Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Dávid Zoltán: Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján

ték. A szakasz egész területéből mindössze 27 55/64 volt szántó, a réteké 2356 29/64 kataszteri holdat tett ki. A soron következő V. szakasz határvonaláról és jellegéről a földkönyvben az alábbi leírás található: „V

dik szakasz Kő Halom. Kezdődik a Hosszú gátnak Dél felől való végén mégyen az gáton az Mozses szigetének a KissHallymal szélén lévő szántó földek széléig a honnét fordul egyenesen az VI

dik szakaszban lévő Hajdú Istvány szántó földének Déli oldala mellett a Csorda kútig. Ismét által mégyen az Hevesi úton az VII

dik szakaszban lévő szántó földek Nap Nyugot felől való végén lévő Gótsa kínnya mellett csavarogva az Hat-Halom lapossát és Virágos fertőt bé kerítvén keresztül mégyen az Apáthy úton, Délnek megyén az VIII

dik szakaszban lévő szántóföldek Nap Kelet felől való végén az kender földekhez és ezekkel az XI

dik szakaszban lévő szántó földek szélén tsavarogvá le mégyen a Kürthy csárdánál lévő határig. Innét fordul Nap Keletnek és megyén a Kiss-Éri és Kürthy határ hányásokhoz a Pap erénél lévő határig. Itt meg ütközik a III

dik szakasszal a honnét le tsavarodik az Hármos halmon lévő szántó földeket magában foglalván az ott lévő szöllők sarkáig a honnét a szöllők mellett jő az hellység felé a Téglaégetőig és itt ismét öszve találkozik az I

sö szakasszal és annak fojamatjában tsak ugyan a szöllők mellett mellyeket magában foglalván mégyen az Földváry Istvány szöllője szegeletéig az Aranyos tón keresztül a Nagy Ér farka felé mellyen megyén a Nagy-Ér hídjának a Kiss-Réten keresztül az Akoló Éren lévő hídnak ismét oda fordul a hol kezdődött. Áll ezen szakasz székes, vizes legelő mezőből, szöllőkből, erdőnek újonnan excindált egy darab plagából és egy darabka szántó földetskéből. Az szöllőben pedig találtattnak holmi aprólékos kaszállótskák és vetemény alá való földek." A szakasz többségét kitevő szőlők és gyümölcsöskertek előtt négy más jellegű parcella érdemel figyelmet. Az első az 1870/1 hrsz. marha pást, amely 761 24/64 kataszteri holdon terül el. Hasznát holdanként öt mázsa szénával összesen 380 704 forintra vették. A legelőt körösztülszelő hevesi útra 4452 négyszögölet, az egri útra pedig 9600 négyszögölet fölmértek ugyan, de megjegyezték, hogy „mint haszontalanok, fassió alá nem jönnek". A Kiss réth nevezetű második parcella „felette székes, víz állásos leg alább való legelő" 66 25/64 kataszteri holdon két mázsájával mindössze 13 280 font szénát termőnek becsültetett. Az 1872/3 számon találjuk Jászkisér egyetlen nagyobb erdejét, Makkos néven. Nemrég fásították, amint az „újonnan erdőnek excindált plaga" bejegyzésből kitűnt. Területe így sem volt sok, mindössze 67 34/64 kh. Végül a „Makkos mellett lévő helység szántó földek" terültek el 11 31/64 kataszteri holdon. Ezután az 1874/5 helyrajzi számon Juhász Györgyné 428. sz. házban lakó asszony 45/64 kh területű, vízállásos szölleje következett, amely 8 9/16 akó bort termett. A kaszállókkal, veteményes és gyümölcsös kertekkel itt-ott megszakított jászkiséri szőlőkről sem mondható el, hogy kifogástalan minőségűek lettek volna. Itt is, mint az eddig tárgyalt többi résznél állandó panasz a sok kárt okozó víz. íme néhány példa: 1900/31 Surjányos, víz járásos 1904/35 Víz járás ellen töltötte is, még is a szöllő tőke ki vész belőle 1912/43 A víz járás a tőkét el rontya 2013/144 Két paszta benne víz állásos 2022/153 Gohéros 2030/161 Szüretig a szöllő le hull és le vész róla 2041/172 A tőkét nem állja 2042/173 Sok terméketlen fehér szöllő vagyon benne 2073/204 A fatensnek most került a kezére ez előtt pedig rósz munkába volt 2080/211 Sok gohéros szöllő vagyon benne mely a szüretig le vész. Ezek a szemelvények csak az eltérő változatokat mutatják be, valamelyik majd mindegyik parcellánál szerepel. A jó minőségű területeknél csak annyi áll: „Szöllő" — és valóban ezek termése is a legmagasabb, Jászkiséren egy kataszteri holdra számítva 16 akó. A termőképességet csökkentő megjegyzések a termést a vártnál kisebb mértékben befolyásolhatják; sőt nem egyszer a vízállásos, székes, rossz minőségű szőlők termése is elérte a 16 akót. A legalacsonyabb érték 6 akó volt, de ez ritkaságszámba ment, ezt mutatja, hogy a helység egész szőlőterületére jutó átlagos bortermés 14,6 akó volt. A szőlőkben lévő gyümölcsös kertek közt meggyes és szilvás került néhányszor elő. A 2055/186. számnál megjegyezték „Szilvás volt most irtotta ki". Hasznukat éppen úgy szénával parifikálták, mint a gyakrabban előforduló veteményes kertekét. Területüket a tényleges rétektől és kaszálóktól a földkönyv alapján nem tudjuk különválasztani. A helység határának ezen a részén a szőlő termelése később megszűnt. Barócs János 1857. évi térképén Jászkisér szőlőskertjei már a község belterületéről délre terültek el, míg a kataszteri felmérés V. szakaszának dűlőnevei attól északra voltak.

10 Az adatok ezúttal tehát a termelés változására mutatnak rá. A VI. szakasz általános leírása a földkönyv szövegezése szerint: ,,VI

dik szakasz Ördög Hát. Kezdődik Nap kelet felől az Heves-Iványi határra menő Pélyi út mel26