Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Szabó László: A jász öntudat alakváltozásai

de a Kunsággal, Mezőtúr környékével éppen a „Kun" személynév nagyobb száma miatt is feltételezhető a kapcsolat.

51 Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a Jászság belsejében fekvő községek (Mihálytelek, Jákóhalma, Apáti, Berény, Négyszállás) kisebb arányban tartalmaznak idegen helyekre utaló neveket, mint a szélen lévő települések (Felsőszentgyörgy, Ladány, Ágó, Boldogháza). Nyilván ez is mutatja, hogy a szomszédos településekkel a szélen fekvő jász községek intenzívebb kapcsolatot tudtak létesíteni. A nagyobb török-magyar háborúk előtti, még alig megzavart lakosság a Jászságban etnikailag is mindenképpen fellazult, elsősorban közvetlen környezetéhez, illetve az északi hegyvidék nógrádi, hevesi és borsodi részéhez kötődött emberi kapcsolataiban is. Ugyanakkor láthatóan távolodott a kunoktól, egyáltalán a Tiszántúl népétől. Mind fekvése, mind a gazdálkodásában megmutatkozó átmenet az alföldi és a hegyvidéki típusú gazdálkodás között már ekkor kialakulhatott. A Jászság etnikai fellazulása a meginduló török harcok idején tovább fokozódik. Nemcsak beköltözések történnek, de a jászsági törzslakosság is pusztul, elmenekül, s csak részben tér vissza. 1610-ben olyan nagy tömegben lehettek a jászsági menekültek Füleken, hogy onnan kérik magyar nyelvű levelükben a királyt, hogy a Jászságtól távol is adják meg nekik a kiváltságaikat.

52 Éppen a bécsi béke után azonban ez már irreális kérés volt, hiszen maga a nádor is visszahívta az elmenekülteket a Jászságba. A visszatérők továbbra is élvezik jogaikat, megerősödnek, a század második felében már újra az a nehézség, hogy a jobbágyok északról a török hódoltság alatt élő Jászságba szöknek.

53 Ez természetesen tovább bontotta a jászsági lakosok etnikai egységét, színezte összetételük képét. Itt kell külön is megjegyezni, hogy a XVII. század második felében éppen a menekülők révén alakul ki az a kapcsolat a Kiskunság és a Jászság között, amely lehetővé tette a jászok kiskunsági pusztákra való benyomulását, majd a redempcióban való megszerzését.

54 Azaz nemcsak északról, de délről a Duna-Tisza közéről is kap a Jászság lakosokat, betelepülőket. Természetesen ez a folyamat az etnikai tudatuk lassú halványodásával, fokozatos háttérbe szorulásával jár együtt. S minthogy a közjogi tudat vált elsődlegessé ebben a korszakban, még egy ok volt arra, hogy a jászok ne őrizzék, táplálják etnikai elkülönültségük tudatát. Ez a folyamat ugyanakkor keresztény hitre való térésükkel, a magyar nyelv teljes átvételével és a jász nyelv elhagyásával, illetve a magyar gazdasági életbe való beépülésükkel járt együtt, illetve a kettő között bizonyos kölcsönös összefüggés volt: amilyen mértékben, gyengült a jász etnikai tudat, olyan mértékig épültek be és veszítették el különállásukat, s amilyen mértékben hasonultak a magyarsághoz kultúrájukban, olyan mértékig halványodott a jász tudat, s lépett előtérbe a kiváltságok védelmét biztosító közjogi tudat. Mindez nem azt jelentette, hogy elfelejtették volna hajdani külön nép voltukat, különállásukat, s megszakadt volna a lakosság etnikai folytonossága. A felsorolt szórványos adatokból is kiderül, hogy itt mindig volt egy szilárd, határozott kulturális arculattal rendelkező néptömeg, amely akár a beszivárgó nemeseket, akár a szökött jobbágyokat, akár a török elől menekülteket befogadta, s vele összeépült, s egyúttal hasonította is. E szilárd mag sohasem pusztult el, mindig megmaradt, s hozzájuk képest szórványosnak mondhatók a betelepülések. Másfelől az itt élők - ha nincsen is rá közvetlen bizonyítékunk - amikor magát a jász nevet használták saját megjelölésükre, nemcsak jogi elkülönültségüket hangsúlyozták, hanem saját különálló kultúrájukat, múltjukat is. Az állandó privilégium megújítások, ezeknek a középpontba való állítása, nyilvánosság színe előtt indított deputációk, minden bizonnyal tudatosították azt is, hogy hajdan mások voltak, s nem azonosak a magyarokkal. A jász tudat tehát élt, ám nem határozottan, erőteljesen, s elsődlegesen. A XVII. század folyamán a jász etnikai tudat szempontjából, de a közjogi tudatot is erősen érintve és átalakítva, egy új folyamat is megindul, majd betetőződik a XVIII. század közepe táján. A török hódoltság idején ugyanis újra összekapcsolódik a jászok és kunok sorsa. Kiváltságait mint két nép a XVII. századig külön kapta, s sorsuk okleveleinkben nem kapcsolódott öszsze. Már említettük, hogy a nádor címében a XVII. század közepéig nincsen benne a jászok bírája megnevezés, noha mindkét közösség legfőbb bírája volt gyakorlatilag. A jászokat és a kunokat együtt II. Ulászló III. decrétuma említi először, de ennek még nincsen különösebb következménye, hiszen szökött jobbágyok mind két helyről való kiadatásáról beszél. Ám az 1514. évi VII. decrétum már együtt fosztja meg őket a kiváltságaiktól. Ez sorsukat átmenetileg összekapcsolta. Ez az időszak azonban még rövid, mert János és Ferdinánd néhány évtized múlva mindkét népet feloldja, s újra megerősíti privilégiumaikat. A feloldás külön-külön történik, s a privilégiumok megerősítésének alapja mindkét esetben a régi kiváltság, illetve az ezt biztosító kiváltság levelek. Azzal azonban, hogy az 1540-es években Egerhez került adójuk, a Kis- és Nagykunság, illetve a Jászság a magyar összeírásokban és intézkedésekben együtt szerepel, megindul egy szorosabb összefonódási folyamat is, jóllehet az egyes részeket továbbra is elkülönítik nevekben egymástól.

