Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Vékony Gábor: Az onogurok és onogundurok a Kárpát-medencében

qan"-ról hallunk.

166 Egy VII-VIII. századi szogd edényfeliraton tmyc/n (?) try'n fiyc szerepel.

167 Tagma tarchan Sizavul Bizáncba küldött követének címe is.

168 Talán ugyancsak egy tmg'ntrx'n szerepel a 830 körül készült Mahrnamag középperzsa szövegében.

169 Különös története van a tarqan címnek Közép-Ázsiában. Ibn Hordadbeh szerint Szamarkand királyának címe tarhan™ ugyanez szerepel a kisebb türk királyok címei között is.

171 Ja

cqüb? a türkök uralkodóinak címeként említi a /ar/ufri-t.

172 A VII. század végén egy heftalija uralkodót Nezak Tarfyán-nak hívnak, a név heftalita alakja /SAH/O TARAKA/NISAGA.

17

' HwarazmT viszont a nemeseket nevezi az oguzoknál és a karlukoknál /ar/iSn-nak.

174 KaSgarT adata szerint a tarban pogány cím az Ar/u nyelvében,'75 amelynek jelentése 'emír', 'Befehlshaber'. A tarqan cím többször szerepel kazár adatokban.

176 Több mohamedán író szerint tarhSn a kazár király címe.

177 A Hudud alc

Alam a kazár királyt tarhan foaqan-nak nevezi.

178 A tarqan cím azonban már a VII. században föltűnik a Kaukázus vidékén, viselői türk, „kaukázusi hun" és kazár hadvezérek, előkelők, így 630-ban C

c

orpan T°arxan támadja meg 3000 lovas élén Örményországot.

179

. A VII. század nyolcvanas éveiben Alp

c ilut

c

ver kaukázusi hun fejedelem C

c

at

c Kasar „kamarással"""

1 együtt Awc

c

i T

c

arxan-t küldi követségbe Israel albániai püspökhöz : „a senior prince named Awc

c

i, a soldier who held the ránk of T

c

arxan".

181 730 körül, BSrjtíc „kagánfi" transzkaukáziai hadjárata során az arabok megölnek egy [arlpn-t, akit BárjYk egy faluban szállásolt el.

182 Ugyanakkor egy arab kém egy tízezres létszámú kazár táborban tanúja annak, hogy a kazárok által megölt arab hadvezér háremének egyik asszonyát egy tarhan „molesztálja".

181 A legjelentősebb arab hadjárat, Mervan 730-as évek közepén vezetett hadjárata idején hallunk egy Hazár Tarhan-ről, aki 40000 főből álló sereget vezet. Halála és seregének szétveretése következtében a kagán olyan helyzetbe kerül, hogy kénytelen békét kérni, s áttér az iszlámra,

184 Hazar Tarhan tehát bizonyára a kazár sereg fővezére volt. A 758-tól Örményországot kormányzó Jazidhoz tarhanok kísérik a feleségül adott kazár hercegnőt. i*s 764-ben egy nagy kazár betörés vezetőjének neve As tarhan vagy Ras tarhan/Raz TCarxan.

1

*

6 Stepan Surozskij életrajzában Jurij tarxan-i, mint helyi főnököt említi a Krím félszigeten.

187 Ugyancsak gyakori, de kazárokhoz képest csekélyebb számú a tarqanok említése a dunai bolgároknál. A bojla tarqannal már találkoztunk. Omurtag egyik vezérének, aki a Dél-Alföldön fulladt a Tiszába zera (íera?) tarqan volt a címe.

188 Ismerünk zupán tarqan-t, qalu tarqan-t, olgu (?) traqan-t, Szt. Kelemen életrajzában pedig POQI xaKavos, valószínűleg Bori tarqan szerepel.

189 Pritsak szerint a tarqanok az alfejedelem kanartikin után következnének rangban.

190 Besevliev ezzel szemben azt mondja, hogy a tarqanok bizonyos privilégiumokkal (pl. adómentesség) rendelkező réteg és nem speciális jellegű osztály vagy a bayaturhoz hasonló nemesi cím,

191 vagyis e szerint ugyanazt érthetnénk a tarqan cím alatt, amit a türk birodalomban Doerfer ért.

192 Ligeti viszont azt mondja Doerfer meghatározásairól - ez elmondható Besevlievéről is - hogy azokon „erősen érződik a mongol kori különleges funkció hatása".

19

* Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a dunai bolgár és a türk tarqanok között sok rokon vonás van. A bojla (baya) tarqan cím párhuzamos meglétén kívül az is, hogy a dunai bolgároknál is sokszor alacsonyabb rangúaknái fordul elő a tarqan cím, mint a zupán tarqan mutatja - igaz, ez utóbbit Besevliev Tarkhan der Zupanen'-ként értelmezi, számomra kevéssé valószínűen.

