Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)
Vékony Gábor: Az onogurok és onogundurok a Kárpát-medencében
szony meglehetősen tisztázatlan. A szokásos magyarázatok időbeli kettősségre (korai onogur - kései onogundur) vagy népi különbségre gondolnak.33 Valóban úgy tűnhet, hogy a két név a VII. században váltja egymást, hiszen az onogur alakváltozata a gót püspökségi jegyzéken kívül a VII. század kezdete után ismeretlen bizánci forrásból (s egyebütt is).* 4 Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy az onogundur adatok is egyetlen VII.-VIII. századi forrásra mennek vissza,* 5 így az onogur adatsort nem követi egy onogundur adatsor (legalábbis a bizánci forrásokban nem, hiszen az onogundur név a keleti forrásokban később is megvan. Emellett az onogur név a VI. század vége felé olyan alakváltozatokat mutat, amelyekből sohasem lett onogur vagy unogundur. Ilyen Menandros unigur névalakja, amely - mint ahogy ezt már Fehér G. felvetette - egy ongur alak bizánci lejegyzése,* 6 amit Németh Gy. egy onugur-ra vezet vissza.* 7 Az ongurbó] pedig legfeljebb *ongundur-t várhatnánk, ilyen alak viszont nem fordul elő az onogundurokkal kapcsolatban.*• Azért sem válthatja aztán egymást az onogur és az onogundur név ugyanannál a népnél, mert a VI. század végi ongur fönnmaradt a szláv *ogar-formában, amely később a magyarok nemzetközi nevévé vált. Mivel a források egyébként is arról tanúskodnak, hogy az onogundur és az onogur (ongur) név egymás mellett élt, időbeli kettősséggel nem magyarázhatjuk e népnevek különbségét. Valamiféle népi különbséggel viszont bizonyára. A dunai bolgárokat megtelepedésükkor is onogunduroknak nevezik, s még a X. században is igy hívják őket (wnndr), de sohasem használják rájuk az ongur nevet. Agathon egykorú OvvvóyovQOI BookyoQoi adata azért sem alkalmas ennek bizonyítására, mert *unnogur változata az onogurnak nem volt, s a VIII. század elején az utóbbi ongur-nak (esetleg onugumak) hangzott. Ezért igazat kell adnunk Fehérnek abban, hogy az Agathon-féle alak tévedésen alapul. w Megfordítva: a következetesen ungri (ongur) néven számon tartott magyarokat sohasem nevezték - ismert adataink szerint - az onogundur név valamilyen változatával, így bizonyára kimondható, hogy az onogur (ül. leszármazottja) és az onogundur név különböző népeket takar. Erre lehet következtetni egyébként a két név egymáshoz való viszonyából is, amely - sajnos - nem magyarázható kielégítően. Bizonyíthatatlan Munkácsinak az az ötlete, hogy az onogundur név -dur végződése mögött a török -lar/-lár többesképző rejlik, 40 de nehezen magyarázható az onogundur név mongolkori (!) mongoldur és esetleges qumandur alakokkal is, 41 mert népnévhez kapcsolható török -dur/-dür képzőt ugyan többen feltételeznek, ha viszont akkoriban élő lett volna ez a képző, akkor forrásaink tele lennének, *ogundur, *utigundur, *kutrigundur stb. nevekkel. Nincsenek. Kétségtelennek látszik viszont, hogy a két név különböző története nem ősi, vagyis arra aligha gondolhatunk, hogy az onogurnak és az onogundurnak nincs köze egymáshoz; ez ellen szólnak a történeti adatok is. Magyarázhatnánk esetleg a két név különbözőségét nyelvjárási okokkal, nehéz azonban belátni (adataink nincsenek), hogyan lehetett egy -ur hangkapcsolatból -undur. Felvethető viszont egy olyan magyarázat, mi szerint az onogundur alak összetétel lenne, azokhoz a nevekhez hasonlóan, mint a kermichion vagy az uarchon 42 . Valóban ismerünk olyan népnevet, amely esetleg megfejthetővé tenné az onogundur névalakot, ez az irániak íur szava (av. türa-), amely kezdetben középázsiai iráni népeket, később törököket jelölt. Mivel pedig az Európába került onogurok között bizonyosan voltak turániak, 4 * egy *onogur-tür népcsoport megléte nem elképzelhetetlen, akár már európai megtelepedésük kezdetén, akár úgy, hogy csak a perzsákkal való szorosabb kapcsolatok következtében kezdték egyes onogur csoportok magukat Afrasiyab leszármazottainak tartani. 