Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1981)

Bánkiné Molnár Erzsébet: Kiskunfélegyháza újratelepítőinek 1744. évi lajstroma

Az 1745-ös összeírás rovatai Gazdák nevej Ház Házhelly Fakultátes Juh Gazdák nevej Ház Egész 1 2 1 4 Sellér Vonó jószág Gulyabeli és méneses Juh Gazdák nevej Ház ökör ló Tehénszerű Heverű Juh Gazdák nevej Ház ökör ló tehén kancza marha ló Juh Az új forrás vizsgálata során új, eddigi ismereteinktől eltérő, adatsort kaptam. A 219 lakossal 70 zsellér is betelepült, ezért a teljes létszámot a 289-et vettem 100%-nak. A megyék szerinti származási helyek sorrendje: Megye fő Jászság 148 51,21 Kunság . 25 8,65 Pest 65 22,49 Heves 13 4,49 Hont 7 2,42 Nyitra 4 1,38 Nógrád 2 0,68 Szabolcs 1 0,34 Komárom 1 0,34 Csongrád 1 0,34 Temes 1 0,34 Morvából 1 0,34 Egyéb 3 1,03 Nem jelölte az összeíró 13 4,49 Olvashatatlan 4 1,38 A többség tehát a Jászságból és Pest megyéből települt. A jászsági kirajzás okai ismertek. Pest megyében 1728-1744 között magában is jelentős volt a migráció, ebben az időszakban 13 új község alakult, ugyanakkor a más megyék felé irányuló kivándorlás is számottevő.

2 Kézenfekvő volt, hogy a szomszédos Kiskunságot sokan választották lakóhelyül. Az eredeti lakhelyek számát szintén érdemes megyékre bontva megvizsgálni. Hány helységből Ismeretlen Megye települtek helységek Félegyházára szama Pest 23 8 Jászság 9 Kunság 3 2 Heves 9 1 Hont 3 1 Nyitra 2 Nógrád 2 Szabolcs Komárom Csongrád Temes Morvából Egyéb 73 fő 25,25% 21 fő 7,26% 21 fő 7,26% 15 fő 5,19% 13 fő 4,49% 10 fő 3,46% 10 fő 3,46% 9 fő 3,11% 6 fő 2,07% 5 fő 1,73% 4 fő 1,38% 4 fő 1,38% 4 fő 1,38% 3 fő 1,03% 3 fő 1,03% 3 fő 1,03% 3 fő 1,03% Összesen 58 13 A fentiekből következik, hogy egy-egy helységből nagy tömegben nem jöhettek. Azokat a helységeket sorba szedve, ahonnan legalább az összeírtak 1%-a származik, a helységek száma 17-re csökken. Félegyháza újratelepítéséhez legtöbb lakost adó 17 helység Jászfényszaru Jász Gál Szt. György Kunszentmárton Jászberény Jász Szt. György Jászárokszállás Jászladány Abony Rékas Kecskemét Jánoshida Adacs Ságh Jászapáti Kata Szele Vecse Jászfényszaru és Jász Gál Szt. György mellett a legnépesebb csoport Kunszentmártonból települt. Kunszentmárton a XVIII. század elején ugyancsak a Jászságból népesült be, a közben eltelt időszak miatt azonban lakosságát nem sorolhatjuk egyértelműen a jászok közé, hiszen a népesség összetétele ott is változott. így a Kunszentmártonból Félegyházára települtek etnikai hovatartozása, ilyen távolságiból, nem állapítható meg teljes bizonyossággal. Félegyháza impopulációja tehát, összeírásunk szerint, csaknem 60 helységből, s etnikailag sem egységes vidékről történt. Mindez ellentmond a korábbi szakirodalom feltételezéseinek és állításainak. Bedekovich Lőrinc, Horváth Péter, Fényes Elek, Galgóczy Károly, Pesty Frigyes és Gyárfás István egyaránt Kiskunfélegyháza Jászfényszaruból történő újratelepítése mellett foglal állást.

3 Szerelemhegyi Tivadar Félegyháza monográfiájában kétségbe vonta az egységes jászfény szarui telepítést, de hiteles forrás hiányában nem tudta ezt igazolni, ezért az azonos művön belül rögzített különböző állításai ellentmondásosak. Monográfiájában először azt írja: „Fényszaru rajzánál említettük, miszerint 1743-ban onnan kivándorolt 219 jász család telepítette meg Félegyházát, s ezek voltak első lakosai."

4 Bizonyítékul szó szerint leközli Podhradszky György levelét melyben engedélyezte a Fényszarusiaknak a félegyházi letelepedést. Ugyanebben a könyvében máshol, „jászfényszarusi, ellesi és még más Jász-Fényszaruval szomszédos Jász és Nagykun helységben" bevándorlókról ír.

5 Végső következtetése: ,,a lakosság legnagyobbrészt Jászfényszaru fiaiból telt ki, de másik tömeges részét Elles és Apáthi adták. Jöttek azonkívül a Tarjányiak Sal124