Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)
Szabó László: A jász öntudat alakváltozásai
totta össze, későbbi kialakult Hármaskerületi szervezetüknek alapjait a Német Lovagrend kiépített, Jászberényből irányított adminisztrációja alapozza meg, a közös akciókat pedig az eladatás elleni küzdelem, a redempcióért folytatott harc jegyében indítják. 1703. szeptemberéig lényegében nem sok idő maradt arra, hogy a Kerületek egységesen lépjenek fel, illetve kiépülhessen a lovagrendi adminisztráció, Ezt ugyanis a Kerületeknek Rákóczi oldalára való állása feleslegessé és lehetetlenné tette. Megelőzőleg, ha volt is némi tiltakozás az eladatás ellen, az főként a nádornak, mint jászok és kunok bírájának erőtlen lépéseként értékelhető, illetve még az eladatást megelőző összeírást kifogásoló nádori alkapitánynak, Sőtér Ferencnek a nevéhez fűződött. 66 A jászok és kunok egyeteme hivatalos úton, kapitányaik segítségére számítva próbálta a várható csapást elhárítani, s nem maguk szervezkedtek. Az eredménybe kénytelenek voltak átmenetileg belenyugodni, s megfelelő külsőségeket biztosítani az új földesúr beiktatásakor. 67 A kerületrészek összeforratlanságát mutatta az, hogy a Rákóczi szabadságharc idején, amikor kiváltságaikat maradéktalanul biztosították, meg is szűnt az ideig-óráig létrejött közösségük, s a kerület-részek régi, török alatti, s még korábban bevált politikájukat követve, általában külön-külön folyamodnak enyhítésért, adómérséklésért, gondosan elkülönítik a jászok magukat a katonaállítás terén is, pontosan körvonalazva a rájuk háruló terheket ebben a vonatkozásban is.68 1706-tól lényegében az addig fennállt közösséget tovább bontja az is, hogy a Nagykunságot kiürítteti Rákóczi, s a lakosságot áttelepíti ideiglenesen rakamazi birtokaira, hogy a Nagykunság városai a hadak állomáshelyévé válhassanak. 69 1703. szeptember 29-én Jászberény külön szerez védlevelet és hódol Rákóczi előtt a jászok nevében. Október 11-én Rákóczi mozgósító levele is csak a jászokra vonatkozik, tehát ő is külön kezeli ezt a kerületrészt. 1706-ban az ónodi országgyűlésre, illetve 1707-ben a kassai tanácskozásra a jászokat külön hívja meg, csakis nekik címezett levelekkel, s szó sincsen a többi kerületről.™ A kerületek hadai sem kapcsolódnak szervesen össze; jobban a kiskun és jász hadak között van együttműködés, de inkább csak a szabadságharc vége felé. 71 Természetesen vannak olyan okmányok, amelyekben a jászok és kunok együtt szerepelnek, de ezek általában nem a fejedelem kezéből kerültek ki, s jogi szempontból tájékozatlanabb katonák, tisztviselők nevéhez köthető. 72 Ez azonban éppen azt mutatja, hogy a köztudatban ekkor már a jászok és kunok kezdenek összekapcsolódni, s legfeljebb ők maguk, illetve tájékozatlanabb, jogilag képzett kívülállók sorolják együvé őket. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a három kerület külön-külön hódol be, s a Lovagrend újra kiépíti felszámolt adminisztrációját. Jászberényben Ehrenfeld vezetésével szerveződik újra a Kerület, s kényszerül 1703 óta nem fizetett adóját kiegyenlíteni, ugyanakkor a beszállásolt császári hadakat élelmezni, követeléseiket teljesíteni. A jobbágyi állapot visszaállítása a három kerületet ismét közös akcióra készteti. Titkos kerületi gyűléseket tartanak a Lovagrend tudta nélkül, s 1711. augusztus 1-én, 1712 januárjában közösen terjesztik elő panaszaikat, s keresnek pártfogókat Pállfy generális, Eszterházy nádor személyében. 73 1713-ban a Lovagrend az ellenére összejött kerületi közgyűlés tagjait katonasággal zavartatja szét. 74 Végül az 1714. évi január l.-i küldöttség Budán a General-Kriegs-Comissariat Amt-nál az adók mérséklésére szervezett utolsó nagy illegális akciója volt a három kerületnek. Elhalálozván Ehrenfeld, a Lovagrend inspektora, nem kerül új inspektor kinevezésre, hanem úgy döntenek, hogy a különben is állandóan szervezkedő, panasztevő, titkon gyűlésező, s kis gazdasági hasznot hozó három kerületet más módon próbálják meg kormányozni. A Lovagrend visszaállítja a Kerületek közigazgatási önállóságát, egyben a városok és községek autonómiáját, s a három kerület élére Orczy István Heves és Külső-Szolnok megyei alispánt állítja, kinevezvén a Jászkun Kerület főkapitányává, s egyben megbízza a Lovagrend inspektori feladatainak ellátásával. 