44 Nem elhanyagolható természetesen az sem, hogy az onogurok között Fergana-vidéki irániak is lehettek, hiszen ezekkel keveredett onogur csoportok megléte is okozhatta a feltett névadást. Mindenesetre az *onogurtur névből elhasonulással *onoguntur lett (ezt őrizheti az örmény olxontor és esetleg a héber unntr: onuntur forma), amelyben az n hatására zöngésült a t, s létrejött a közismert onogundur alak. Vagyis nyelvi adatok is arra utalnának, hogy az onogurok és az onogundur ok egymástól különböző népek voltak. Hogy ez a különbség valójában mit jelentett, az beható vizsgálatok nélkül nehezen mondható meg, de számunkra most nem is fontos (a dunai bolgárok iráni gyanúba vonható személynevei nem jelentenek sokat: Kelet-Európában az onogurok, onogundurok is keveredhettek iráni nyelvet beszélőkkel). Az onogundur és onogur névvel hozhatók kapcsolatba a Kárpát medencei uuandoli és uuangarii népek nevei. Magyarázatukkor nem jelent nehézséget a szókezdő Vv-, mert az onogundur név v-protézises alakja már a IX. században is ismert (vhndur). A wandol azonban oly mértékben elüt a vele kapcsolatba hozható alakoktól, hogy részleteiben nehéz magyarázni. Könynyebb megoldás lenne persze a vangar- és a vandal- név egymáshoz való hasonlóságából kiindulni és a uuandoli-t a uuangarüból értelmezett alaknak tartani, mégsem tehetjük, mert a wessobrunni glosszák, mint fentebb láthattuk, mindenütt pontosan adják az ófelnémet népneveket latin megfelelőikkel együtt (szerepel itt „Sclavus et Avarus - Winida et Huni" magyarázat is), így - ha a uuandoli neve esetleg torzulhatott is - benne eredeti népnevet kell keresnünk. 4 ' Nos, az onogundur név többnyire unnogundur alakban kerül elénk, amit *onogundur vagy *onucjundur-naV. olvashatunk. A hangközi -g- (-</-) igen korán réshanggá lett, s aztán el is tűnt (más adataink szerint legkésőbb a IX. században lezajlott ez a változás, vö. ulugundur és vfandur). Az egyetlen fönnmaradt bolgár-török nyelv, a csuvas a hangzóközi -y-t -v-ként, 46 az oyu- hangkapcsolatot ív?-, v?-, az -uyu- (~ uyf) hangsort 5V5 alakban őrzi. 47 A dunai bolgárban az -oyu-j-uyuhangsor alakulására alig van közvetlen adatunk. Az őstörök *toquz '9' tőszámnév sorszámnévképzős alakja a bolgár fejedelmi listán tvirem, tviremb, tvirimh,t h virem etc. alakban szerepel. 48 A volgai bolgároknál ez a számnév toxur (toxtr) alakú. 4 ^ O. Prítsak szerint a dunai bolgár alak fejlődése *toqTr'im>*toqyir'ím > tövirtm lett volna.' 0 Mindenesetre a másodlagosan fejlődött dunai bolgár -oyu- kései változata -v}'-, -íiv'i- lehetett. Itt azonban a hangzóközi -v-t természetesen az őstörök -q- megfelelőjének kell tartanunk. Viszont - amennyiben valóban ez a szó rejlik a fejedelmi lista első fejedelmének nevében - más fejlődést mutat az őstörök oyul 'fiú' a dunai bolgárban. A jegyzék első személye Avitoxolb 'Jáfet fia' 51 , az oyul dunai bolgár változatát a szláv szöveg oxolb alakban jegyzi le. A -x- (gör. -/-) nehezen lehet egy bolgár -y- lejegyzése, amint ebben az esetben - az eredeti -y- miatt - kizárható az is, hogy ezzel a betűvel egy dunai bolgár -x-t adtak volna vissza. Nemigen gondolhatunk hát másra, mint arra, hogy az oxolb (< oyul) alakban a -x- egy A-szerű hangot jelöl. Erre látszanak utalni az onogundur név korai alakjai is, az arab 'Igndr és az örmény olxontor. Eltűnhetett az -y- egy másik dunai bolgár szóban is. Ez a fejedelmi listán szereplő *dvalan 'nyúl(év)', amely O. Pritsak szerint az eredeti bolgár *tabilyan-ből *tablyan >*tavlyan > *tavlan ~ *davlan alakokon keresztül fejlődött metatézises változat. 32 A fejedelmi listában azonban ABÁH Z szerepel, ami ugyan lehetne egy *JB*AH Z elírása, de ez olyan bizonytalan, hogy komolyan aligha alapozhatunk rá.'* Idevonható, de ugyancsak bizonytalan a török -rj- -x- megfelelése a dunai bolgár fejedelmi listában, ahol a *doxbs a török tonuz 'disznó' szóval azonos. 54 Ez a (egyébként személynévként is használt) szó azonban jövevény lehet csak a bolgárban, ahol az eredeti török -r\- megfelelése egyébként is -m- (somor <*sunur 'egér'?). Nem lehetetlen viszont, hogy az átvett (köztörök) alak *toyuz^*doyuz volt, s ekkor ugyanazzal a megfeleléssel állnánk szemben, mint az oyul > oxolb esetében. Fentiekkel szemben az őstörök *si'y7r 'tehén' szó a fejedelmi listán segor (íegorb, legorb) alakban, görög föliratban myoq formában található, 55 azaz az eredeti intervokális -y- megőrződött, amint a hayatur (fiuyanovQ) és baya(in) (fictyauv-) szavak72 •
