Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Dávid Zoltán: Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján

lett az IV

dik szakaszba említett töltés végénél lévő szántó földeken, mégyen Északnak mindenütt az Kiss-Éri és Jász Apáthi puszta Heves Iványi határhányásokon egész az Hevesi útig, a hol reá találván az VII

dik szakaszra annak folyásával mégyen az Hevesi úton Délnek éppen az Csorda kútig, itt meg fordul mint egy Napkeletnek való hajlással az V

dik szakaszban említett Hajdú István földe és a Kis Halmaly eleinn lévő szántó földeknek s úgy az IV

űik szakasz hajlongó folyásán a Halmaly oldali kút mellett mégyen kezdő punctumára. Ezenn szakasz áll valóságos szántó földek és székes vizes ugar rétekből s marha legelő sovány székes gyepből." Az első parcella a 423. házban lakó Deli Gergelyé volt 2348/1 topográfiai számon. A földdarab területe 32/64-ed kataszteri hold, terméséről a földkönyv ezúttal eléggé szűkszavúan csak a következő adatokat közli: „Elvetvén 11/16 mérő búzát Teremnek 2 5/16 mérő búzát, elvetvén 5/16 mérő rozsot teremnek 1 3/16 mérő rozsot, elvetvén 1 mérő árpát teremnek 3 8/16 mérő árpát." Ezen a kereken fél hold nagyságú szántóföldön tehát egy pozsonyi mérő vetőmag búzából, rozsból és árpából egyaránt 3,5 mérő termést hozott. Jászkiséren egy kataszteri holdba következetesen két pozsonyi mérőt vetettek, a termés azonban már tág határok között mozgott. Deli Gergely földje a gyengébbek közül való volt, erre utalt a földkönyv „székes" bejegyzése is. Másutt, a helység kedvezőbb adottságú határrészein a szántóföldek maghozama a hétszeres termést is elérte. A földkönyvben ezúttal nem írták le részletesen, de a kataszteri felmérés általános gyakorlatát ismerve megállapítható, hogy Jászkisér határának soron következő területén, a VI—

XI. szakaszban felmért szántóföldeken mindenütt három nyomásos termelést folytattak: az első esztendőben búzát vagy kétszerest, a másodikban árpát vagy zabot vetettek, míg a harmadik évben a föld ugaron maradt. Más helységek földkönyveiben az egyes parcellák termésének bonyolult számítása olykor egy egész oldalra terjedt, Kiséren minderre nem volt szükség, mert három nyomás esetében az első és második évben termelt magvak földkönyvbe kerülő három évi mennyisége megegyezett egy esztendő tényleges hozamával. A számítás menete ugyanaz volt, mint a 425/301. sz. parcella gabonatermésénél. (Redukálásra csak az összesítő táblákon került sor, amikor az egy évre jutó termés megállapításakor a bejegyzett mennyiség egyharmadát vették.) Ez az egységes művelési forma nemcsak a Jász-Kunság, de általában az Alföld nagy határú helységeiben (Nagykőrös, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Békés) is ritkaságszámba megy. Kunszentmártonban például nyolc évre kiterjedően általában az első évben árpát, a másodikban búzát, a harmadikban árpát, a negyedikben kétszerest termeltek, majd négy éven át a földeket kaszálónak használták. Más részein viszont az első esztendőben kétszerest vetettek, a másodikban ugar maradt, megint másutt négy éven át árpa, búza, árpa, kétszeres következett, majd a föld két éven át volt ugar. Jászapátiban a jobb földekbe az első évben búzát, a közepes minőségűekbe fele búzát, fele rozsot, a gyengébbekbe egyharmad búzát, kétharmad rozsot vetettek, a második évben pedig ugarnak hagyták. Hódmezővásárhelyen 12 éven keresztül követhetjük a termelést: Az első három esztendőben búzát, majd két évig árpát, a hatodikban zabot vetettek, a hetedik esztendőben a föld pihent és utána négy évig kaszálták. Kecskeméten az egymás mellett fekvő parcellákat is sorra másként művelték, csak néhány változat: búza, ugar; búza, árpa, zab, pihen, ugar; búza, árpa, parlag, zab, ugar; rozs, zab, parlag, zab, ugar; rozs, pihen, árpa, zab, pihen, ugar. (A II. szakasz szomszédos parcellái a 202/2. hr. számtól.) Békés mezőváros szállásföldjeinek felosztásánál egy-egy harminc kataszteri holdas birtokon az alábbi részeket különböztették meg; a) búzaföld, b)—e) árpaföld, f)—g) zöldbab, h) kukoricaföld, i)—k) lencseföld, 1) kenderföld, m) dinnyeföld. (Területüket egyenként határozták meg.) Ugyanitt található köles, tök, paszuly termő terület is, a legtöbb szállásföld 10—12 különböző művelésű tagból állt.

16 Jászkisér azonos jellegű gazdálkodásának kialakulásáról nincsenek adataink, csak feltételezzük, hogy a nagy kiterjedésű vízállásos részek, a gyakori árvizek vonták szűkebbre a szemtermelés lehetőségeit és alakították ki a három nyomásos rendszert. Nem függött össze viszont a szántóföldek minőségével, a gyengébb termőképességű parcellákat ugyanúgy művelték, mint a jobbakat, a különbség csak a termés mennyiségének változásában mutatkozott meg. A hozamot befolyásoló tényezők közül ezúttal is öszszegyűjtöttem néhányat. 2357/10 Felette székes 2361/14 Székes, vízállásos 2375/28 Vízállásos és homokos 2485/138 Oly föld, mely szántatott ugyan, de székes, vizes volta miatt szénatermőnek ítéltetett 2486/139 Ez ugyan szántóföldnek volt osztva, de kaszállónak vallja székes és vízállásos volta miatt 2885/538 Út mellett lévén sok kár éri. 27