Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Selmeczi László: Értünk harcoltak

Tisza különben 1924-től kezdve rendszeresen végzett agitációs, majd szervező munkát a rákóczifalvi kubikosok között. 46 1926. júniusában Rágó Antallal együtt a Szolnok —szajoli vasútvonal javításánál dolgozott. „Tisza munka közben a közelében dolgozó napszámosok előtt állandóan hangoztatta a szervezés szükségességét. A munkaszüne­tekben, valamint a napi munka befejezése után a nap­számosokat maga köré gyűjtötte, előttük a Budapestről kapott Vági-féle röpiratokat felolvasta, beszédeiben meg­magyarázta, hogy a sorsuk jobbrafordulását csak akkor várhatják, ha egységesen tudnak fellépni, ehhez pedig az szükséges, hogy meg legyenek szervezve. Állandóan han­goztatta azt is, hogy a magasabb munkabéreket is csak szervezettséggel tudják kivívni. . ." 47 Tisza és Rágó mun­katársaik között az MSZMP két, Hunya István által ki­adott, röplapját terjesztették,,, Nyílt levél a földmunkások­hoz", „A magyar föld robotosaihoz" címűeket. 48 Mindkét röpirat a földmunkásság nyomorát és tarthatatlan hely­zetét, a földbirtokosok kizsákmányoló módszereit ele­mezte és bérharcra, osztály harcra hívott fel. Az MSZMP szolnoki szervezetének megalakulásai előkészítő bizottság 1926. augusztus 29-re újra engedélyt kért a szolnoki rendőrségtől a Magyarországi Szocialista Munkáspárt szolnoki szervezete alakuló pártgyűlésének megtartására. A rendőrség, mint korábban, az alakuló pártgyűlés megtartását most sem engedélyezte. A júniusi röpiratterjesztést ürügyül felhasználva Tiszát és Ragot a rendőrség letartóztatta és sajtóvétség vádjával Ragot kétheti fogházra és kétmillió korona pénzbüntetésre, Ti­szát háromheti fogházra és hárommillió korona pénz­büntetésre ítélte. 49 1926. november 16-án az ellenforradalmi nemzet­gyűlés ugyanazon év december 8—15-re új választásokat írt ki. Ezzel a fogással elérték, hogy a választási agitá­cióra az ellenzéki pártoknak alig két-három hét állt ren­delkezésére. A KMP vezetőségének a terve szerint a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak ott kellett képviselőjelölteket állítania ahol a párt bázisa erős volt. A párt vezetése erre az elhatározásra akkor jutott, ami­kor az MSZDP-hez intézett választási egységfront javas­lata a szociáldemokrata párt vezetőinél süket fülekre ta­lált. Az MSZMP több helyen állított jelöltet a választás­ra, de a KMP vezetősége reálisan értékelve a helyzetet úgy látta, hogy legjobb esetben Szolnokon egy, Budapes­ten két mandátumot szerezhetnek. 50 Ezt a véleményt pl. arra is alapozhatták, hogy a szolnoki földmunkások ve­zetése alatt álló rákóczifalvi földmunkásság a helyi köz­ségi tanács 18 választott képviselői helye közül 11-et a maga embereivel tudott betölteni. 51 Tisza Antal a választás előkészítésére a pártvezető­ségtől mindössze hárommillió-kétszázezer koronát kapott alig többet, mint amennyi pénzbírsággal sújtották ko­rábban. A pénzt a választási előkészületekre használták fel. 52 Szolnokra a pártközpontból Poll Sándort és Lőwy Sándort küldték választási agitációs munkára. 03 Tisza Antal a város polgármesterénél bejelentette, hogy indulni kíván a választáson az MSZMP programjával. Erről a polgármester november 24-én tett jelentést az alispán­nak, melyből megtudjuk, hogy ezen a napon még a pol­gármester sem tulajdonított túl nagy jelentőséget Tisza indulási szándékának, már csak azért sem, mert a helyi MSZDP szervezet a liberálisok jelöltjét, Medgyesy Gézát támogatta. 54 November 24-én megjelent. Szolnokon a Magyarországi Szocialista Munkáspártnak „A szolnoki választókerület dolgozóihoz" című röplapja, mely röviden közölte a párt programját, s miután Tisza elsősorban a földmunkások szavazataira számíthatott, részletesen fog­lalkozott a földreform kérdésével. 55 A polgármester elő­zetes várakozásával ellentétben — mely szerint Tiszát csupán néhány fűrésztelepi munkás támogatja — a vá­lasztási előkészületek olyannyira sikeresek voltak, hogy ellenintézkedésként a hatóságok Tiszát azzal fenyegették, ha nem lép vissza, akkor agyonverik és holttestét a Ti­szába dobják. 56 A polgármester 20—40-es csoportokban maga elé citálta a földmunkásokat és azonnali adóvég­rehajtással fenyegette meg őket, ha Tisza választási íveit ír­ják alá. 57 A hatósági terror ellenére a Rágó Antal vezet­te választási bizottság Tisza Antal választási íveire a szükséges ezer aláírásnál többet gyűjtött. 58 Gyakorlati­lag Szolnok földmunkássága egyértelműen felsorakozott Tisza Antal mögött. Mindennek ellenére a hatóságok Ti­sza indulását megakadályozták és ajánlási íveit meg­semmisítették , 59 Mint a választás példája is bizonyította, az ellenfor­radalmi rendszer hatóságai minden erővel felléptek az erős szolnoki földmunkás szervezettel szemben, hogy megbénítsák munkáját, letörjék osztály harcát. Tisza An­tal és Rágó Antal 1926. augusztus 29-i letartóztatásuk óta rendőri felügyelet alatt állottak. A szolnoki polgármes­ter 1926. augusztus 23-i végzésével megindult a hajsza a helyi csoport ellen is. 60 Ettől az időtől kezdve a szolnoki földmunkás cso­port legjobbjainak útja egyenesen vezetett a Kommunis­ták Magyarországi Pártjához. A KMP szolnoki sejtjeinek és későbbi vezető szervének, a Szolnoki Kerületi Bizott­ságnak, tagjai és vezetői szinte teljességgel közülük ke­rültek ki. 61 A szolnoki KMP szervezet megalakítását Ti­112

Next

/
Thumbnails
Contents