Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Kaposvári Gyula: JELENTÉS A SZOLNOK MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET TEVÉKENYSÉGÉRŐL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MUNKÁSMOZGALMI ÉS HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÁLLÁSÁRÓL ÉS ANNAK HASZNOSÍTÁSÁRÓL

JELENTÉS A SZOLNOK MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET TEVÉKENYSÉGÉRŐL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MUNKÁSMOZGALMI ÉS HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÁLLÁSÁRÓL ÉS ANNAK HASZNOSÍTÁSÁRÓL Az MTVB a múzeumok munkáját legutóbb 1967-ben tárgyalta és a 76/1967. (V. 4.) számú határozatában öszszegezte a tennivalókat. Továbbá a Közművelődésről szóló KB és MB határozat írt elő feladatokat. A határozatokban foglaltak végrehajtásáról adok számot. 1. Általános kérdések: A Szolnok megyei Múzeumok Igazgatósága működési területén lényegében regionális szerepkörű közművelődési intézmény feladatait látja el. A múzeum funkcióiból következő tudományos munkájával túlnő a megye határain, országos kutatási tématervekbe illeszkedik. Közművelődési tevékenysége viszont a helyi kutatások bázisára támaszkodva, jórészt a megyére terjed ki, a középtávú és éves tudományos, valamint közművelődési tervek alapján. A szolnoki múzeum egyben Szolnok megye mind a hét múzeumát irányítja. Szervezési és irányítási módszerében figyelemmel volt arra, hogy a múzeumi egységek azokon a településeken fejlődjenek legjobban, amelyek az ország településhálózatában fontos regionális szerepkört töltenek be. Gyűjtési profiljuk és gyűjtőterületük meghatározása e szerint történt. A Jász Múzeum néprajz, helytörténet és legújabbkori gyűjtési profillal a Jászság területének múzeumi feladatait látja el, szakkönyvtárát is ennek a célnak megfelelően fejleszti. A karcagi Nagykun Múzeum Szolnok megye másik jelentős tájegységének, a Nagykunságnak múzeumi feladatait az előzőhöz hasonlóan végzi. A tiszafüredi Kiss Pál Múzeum a tiszafüredi járás és a Tisza II. vízlépcső történetének, néprajzának muzeológiájávai foglalkozik és a tájszervező központ, Tiszafüred múzeumi feladatait látja el. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum — Tiszaföldvár székhelylyel — a Tiszazug helytörténeti, legújabbkori kutatását végzi gazdaságföldrajzi módszerekkel. A túrkevei Finta Múzeum és a törökszentmiklósi Helytörténeti Gyűjtemény feladata a város területén végzendő gyűjtő és közművelődési munka. Az irányítás és fejlesztés e módja megfelel a határozatokban foglaltaknak, és beváltnak tekinthető. 2. A tartalmi munka főbb jellemzői: A múzeumok működésének feltételei javultak. A Szolnoki Galéria 1972ben történt megnyitása országos és nemzetközi időszaki kiállítások bemutatását teszi lehetővé a megyeszékhelyen. A karcagi múzeum műemlékileg felújított épületbe, végleges helyére költözött és 1973-ban megnyitotta a „Nagykunsági Krónika" című állandó kiállítását. 1975ben, a Jász Múzeum épületének felújítása után nyílt meg a „Jászság élete" című állandó kiállítás. Mindkét kiállítás országosan is jelentős. Folyamatban van a tiszafüredi múzeum felújítása. Várható, hogy 1977-ben — a múzeum 100 éves jubileumán — ott is megnyílik az állandó kiállítás. Szolnokon, a Damjanich Múzeumban — a kiállító termek szűk volta miatt — korszerű állandó kiállítás rendezésére nincs lehetőség. Ez, kamara-jellegű kiállításokkal, részben pótolható. Szolnokon az állandó képtár hiánya is gondot jelent. a) Tudományos munka: A múzeumi gyűjteménygyarapítás elsősorban leletegyüttesek, kismesterségek, tematikai egységek megszerzésére irányult. A tervszerű gyűjtés eredményeképpen ma 95 947 régészeti, 23 511 néprajzi, 5587 történeti tárgy van múzeumainkban. A képzőművészetet a Zádor hagyatékon kívül 1215 alkotás képviseli Szolnokon, Túrkevén pedig a Finta szobrásztestvérek 726 műve. Fotógyűjteményünk 70 669 fotó és 287