194 Egészen eltér az általános képtől, s igazán a közép-ázsiaihoz sem hasonlítható a tarqan „nagyon gyakori" i

9

* használata a kazároknál. T. Lewicki szerint ez egy fontos katonai fokozat a kazároknál,

196 bizonyosan több azonban ennél, ha az arabok a kazár királyt esetenként tarqannak nevezik. Zaxoder szerint a tarhdn-haqan eredetileg a kagán helyettese, aki kisajátítja a hatalmat, s az uralkodóból bábot csinál.

197 Ha az arab források számai többnyire túlzóak is, világos, hogy a tarqanok mindig nagyobb hadak élén állottak. Úgy tűnik, rangban elébe kerültek a hagyományos türk címek viselőinek, amennyiben ugyanis az Aw&i T

c

arxannal követséget járó C

c

at

c Kasar nevében valóban a sad szó rejlik,

198 akkor méltóságban (csak ebben az esetben?) a tarqanok a sadok elé kerültek. Nem látszik valószínűnek, hogy a tarqanok a kazároknál egyszerűen nemesek lettek volna, mint az oguzoknál és a karlukoknál, ez ellen szól az, amit Awcci T

c

arxanról tudunk, de az arabok tarhan malik al-hazar kifejezése is. Vagyis a kazároknál a tarqanok egy igen előkelő réteget képviseltek, ugyanúgy mint a „kései avaroknál" a Tarcan 'primates, optimates'. Minden okunk megvan tehát, hogy arra gondoljunk: ez a cím, jelentésével együtt ugyanúgy kerülhetett a Kárpát-medencébe, ahogy a tudun cím is került - olyan onogundur csoportok bevándorlása következtében, akik a VII. században kazár uralom alá kerültek, majd elszakadtak a kazároktól. Sajnos, adataink gyér volta miatt nehéz megmondanunk, hogy mikor történt a wandol-onogundurok betelepülése. Az avar terület nyugattal való kapcsolatai a 660-as évek után olyan lazák, hogy a vonatkozó forráshelyek csak több évtizedes időközökben követik egymást. Korábban adott áttekintésünk egyik adata mégis Figyelmet érdemel, az pedig, amelyik Arbeo freisingi püspök (t783) Szt.-Emmeram életrajzában olvasható. A 768 előtt íródott vita szerint II. Theodo bajor herceg idejében (696-717/8) az avarok és a bajorok között háború volt, amelyben az Enns folyó mentén fekvő városok teljesen elpusztultak.

199 Ezt az adatot többen összekapcsolják a későavarkori gyepű-gyepűelve határrendszer kialakításával.

200 Az e típusú határvédelemre koraközépkori adataink egyebütt csak a kazároknál vannak.

201 Az avar gyepű-gyepűelve rendszerű határ

202 eredetét ezért a kazároknál kereshetjük, ami egybevág a tudun és a tarqan méltóságnevek (ül. a velük kapcsolódó intézmények) vallomásával.

20í Megállapíthatjuk tehát, hogy a 700 körüli években az avar uralmat kazár fennhatóság alól felszabaduló onogundurok uralma váltja fel a Kárpát-medencében. Ez az esemény valószínűleg 700 után történt, ez lehet a magyarázata, hogy Liutprand langobárd király (712-744) ugyanolyan gonddal őrizte országa békéjét az avarokkal, mint a frankokkal,

204 s valószínűleg az új nép mozgalmának közvetett vagy közvetlen következménye, hogy a dunai bolgár Dulo uralkodóházat (amely Jáfettől és Attila fiától, Imiktől származtatta magát) a VIII. század elején detronizálták.

205 * * * A wangarokra vonatkozó adatok elemzésekor sokkal nehezebb a helyzetünk. A „summitas montis, qui dicitur Uuangariorum marcha" egy 860-as oklevélben szerepel, mint a mattseei kolostornak adományozott 20 mansus (ca 20 x 10 ha - 2 km

2

) birtokhatárának egyik pontja.

206 A birtokot eddig Aspang Markt környékére helyezték,

207 figyelmen kívül hagyva, hogy ez a vidék nem eshetett Odolricus grófságába, ahol a mattseei javak feküdtek.

208 Nem nehéz belátnunk, hogy a Mattseenak adományozott birtok csak Kirchschlag környékén lehetett. Az utolsó határpont, a Uuitinesberc ugyanis egykor a Wechseltől a Kőszegi hegységig terjedő hegyvidék volt, a Zöbern pataktól délre.

209 A Zöbern és a Thalbach (= Spraza) közötti hegyeket nem így nevezték (az oklevélben: „mons inter Sprazam et Sauariam"). Az oklevél viszont hallgat arról, hogy a mattseei birtokhatár keresztezné a Zöbernt, ezért az itt említett Uuitinesberc nem lehetett attól délre, 111. nyugatra, ami azt jelenti, hogy a Zöberntől keletre, a Zöbern és a Repce között húzódó hegyvonulatot (Eckwald) is a Uuitinesberchez számították, s esetünkben a név arra vonatkoztatható. A Uuangariorum marcha-nak nevezett hegycsúcs ezért Kirchshlag közelében, a Repcébe ömlő 76