Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Benedek Gyula: Tiszapüspöki az 1770-es úrbérrendezés korában

re, Tavasaira és leendő ugarinak. Minden taráta két osztályra intéztetve vagyon. Azért miniden Gazdának iniiindien tarátába két földgye, három itairátában 6 földgye vagyon. Az ő oolonáicáilitsi sessáójának proportioja szerint egy föMgyónek hosaasságára és szélességére tekintve minden földnek hosszúsága 150 bétsd öl ölll, szélessége félhelyes földnek 20 öli, negyedrésze 10 öli, nyolcad része 5 öli. Hetedszer: Ekkoráig aditak-é kilenczedet? imiölita? és nevezettessen melly termésekből? Ezen kilenczed adás szokásos van"é a vármegyében más Uraságaknál is? Kilenceddellésen felül mitsoda adóssáigokait adták az Urasságoknak ekkoráig esztendőnként és jelessen az adózássok vagy ajándékok akár pénzűi akár természetben vetetvén miből állanak? Válasz: Mindenféle terméssekből úgy mint; Búzából, árpából, kölesből, bárányokból, méhekből mint kilencedet mint tizedet már circiter 6 esztendőtül fogva hiba nélküli megadtuk ahogy tetszett M. Urasságnak desumálni akár szemül, akár pénzül. Más Urasságoknál miképpen ezen dézsimék desiumáltatnaik nints értésünkre. Kileinzeden és Tizeden feliül a minemű fizettések vagy adózzasok ezen helységben vágynak hatodik punctumban spéciiicáilitatott (megj. megmütattatoltt) Nyolcadszor: Hány gazda hagyott üres háztelek és az után földvagyon a Helységben? Ha vagyon mi olt a üressek és puszták? mickbul hagyhattak el? és most ki bírja? Válasz: Két gazda elszökött, három meghalt, 6 gazda máshoiva ment lakni. Azok hazaikban vagy gazdák vagy maga cseléggyei, vagy egyéb helység pásztorai laknak. Négy edirészeseknek és nyoüczadirészeseknek földei 3 1/8 egész sesBióra üressen hevernék, melynek az az oka, hogy nagy szegénység lévén emberek köztt, lerakták az föl vett földeket mert elégtelenek voltak azoktúl fizetni és azokat kultiválni. Melly dolgok tavalyi vagy az idén történtek. Kilencedszer: Az helység lakossal szabad menő emberefc-é? vagy örökös jobbágyok? Válasz: Ezen helység lakosai együl egyik szabad menő emberek, nem pedig örökös jobbágyok; Tisza-Püspökiben 11 Juny Anno 1770 Tisza-Püspöki Helység Bírái

3 és közönséges lakossai (községi pecsét) A másik alapvető okmánya a felmérésnek az úrbéri összeírás volt, amely az 1769/1770. évi gazdasági év helyzetét rögzítette. Ilyen rovatokat tartalmazott: —• a telek minősége (qualitas sessiones) — a belső telek nagysága (fundus intravillanus) •— a szántó pozsonyi mérőben (agri metr. posoni) — rét emberkaszálóban (prata falcastrorum). A rovatok tanulmányozása után megállapítható, hogy a földek negyedosztályúak voltak. A belső telek nagysága független volt a külső telek nagyságától. A féltelkes Czakó Györgynek pl. kéttelkes belső telke volt, vagy az 1/8 telkes Lados András egy egész belső telket bírt. A féltelek után 30 pozsonyi mérő szántó és 10 ember kaszáló rét járt, a többiek értelemszerűen kisebb földekkel rendelkeztek. Egész telkes ugyanis nem volt. A határ területe összesen 8730 kishold. Ebből azonban csak hétszáznegyvenhat és fél kisholdat műveltek úrbéres alapon, amely 14 3/4 telket tett ki, a határnak mindössze 8,5%-át. Ezen a község száznégy családja közül hatvanhat gazdálkodott, a lakosságnak 63,4 százaléka. A „többi földeket" kiváltságosok (pap, tanító, nemes, jegyző stb.) művelték, vagy műveltették 473 kishold (10 3/4 telek) mennyiségben. A deserta földek 1200—1300 kisholdat (27—30 telek), a majorsági földek kb. 700 (14— 15 telek), míg a közös használatú földek, a legelő, az erdők, a vizek kb. 4200 kisholdat tettek ki. Az összeírok előszámláltak tizenhat 1/2 telkes, tizenkilenc 1/4 telkes, tizenhat 1/8 telkes és tizenöt telek nélküli jobbágyot ill. zsellért, összesen hatvanhat úrbéri telken élő családot. A faluban a következő osztályok ill. rétegek voltak: jobbágyság 50 család, házas zsellérek 12 család, hazátlan zsellérek 4 család, továbbá armális nemesek és egyéb kiváltságosok ismeretlen számban. Az úrbéresek megoszlása foglalkozás szerint: jobbágy 50, pásztor 3, napszámos 2, molnár 1, gyapjúkereskedő 1, kézműves (opifex) 2, téglás 1, kerülő 1, foglalkozásnélküli 5 személy. A belső telkek méretek szerinti megoszlása: két telkes egy, másfél telkes 4 (Kiss András, Magyar Mátyás, Nagy Adalbert, Tóvizi András), egy és egynegyed telkes 4 (Tóvizi Mátyás, Farkas András, Vincze János, Kovács Pál), egy egésztelkes 29, háromnegyedtelkes 13, féltelkes 6, negyedtelkes 5, teleknélküli 4 (Farkas Péter, Pintér György pásztor, Dudás János pásztor és Magyar Mátyás).

6 A felmérés után következett a tulajdonképpeni érdemi munka: a határ osztályba sorolása, a telkek jobbágyonkénti kialakítása és végül a rendezés szövegbe foglalása. Az osztályba sorolás Tiszapüspöki esetében nem volt különösen nehéz. A bevezetésben említett elvek alapján, csak a legalsó IV. osztályba sorolhatták. Ezt az indokolta, hogy sok volt a szikes és az öntéses föld. A határnak mintegy felét (a Nagydécsében és a Súlymoson mintegy 2500 katasztrális holdat) akkor még nem óvták gátak a Tisza áradásaiból. A szikes földek mintegy 600 katasztrális holdat tettek ki a Farkasdombon és a Nagy irtáson (ma Felsőföld). 76