Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Kaposvári Gyula: JELENTÉS A SZOLNOK MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET TEVÉKENYSÉGÉRŐL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MUNKÁSMOZGALMI ÉS HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÁLLÁSÁRÓL ÉS ANNAK HASZNOSÍTÁSÁRÓL

5426 dia, ez országosan a megyék közt második legjobb. Különösen a legújabbkori tárgyak gyűjtésének akadályozója Szolnokon és Jászberényben a krónikus raktárhiány. A képzőművészeti gyűjteményfejlesztés — az aukciókon tapasztalható magas árak —, a néprajzi, illetőleg népművészeti tárgyvásárlás az e területen ugyancsak tapasztalható jelentős áremelések miatt egyre nehezebbé válik, mert az 1967-ben megállapított költségvetési keret ezzel arányban nem növekedett. Meggyorsult a szakleltározás, a 118 369 tárgyból 114 547 leltározott. A naprakész leltározottságnak akadálya restaurátorhelyzetünk. A jelentős politikai évfordulók — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a Magyar Tanácsköztársaság 50. jubileuma, Felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából értékes helyi anyagok feltárásával színvonalas kiállításokat rendeztünk, amelyek nemcsak az értelemre, hanem az érzelemre is hatást gyakoroltak. Bemutatásuk országosan is figyelmet keltett. Az 1970-es kállításért a múzeumigazgató a Művelődésügyi Minisztériumtól nívódíjat kapott. Az évfordulókhoz hasznosnak bizonyult forráskiadványokat készítettünk Szolnokon (Szolnoki Munkás, Szolnok megye 1918—19-ben, Szolnok 25 éve, Szolnok megye 1944—45-ben, Szolnok megye felszabadítása stb.), a Jász Múzeum külön sorozatot indított (Jászsági internacionalisták, Az Őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság a Jászságban, A munkásmozgalom jászberényi mártírjai, Jászsági Honismereti Adattár). Muzeológusaink a JÁSZKUNSÁG ünnepi számaibavalamint az Értünk Éltek, és a Szolnoki Munkásmozgalom Kiemelkedő Személyiségeiről kiadott kötetekbe több tanulmányt írtak. A megye tájegységi kultúrájának, történelmi objektumainak feltárására, kutatására javaslatot készítettünk, amelyből eddig megvalósult Szolnokon a Vízügyi Skanzen. Megkezdődött 1972-ben Szolnokon, az 1847-ben indóháznál, a tervező munka, amely vasúttörténeti kiállítás mellett a legújabbkori-munkásmozgalmi állandó kiállításának is állandó helyet fog biztosítani, s a terület normál-gőzmozdonyok és vasúti járművek szabadtéri múzeumává fejlődik. A Papírgyári Skanzen kifejlesztése is elkezdődött Szolnokon. Anyagiak híján a Szolnoki vár területén csak kisméretű ásatást végeztünk, amellyel a török mecset és minaret alapfalait találtuk meg. A Tisza II. kiépítésével kapcsolatosan — a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen — jelentős ásatásokat folytattunk, amelyből Kiskörén kiállítás nyílt, és az OVH-val közösen Tiszafüreden Árpád-kori falu szabadtéri muzeális bemutatója van tervezés alatt. A múzeumi tudományos feldolgozó munka tervszerűbb lett. Jelentős — a Tudományos Kutatási Fejlesztési Alap által támogatott — kollektív munkánk, a Megyei Néprajzi Atlasz I. kötete és térképei megjelentek. 1973-ban megindult a Múzeumi Évkönyveink kiadása. Az alapozó kutatások eredményeit monografikus feldolgozásokkal kezdtük közkinccsé tenni, különösen város- és községtörténeti, legújabbkori témákban, amelynek eredményeképpen Szolnok város története, Jászberény története a felszabadulás után, Szolnok megye Képeskönyve, Karcag gazdálkodása stb. került kiadásra. A múzeumi szakágakban Szolnokon több országos vándorgyűlést rendeztünk (néprajzi, várostörténeti, régészeti- és művészettörténeti, Tószeg jubileumi régészeti konferenciája stb). Komplex tudományos és ismeretterjesztő konferenciákat szerveztünk a megyeszékhelyen kívül Karcagon, Jászberényben, Túrkevén, Törökszentmiklóson és Kunszentmártonban, rendszerint a témákhoz kapcsolódó kiállításokkal. b) Közművelődési munka: A múzeumi anyagból készült kiállításaink — különösen a Szolnoki Galériában — az országos múzeumokkal közös rendezésben, jelentőségüknél fogva nem egy esetben országos és nemzetközi sikert arattak: (Szolnoki Művésztelep, 125 éves a szolnoki vasút, Plein-air festészet, Zádor István emlékkiállítása, Faluk—Mezővárosok—Tanyák, A szolnoki művészet Pettenkofentől — Fényes Adolfig, Szolnoki Festészeti Triennálé, Szertartás és Társadalom, Régi türkmén szőnyegek, Múzeum és Iskola stb.). A kiállítások hatásának eredményessé tételéhez — anyagi lehetőségeinktől függően — egyszerűbb, vagy nívósabb katalógusokat készítettünk (Szolnoki Művésztelep, Lenin és a forradalom a szovjet grafikában, Balti Szovjet Köztársaságok Képző- és Iparművészeti Kiállítása, Észt Iparművészet, Szolnoki Festészeti Triennálé stb.). A közművelődési munka hatékonyságát jelzi a múzeumi kiállítások számának és látogatottságának jelentős emelkedése megyénkben. 1970-től 1975-re az állandó kiállítások száma az időszaki és vándorkiállításokkal együtt 68ról 100-ra, a tárlatlátogatók száma pedig az 1970. évi 89 788-ról 168 723 főre emelkedett. A múzeum közművelődési tevékenysége — különösen a szocialista brigádmozgalom és az ifjúság vonatkozásában — eredményesebbé és sokrétűbbé vált. Szorosabb kapcsolat alakult ki a Szolnoki Papírgyár, a MÁV Járműjavító Vállalat és a Hűtőgépgyár szocialista brigádjaival 288