Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Selmeczi László: Értünk harcoltak

lései alapján, az MSZDP országos vezetősége elhallgatta.

37 Tisza és a vele együtt a Magyarországi Szocialista Munkáspártba elsőként átléptek tömegbázisuk ismeretében és arra támaszkodva, mindent megtettek annak érdekében, hogy a párt helyi szervezetét legálisan is megalakítsák. A megalakulást előkészítő bizottság 1926-ban többször kért engedélyt a rendőrségtől, amit az minden esetben megtagadott. A Szolnok és Vidéke című lap 1926. április 18-án hírül adta, hogy korábban illegálisan megalakult a helyi szervezet, s elnökévé Tisza Antalt választották.

38 1926. április 25-re újból kérték az alakuló pártgyűlés engedélyezését. Már az alakuló gyűlést hírül adó röpcédulákat is kinyomtatták és terjesztették, de a rendőrség újból megakadályozta annak megtartását.

39 Azok a kommunisták, akik a Magyarországi Szocialista Munkáspárton belül a Kommunisták Magyarországi Pártját képviselték, jelentős figyelmet fordítottak a szegényparasztság megszervezésére, elsősorban azokon a bázishelyeken, ahol az agrárproletariátussal és a szegényparasztsággal kapcsolatban álló vezetők dolgoztak, így Szolnokon is. Az MSZMP szolnoki szervezetének elnöke e munka során került kapcsolatba Poll Sándorral, Hunya Istvánnal, Holler Mihállyal és Istella Jánossal.

40 A Magyarországi Szocialista Munkáspárt és a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége szolnoki tagjai az ő közvetítésükkel, Tiszán keresztül kerültek kapcsolatba a Kommunisták Magyarországi Pártjával. Arról, hogy 1926-ban Szolnokon KMP-sejt működött volna, nincs tudomásunk. Az MSZMP vezetői a vidéki földmunkás báziscsoportokkal és azok vezetőivel két fontos feladatot akartak megoldani. Tervbe vették a földmunkás szövetség ellenzékének megszervezését, valamint szélesíteni akarták a mozgalmat, azaz bővíteni akarták a már meglevő csoportok hatókörét.

41 A földmunkás szövetség ellenzékének megszervezésével Tisza Antalt és Hunya Istvánt bízták meg. Az ellenzéknek már a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége 1926. évi közgyűlésén szervezetten kellett volna fellépnie, követelve a szövetség politikájának megváltoztatását, s elérni, hogy az ellenzék tagjait beválaszszák az országos vezetőségbe. A tervezett akcióról a szövetség Szeder Ferenc vezette jobboldala tudomást szerzett és durva eszközökkel megakadályozta annak végrehajtását. Szederek kihasználták, hogy a szolnoki küldötteket más vidéki küldöttekkel együtt a szolnoki rendőrség letartóztatta és egy napig fogvatartotta, s emiatt azok csak késve érkeztek meg a küldöttközgyűlésre. Távollétükben alapszabály-ellenesen előértekezletet tartottak, melyen Szeder Ferenc a távollevő Tisza Antalt (és általában az ellenzéket) megrágalmazta, a földmunkás szövetség szétzüUesztésének vádját emelte ellene és el akarta érni a szövetségből való kizárását. Ekkor azonban ez nem sikerült. A jelenlevő küldöttek Tiszát is akarták hallani, de a közgyűlésen a szövetség jobboldali vezetősége megvonta tőle a szót. Később, 1926. novemberében kizárták a szövetségből.

42 Miután 1926. április 27-én az MSZDP országos vezetőségének nyomására és hatósági közbelépésre az Általános Munkásképző Egylet választmányi ülésén Tisza Antalt az egyletből örök időkre kizárták, s ezzel a szociáldemokrata pártból is, jóllehet tagsága már egy évvel korábban formálisan megszűnt és megfosztották az egylet gondnoki tisztétől,

43 ő olyan helyzetbe került, hogy meg kellett váljon a földmunkás szövetség szolnoki csoportjában viselt elnöki funkciótól is. (Hozzá kell tennünk, hogy a csoport elismert első számú vezetője továbbra is ő maradt.) így a mozgalom erősítésével kapcsolatban kettős feladatot kellett megoldani. Szolnok centrummal ki kellett terjeszteni a földmunkások szervezését a környező településekre és egyúttal biztosítani kellett a földmunkás szövetség szolnoki szervezetének vezetésében a politikai folytonosságot. Mindkét feladat elvégzése sikerült. A földmunkás csoport új elnöke Tóth Ferenc, Tisza Antal legmegbízhatóbb segítőtársa lett, aki csak taktikai okokból nem lépett át az MSZMP-be. Elsősorban Tisza Antal és Rágó Antal agitációs munkája nyomán nemcsak a szolnoki — ,,a túlnyomó részt Tisza Antal a Vági-féle eszmének, illetve pártnak megnyerte és azok oda léptek át" —, hanem a rákóczifalvi és Törökszentmiklós környéki földmunkások közül is nagyon sokan beléptek az MSZMP-be. A szervezkedést 1926 első felében némileg megkönnyítette a Belügyminisztérium körlevele, amely utasította a helyi közigazgatási hatóságokat, hogy a lakosság engedélyezett egyesületeinek „politikától mentes" rendezvényeit ne tiltsák meg. Ez lehetővé tette, hogy a helyi földmunkás csoportok szakszervezeti helyiségeit az MSZMP tagjai agitációs célra jobban kihasználhassák.

44 Mint egy detektív jelentés tanúsítja: „Tisza és Rágó agitációs munkája azért végződhetett eredménnyel, mert a rákóczifalvi kubikosok és napszámosok egy egyesületben, a rákóczifalvi Független Munkáskörben tömörülnek, ahol főleg a szombati és vasárnapi napokon összejöveteleket tartanak. Tekintettel arra, hogy ebben a körben, amelynek kb.: 300 tagja van, akik legnagyobbrészt kubikosok és napszámosok, az összejövetelek ellenőrzése igen nehéz, ezért kívánatos lenne a kör működésének beszüntetése."

45 in