Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Tóth Tibor: Munkásmozgalmi dokumentumok Szolnok megyéből

végződésű, a másik oldalon Magyarország térképét repülő útvonalakkal ábrázoló röpirat bárhol található összes példányainak lefoglalását rendelte el. A budapesti kir. büntetőtörvényszék 1944 évi június hó 26-án kelt B.I. 7503/1944 számú végzésével az ismeretlen helyen előállított az egyik oldalon „Kellett ez nektek?" feliratú és nyitott ajtóban géppisztolyos katonát ábrázoló a másik oldalon „A szegedi eszmének köszönhetitek" kezdetű és „Most vagy soha" végződésű röplap lefoglalását rendelte el. A budapesti kir. büntetőtörvényszék 1944 évi július hó 3-án kelt B. 7593/1944 számú végzésével a f. é. június hó 14-iki repülőtámadás alkalmával ledobott, „Ne nézzétek tétlenül... hogy magyar búzán hízzon a német" kezdetű, „Felszólítás a Magyar Néphez" végződésű, a másik oldalán „Felszólítás a Magyar Néphez! Határozzatok!" kezdetű, „Most vagy soha" végződésű röpirat bárhol található összes példányainak lefoglalását rendelte el. A budapesti kir. büntetőtörvényszék 1944. évi július hó 25-én kelt B.I. 8342/-1944. számú végzésével az ismeretlen helyen előállított s valószínűleg az ellenséges repülőgépekről ledobott az egyik oldalon „Aratókat és német katonát, mint marokszedőt" ábrázoló „Az új rendszedők" feliratú, a másik oldalon „A földművelésügyi miniszter ez évben.. ." kezdetű, „A magyar termés legyen a magyaroké! Éhezzen a Német!" végződésű (h) 0.44 számú jelzéssel ellátott sajtótermék (röpirat) bárhol található példányainak lefoglalását rendelte el. A budapesti kir. büntetőtörvényszék 1944. évi július 25-én kelt B.I. 8347/2-1944 számú végzésével az ismeretlen helyen előállított „Magyar Iparosok" megszólítású „Őrizkedjetek a rablott holmitól" kezdetű „Mégis huncut a német, hogy a fene enné meg" végződésű lithografált sajtótermék (röpirat) bárhol található példányainak lefoglalását rendelte el. A budapesti kir. büntetőtörvénysték 1944. évi augusztus hó 21-én kelt B. 1908/3/1944. számú ítéletével, a Bécsi Magyar Kiadó kiadványában megjelent „Hajmáskér" című nyomtatványának büntetőtörvényszék magyar büntetőtörvények hatályosságának területén a B.tk. 62. §-ában felsorolt személyek birtokában levő példányaikkal együtt elkobzását és megsemmisítését rendeltem el. A budapesti kir. büntetőtörvényszék 1944. évi augusztus hó 5-én kelt B.I. 8527/2/1944. számú végzésével az ismeretlen helyen előállított és valószínűleg ellenséges repülőgépekről leszórt egyik oldalon „Verjétek a németet és a német barát hazaárulókat" feliratú, másik oldalon „Németország és a szövetségesei a végleges megsemmisítő..." kezdetű ..." Verjétek ki a németet és a német barát hazaárulókat" végződésű sajtótermék (röpirat) bárhol található példányainak lefoglalását rendelte el. A budapesti kir. büntetőtörvényszék 1944. évi augusztus hó 10-én kelt B.I. 8643/2/1944. számú végzésével az ismeretlen helyen előállított „A honvédség tisztikarához" című „A háború utolsó döntő szakaszába jutott! Az elsöprő túlerővel..." kezdetű .. ."állásfoglalást és kiállást várnak a magyar tiszttől" 1944. július hó „végződésű „Magyar Front" aláírású magyar nyelvű sajtótermék (röplap) bárhol található példányainak lefoglalását rendelte el. A budapesti kir. büntetőtörvényszék 1944. évi augusztus hó 19-én kelt B.I. 8789/2/1944 számú végzésével az ismeretlen helyen előállított „Magyarok" című „Németországban a hadsereg vezetői" kezdetű 1944 évi július keltezésű „Magyar Front" aláírású sajtótermék (röpirat) bárhol található lefoglalását rendelte el. A budapesti m. kir. büntetőtörvényszék 1944. évi augusztus hó 11-én kelt B.I. 8668/2/1944. számú végzésével az ismeretlen helyen előálllított „Márciusi magyarok!" című „Szent Kaszárnyánk előtt áll a német őrség..." kezdetű ...