56 Az összekapcsolódás oka az azonos vagy közel azonos jogállás. 1620-ban a pozsonyi magyar kamara összevontan kezeli a jászok és kunok ügyét, s a készült információ jogállásukat azonosítja.*

1 A XVII. századi jogcsorbítások, illetve korlátozások (harmincad fizetés ügyében), majd ezek helyreállítása, a régi jogok biztosítása már együtt történik meg az 1638. évi 67. az 1647. évi 27., illetve az 1655. évi 44. törvénycikk értelmében.

5X Ezek s különösen az 1655. évi jogokban való megerősítés a jász és kun kerületek öszszekapcsolódásának körvonalazódását segítik elő. A végső, jogokban való összekapcsolás azonban I. Lipót átírt kiváltságleveleiben következik be. 1668-ban átírja ugyanis III. Ferdinánd kiváltságlevelét, amely tartalmazza Zsigmond 1407-es, 1412-es, Mátyás 1473-as, II. Ulászló 1492-es, II. Ferdinánd 1625-ös kiváltságleveleit is.

59 Az átirat lényege számunkra az, hogy megszületése idején valamennyi oklevél csupán a jászokra vonatkozott, ugyanakkor I. Lipót a jászokat és kunokat együtt részesíti a jász privilégiumokban. Egyébként I. Lipót még többször is ad a jászoknak és kunoknak együtt oltalom- és privilégium levelet, de mindig a jászok kiváltságlevelei jelentik a közös jogalapot (1673., 1682., 1696.).6o 1681-ben Eszterházy Pál nádor minden bizonnyal ezért nevezi magát immár a „Kunság és Jászság főispánjá"-nak.

61 A XVII. század utolsó harmadában készült összeírások, majd az 1699-es Pentz-féle összeírás is csak e kerületekre vonatkozik, s a három kerületet egységként kezeli.

62 Kollonics Lipót bíboros javaslata és jogi indoklása alapján a nehéz helyzetbe került udvar az 1699-ben már eladási szándékkal összeírt Jász-, Kis- és Nagykun kerületeket eladta a Német Lovagrendnek: hatálytalanította I. Lipót átírt kiváltságleveleit és az 1655. évi 44. törvénycikket. Jóllehet az eladatásról hivatalosan is értesíti Meskó Ádám (a neoaquistica comissió aligazgatója, a jogi indokok végső megszerkesztője) 1701. július 4-én Sőtér Ferenc jászkun alkapitányt, az eladás csak egy év múlva, 1702. március 22-én keltezett okmánnyal fejeződik be. A Német Lovagrend ugyanis sokallja a jászok és kunok még meghagyott jogait, s teljes jobbágyi állapot létrehozásán munkálkodik.

63 Az új földesúr beiktatása ünnepélyes keretek között 1702. június 16-án ment végbe.

64 Ezzel a Jászság és a két Kunság elveszítette korábbi jogait, a Lovagrend földesurasága alá került, lakói jobbágyokká váltak. A Német Lovagrend a török hódoltságból legépebben kikerült Jászkerület székhelyén, Jászberényben rendezte be központi adminisztrációját, amelynek élére Br. Kageneck lovag került.

65 A korábbi jogi kapcsolatok, I. Lipót korában végbement öszszekötődési folyamat ezzel- bárha földesúri fennhatóság alatt is -, de betetőződött. Lényegében a Kerületeket az eladatás forrasz134