Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)
Selmeczi László: Értünk harcoltak
A télvíz idejére rendszeresen munkanélkül maradó földmunkások 1926. március 5-én megszervezték az első szolnoki éhségtüntetést, melyről a főispánt és az alispánt a város polgármestere a következőképpen tájékoztatta: „Tisztelettel jelentem, hogy a szolnoki munkanélkülieknek egy küldöttsége jelent meg nálam ma délelőtt i / 2 lí órakor és ínséges helyzetükre, nagy nyomorúságukra hivatkozással kérték, hogy a legsürgősebben gondoskodna a hatóság munkaalkalmakról, mert kenyerük nem lévén, elkeseredésük mérhetetlen. — Egyidőben a városháza folyosóján, majd a városháza előtt mintegy 200 egyén gyülekezett, akik azonban a rendőrség felhívására szétoszoltak. — Amidőn ezen tiszteletteljes jelentésemet megteszem, jelentem azt is, hogy a nálam járt küldöttséget Tőlem telhetően igyekeztem megnyugtatni. Szolnok, 1926. március 5. Dr. Tóth Tamás polgármester." 32 Majd négy nappal később: „.. .tisztelettel jelentem,. .. hogy Szolnokon a munkanélküliek f. é. március hó 5-én... tüntetést rendeztek s hogy e tüntetés rendezésében a Vági-féle irányzat szolnoki exponense, Tisza Antal földmunkás részt vett. Szl., 1926. április 9. Dr. Tóth" 33 Arról, hogy az éhségtüntetés járt-e eredménnyel, nem tudunk. 1925. áprilisában, amikor a Kommunisták Magyarországi Pártja vezetésével az MSZDP pártellenzékéből megalakult az új munkáspárt, a Magyarországi Szocialista Munkáspárt, a szolnoki földmunkás csoport elnöke abba azonnal átlépett. Belépését Szolnokon heten azonnal követték, köztük az a Rágó Antal, aki Tiszával egyetemben szintén az MFOSZ országos vezetőségének tagja volt. Megkezdték a földmunkások szervezését a Magyarországi Szocialista Munkáspártba, mely munka irányításával a budapesti központ Szolnokon Tisza Antalt bízta meg. Neki küldték a párt körleveleit és röpiratait. Tisza gyakran utazott Budapestre és rendszeres konzultációt folytatott Vági Istvánnal a párt elnökével. 34 Az MSZDP jobboldali vezetése nem nézte jó szemmel Tisza Antal pártellenzéki tevékenységét. Az országos vezetőség fellépett ellene. Követelte az MSZDP szolnoki vezetőségétől, hogy Tiszát fosszák meg végrehajtó bizottsági tagságától. 1925. nyarán a pártközpont küldötte emiatt le is utazott Szolnokra. Tisza Antal ennek hatására maga mondott le végrehajtó bizottsági tagságáról. 35 Tisza lemondásával a szolnoki földmunkás csoport pozíciói az MSZDP helyi szervezetében meggyengültek. Egyelőre a földmunkás szövetség központja nem lépett fel Tisza ejllen, így a szolnoki földmunkás csoport továbbra is teljesen az ő és segítőtársai irányítása alatt maradt. Hogy a földmunkások mennyire szerették és menynyire harcra készek voltak, jól bizonyítja az 1925. novemberében kirobbant szolidaritási sztrájk. Tisza ekkor a Hungária fűrésztelepen dolgozott. Minden időt felhasználva az agitációra, munkaidő alatt két munkáslánnyal a Munkásnő című lapot osztogatta. Ezért a fűrésztelep igazgatósága pénzbírsággal sújtotta. Ö ezt nem. vette tudomásul és a munkából önként kilépett. A fűrésztelep dolgozói, akik nagyobbrészt földmunkások voltak, szolidaritást vállaltak vele, s azt követelték az igazgatótól, hogy a pénzbírságot engedje el és Tiszát vegye vissza. Az igazgatóság az utóbbira nem volt hajlandó, ezért november 19-én sztrájkba lépett az üzem 350 munkása. A sztrájkolok november 29-ig nem vették fel a munkát, noha a földmunkás szövetség jobboldali vezetője Szeder Ferenc több ízben is igyekezett a sztrájkot leszerelni. Végül, november 29-én sztrájktörők felvételével és a sztrájkolok elbocsátásával verték le a megmozdulást. 36 Az MSZDP 1925 decemberében tartott kongresszusán a szolnoki pártellenzék képviselői nem vehettek részt. A pártellenzék kiáltványt szerkesztett és eljuttatta a kongresszus küldötteihez. Csak így hozhatták nyilvánosságra véleményüket és követeléseiket, melyben hangsúlyozták, hogy az MSZDP vezetősége erőszakolta ki a szocialista ellenzék 1925 tavaszi kiválását a pártból és a Magyarországi Szocialista Munkáspárt megalakulását. Követelték, hogy a szocialista ellenzék javaslatait az MSZDP-kongresszus tegye magáévá. A kongresszuson a kiáltványban megfogalmazott javaslatok egy részét, azokat, amelyeket bíráló jellegétől meg lehetett fosztani,, felolvasták és tanulmányozás végett a pártvezetőség elé utalták. A kiáltvány lényegi részét, amelyben arról esett szó, hogy Szolnok osztály tudatos munkásságát erősebbnél-erősebb támadások érik az országos pártvezetőség részéről, hogy Tisza Antalt, az 511 tagot számláló földmunkás csoport képviselőjét nem engedték megjelenni a kongresszuson, mert ellenzéki, s amelyben követelték az: MSZDP vezetése által folytatott politika megváltoztatását, a Bethlen—Peyer paktum aláíróinak a pártból való kizárását és az egységet a Magyarországi Szocialista Munkáspárttal a harcos szocialista ellenzék követe110