„újabb évszázadon át nyöghetjük igájukat" végződésű impressum nélküli sajtótermék (röpirat) bárhol található példányainak lefoglalását rendelte el. A budapesti kir. törvényszék 1944. évi július hó 30-án kelt B.I. 8424/2-1944 számú végzésével az ismeretlen helyen előállított „Magyar Testvérek" című, „A német megszállás óta országunkban vad terror dühöng..." kezdetű, „Most kell megmutatni mindnyájunknak, hogy emberek és magyarok vagyunk! 1944. július." végződésű, „Magyar Front" aláírású impressum nélküli röpirat (sajtótermék) bárhol található példányainak lefoglalását rendelte el. A budapesti kir. büntetőtörvényszék 1944. évi augusztus hó 23-án kelt B.I. 8826/2/1944 számú végzésével az ismeretlen helyen előállított „Honvédtisztek! A német hadvezetőség legteljesebb meglepetésére..." kezdetű 1944. évi augusztus hó 15 keltezésű és „Magyar Front" aláírású röpirat (sajtótermék) bárhol található példányainak lefoglalását rendelte el. A jászsági alsójárás főszolgabírójának és az azt kiegészítő Jászberény város polgármesterének iratgyűjteményében az ismertetetteken kívül szerepel még sok másféle sajtótermék betiltása és elkobzása. Található ezek között több olyan könyv (füzet) mely nem forradalmiságaval, hanem az uralkodó rezsim „keresztény erkölcsi nézeteinek megsértésével" vívta ki a betiltást. Előfordul több nyilas röplap elkobzása is. Nagyon érdekes egy július 26-i bírói végzés tartalma: „A budapesti kir. büntetőtörvényszék 1944. évi július hó 26-án kelt B.I. 8336/1944. számú végzésével ismeretlen helyen előállított „Magyarok Székesfehérváron 42 úgynevezett békepárti ítéltetett el.. ." kezdetű, „Függetlenséget, de magyar függetlenséget!!! a valódi magyar békepárt" végződésű impressum nélküli sajtótermék (röplap) bárhol található .lefoglalását rendelte el" Érdemes figyelmet fordítani arra, hogy a Békepártnak és kiadványainak olyan nagy volt a tekintélye, rangja, hogy megpróbálták mások is (feltehetően nacionalista csoport) kisajátítani ezt az elnevezést. Erre utalnak többek között a békepárt jelzői (lásd az aláírást: „valódi", „magyar" békepárt) Végül következik egy irat, mely nem sajtóterméket, hanem polgári pártokat tilt be. „M. kir. Belügyminiszter. 170.337/1044. VII. a. szám. Tárgy: Nem kívánatos politikai pártok feloszlatása. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. A „Független Magyar Szocialista Párt" (vezetője Rátz Kálmán), a „Független Magyar Polgári Párt" másnéven „Kossuth Párt" (vezetője: Bartha Albert), a „Polgári Szabadság Párt" (vezetője: Rassay Károly) és a „Nemzeti Tábor-Magyar Szociális Népmozgalom" (vezetője: dr. Szűcs Iván) elnevezésű politikai pártoknak úgy a pesti központját, mint vidéki szervezeteit az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló 1938. XVII. t. c. 3. §-a alapján feloszlatom. További működését megtiltom és a pártnak bárhol található vagyonát lefoglalom. Fenti pártok feloszlatása állambiztonsági okokból vált szükségessé, mert ezek a szervezetek, illetve ezeknek egyes tagjai olyan irányú titkos tevékenységet fejtettek ki, mely az ország belső rendjét, ^külpolitikai helyzetét és a hadviselés érdekeit veszélyeztette. Amennyiben fenti szervezetek illetve azoknak tagjai működésüket ezen tilalom ellenére folytatnák, velük szemben a fennálló törvényes rendelkezések értelmében haladéktalanul el kell járni. Budapest, 1944. április hó 1. Vitéz Jaross Andor s. k." JEGYZETEK: 1 SzmL. A Magyar Államrendőrség Túrkevei városi kapitányságának iratai: 1922-1944. 170-170/2/biz./1943. 2 SzmL. A jászsági alsójárás főszolgabírójának iratai: 4338/1943, 2319-4683/1944. 3 SzmL. Jászberény város polgármesterének iratai: 261/1944. 216