1 * Ez a három kerület közös akcióinak, titkos kerületi gyűléseinek, küldöttségeinek realizálódott eredménye, s egyben annak a jele, hogy a közös jász és kun akciók nem maradhatnak hatás nélkül. Most már legalizált kerületi gyűléseken küzdhetnek együtt azért, hogy régi szabadságaikat teljes egészében visszanyerjék. Az autonóm közigazgatás biztosítása egyben új szervezeti kereteket is biztosított: a legfőbb hatalommá a kerületeken belül a közös kerületi gyűlések váltak, de ezen belül valamennyi kerületrész önálló, külön gyűlései vannak. Kifelé egységesnek mutatkoznak, s közösen szervezhetik akcióikat. A Német Lovagrend 1702-ben megalapozott, majd 1710-14 között kiépített, mindhárom kerületet egységbe olvasztott adminisztratív apparátusa, s az ezzel szemben fellépő illegális kerületi gyűlélek teremtették meg valójában a Jászkun Kerületet, illetve ennek közigazgatási rendszerét, egységét. A tovább szervezett akcióknak legfőbb eredménye az volt, hogy az országgyűlés az 1715. évi 34. törvénycikket elfogadta. Ennek értelmében lehetőség nyílott arra, hogy a kunok és jászok az 1655. évi 44. törvénycikkben biztosított állapotukat visszanyerhessék, s a Német Lovagrendnek az eladatás összegét a kincstár és az ország rendjei fele-fele arányban megtérítsék. 76 A hivatkozási alap az a XVII. századi törvénycikk, amelyben a jászok és kunok már együtt, azonos jogúakként vannak említve. Ez pedig biztosítani látszott a szabadság visszanyerésének esetén a már létrejött Jászkun Kerületben megvalósult közigazgatási egység fennmaradását. Jóllehet 1731-ben új földesurat kap a Jászkun Kerület, jobbágyi voltukat megerősítik, s az 1715. évi országgyűlési határozatnak nem szereznek érvényt, a kerület egysége fennmaradt, s kénytelenek biztosítani közigazgatási önállóságukat is. 77 Ettől az évtől kezdve a már nagy múltra visszatekintő, illegalitásból kilépő kerületi gyűlések jegyzőkönyvei is rendben megvannak; innen kezdve válik éppen legszervezettebbé az a harc, amelyet végleges megváltásukért közösen folytatnak a jászok és kunok, önálló közigazgatási apparátusukra támaszkodva. A hivatkozási alap már nemcsak a régi királyok adta kiváltság, hanem az 1715-ös országgyűlési határozat, amelyben jászok és kunok együtt szerepelnek. Ekkor tűnik fel, bár még szórványosan az egykorú forrásokban a jászkun megnevezés is először, illetve a részek helyett a Kerület, Kerületek (Districtus) puszta szóhasználata is. 78 Ebben az időszakban a kerületek egységének felfogásában a közvélemény, a hivatalos szervek, illetve a Kerület oldaláról tekintve bizonyos változás, módosulás állott be. Amíg Rákóczi és jogilag képzett munkatársai tisztában voltak a kerületek különállásával, s inkább a közvélemény vonta őket össze, s ezzel szemben a kerületrészek inkább különállásukat fogalmazták meg, most maguk a jászok és kunok, illetve a közvélemény hangoztatja együtt az egységet, beszél csak a Kerületről, védi az egységességet. A Kerületeket együtt eladó kamara, a Lovagrend közigazgatását, az invalidusok egységes birtokkezelését ismerő hatóságok és maga a király megfogalmazásaiban elválasztja a kerületeket. S annak ellenére, hogy végül Mária Terézia együtt adja vissza szabadságukat, elválasztja a korábbi szokás szerint az és kötőszóval a kerületrészeket, s ezzel annak három részből való összetételét, mégis együvétartozását hangsúlyozza (Jász és mindkét Kun Kerület: „Jazigum et utriusque Cumaniae Districtuum")- Mind az 1745-ös privilégiumlevélben, mind az 175l-es regulációkban így szerepel. 79 A XVIII. század végéig létrejött közigazgatási egység, a három kerületrész közös gyűlései mind a jászokban és kunokban, mind a kívülállókban tudatosították az összetartozás tudatát. A hajdani különállás, külön privilégiumok jelentőségüket veszítették, s az egyre több és több közös intézkedés, közös szerv ismerete foglalta el helyét. Ez pedig azzal járt, hogy maguk a jászok és kunok - ha volt a kerületek között rivalizálás is - mégis az egységet hangsúlyozták inkább, s az egység alapja ekkor már a közös közigazgatási rendszer volt. A Kerületek kiváltságos állapota 1787-1790 között átmenetileg megszűnt; közigazgatási135
