinki 1973. 258-259.: votj. eksei 'Kaiser', (Műnk.) aksej 'Kaiser', Fürst", (Wied.) oksei, eksei 'Herr, Fürst' zürj. ek.<ri (folkl.) 'Fürst, reicher, vornehmer Mensch', (Wied.) öksy 'Her' ősperm. 'vksi-. 246 Harmattá J.: Ant. Tan. 22 (1975) 257. 247 Theoph. chron., ed. de Boor 392. 248 Marquart. J.: Streifzüge 168. 249 vö. ZetejsVili, S. G.: Svedenija ob alanax v „Xronografii" Feofana, in: Drevnejsie gosudarstva na territorii SSSR. Moskva 1976. 86. 250 Menges, K. H : im. 168. Mint ez a példa is mutatja, az elmosódottan hangzó profetikus magánhangzó megvolt a szogdban is ('xíyS, 'Sryetc), igy elméletileg nem lehetne kizárni az óir. xsaya- hasonlóan alakult megfelelőjének meglétét sem. 251 Suidae Lexicon, ed. Ada Adler I. Lipsiae 1928. 483-4., Zlatarski, V. N.: im. I. 1. 421.; vö. 205. j. 252 Zlatarski, V. N.: im. I. I. 248., vö. Bóna I.: im. 323-4. 253 Script. incert. ed. Bonn. 347., vö. Zlatarski, V. N.: im. I. 1. 410., Király P.: im. 27. 254 Theoph. chron., ed. de Boor 489-491., Zlatarski, V. N.: im. I. I. 255-260. 255 Király P.: im. passim., Zlatarski, V. N.: im. I. I. 408-410. Fentiek fényében magyarázatot nyer a Monachus Sangallensis megjegyzése (Gesta Karoli Magni II, 1. MGH SS II. 734.): „A Bulgaribus verő (Karolus) ideo manum retraxit, quia videlicet Hunis exstinctis, regno Francorum nihil nocituri viderentur". Ebből Zlatarski, V. N.: im. I. 1. 248/2. j. Grot és Niederle nyomán azt következteti, hogy a bolgár hatalom már Krum előtt kiterjedt volna a Kárpát medencére, holott a homályos és bizonytalan hitelű forrás avar, majd bolgár vereséget sejtet. - Hogy a canizauci (tehát Krum) forrásunkban csupán „princeps Avarum" (ami kétségkívül volt) nehézséget okoz, de nem érthetetlen, ha arra gondolunk, hogy a frankoknak a bolgárok is „hunok" (•= „avarok") voltak. 82