Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Füvessy Anikó: Józsa Gyuri alakja a néphagyományban

/; kézre jár, egyszer csak Józsa Gyuri történetei közé keveredik.

50 A zoknit viselő, illetve nevető lovakkal kapcsolatos történet napjainkban leginkább külön-külön gyűjthető, esetleg a nevető variáns más tréfás történetek megboszszulására szolgál, mint pl.: a rókabunda és a bemeszelt hintó esetében tapasztalhattuk. Nézzünk néhány példát a külön-külön, majd az együtt előforduló variánsokra: „Meghítta sokszor randavúra, szóval ivóéccakákat tartott, aztán még azt is megtette, hogy a vidéki uraknak a lova lábát megnyúzatta, oszt mán mikor részegek vótak az urak, aszongya nekik: — Gyertek mán, nízzítek ezt a lovat, még harisnyát húzott! Oszt csupa vír vót a lába. Ledűtött minden lovat, oszt úgy nyúzta meg."

56 ,,A vendígek lovának a lába szárán felfejtette a bűrt. — Nízzítek mán, aszongya —, milyen keselylábú lovatok van nektek! Mind mindnek kesely a lába!"

57 „Eljött hozzá Almási négy szép fekete lovon, és a lába száráról a bőrt térdtől-bokáig lenyúzta. Akkor ki küldte Almásit nézze meg már a lovait mind harisnyát húzott, nem szólt Almási semmit csak jót nevetett rajta, majd Almási és Józsa lovainak az alsó szája szélit vágta le és küldte Józsát! nézze már a lovai hogy nevetnek. Meg volt bosszulva."

58 Az előbb idézett történetet Hajnal István Spengel Zsuzsanna állítólagos fiától hallotta 1907-ben, és az 1947-ben lejegyzett anekdotának egy részletét így mondta el 1970-ben: ,,. . .lehámoztatta térdig a ló lábát. Mennyetek mán ki, a lovatok strimflit húzott! Mennek ki. A fene egyen meg, Gyurka! Neked is így kellene a strimflit lehúzni a lábadnál!" Egy másik variáns szerint ez az eset nem is Tiszafüreden történt, hanem az egri megyegyűlésen, ahol Keglevich gróf újságolta a többieknek, hogy harisnyában járnak Józsa Gyuri lovai. „Erre ő odaszólt a barátainak, nézzétek csak, a ti lovatok neveti az enyémet. Mikor odanéztek, látták, amint saját lovaiknak a szájáról le van vágva a hús."'

9 A barátaival elkövetett durvább-szelídebb vicceknek se szeri, se száma. A vendégül látott vadásztársaság bográcsban főzött étele az ügyesen aláhelyezett puskapor hatására a levegőbe repült.

00 Egy másik vendégség alkalmával „mielőtt megjöttek volna a vendégek, az egyik szolgának megparancsolta, hogy mikor vendégei az asztalhoz ülnek, húzza ki az asztalok lábát.

01 Számtalan, vendégeivel elkövetett tréfát olvashatunk György Lajos írásában is.

02 Megcsinálta azt is, hogy „a vendégek körül gyújtotta fel a szalmát. Valami nagy majálist csinált az Erzsébet téren. Osztán körülrakták vontatókkal, olyan kisebbszerű boglyákkal, osztán mikor a cigány javában muzsikált, táncoltak a népek, akkor hirtelen lángra lobbant. Megvirradt! Nem tudták, merre szaladjanak, közvetlen körül égett."

63 Másik változatban: „Egy alkalommal vendégeket hívott. Azt mondta nekik, hogy mivel gyönyörű nyári este volt, a határban tartsák meg a lakomát. Az urak beleegyeztek. Ki is mentek a határba, és egy tisztáson letáboroztak. Józsa Gyuri meg körberakatta a kocsikat, csak egy kis rést hagyott, és a kör közepébe levő helyre teríttetett. Az urak letelepedtek, ki-ki evésnek látott. Józsa Gyuri ezalatt egy cseléddel szalmát hintetett a kocsikra és a kocsik alá, majd meggyújtatta. Csakhamar lángra lobbant minden. Az urak rémülten menekülni próbáltak... Józsa Gyuri meg kívülről szemlélte a tolongást, jót nevetett, hogy az urak lökdösődve menekültek kifelé a kis nyíláson."

64 Szűcs Sándor ezt a történetet a nádudvari nemesekkel kapcsolatban sorolta Józsa Gyuri tettei közé.

65 Megtette azt is, hogy vendégeket hívott, de minden élelmet, minden ehetőt eltüntetett házától, ő maga meg „megszökött előlük a Kis-Tisza nádasába..., három napig várták étlen-szomjan, mikor megelégelték és hazamentek." Egy másik alkalommal meg feltűnő gazdagon vendégelte meg barátait, de minden étel tehénhúsból készült. Mikor érdeklődtek a tőle szokatlan pazarlás okáról, így válaszolt: „Nem is pazarolnám én így ezt a drága húst, hanem az ökreim rettenetesen hullanak."

66 Ha vendégeit az ételkülönlegességek elriasztották, kocsikerekeik küllőit fűrészeltette el, hogy tovább maradjanak.

67 „Szilvásival nagyon jó barátok voltak, de nem volt szabad megharagudni semmiért, mert ez volt a fogadásuk. És akármit csinálnak, kárt vagy bármit, nem szabad megharagudni." A termés felgyújtásától sem riadt viszsza egy jó mondás kedvéért. „Józsa Gyuri elment Szilvásihoz, megnézni a birtokát. Éppen aratás volt. Az öszszes termését felgyújtatta. Nézd meg, Szilvási, micsoda görögtüzet csináltam!"

68 Tréfái gyakran gusztustalanok, drasztikusak, de sajátos humorukat az adatközlők is élvezik. „Egyik barátjához ment látogatóba. A szobalányt találta otthon csak . .. Bement a szobába. Ott várakozott egy ideig, majd elment. Kérdi a lány, kit jelentsen be? Nem kell bejelenteni senkit, azok úgyis tudják, ki volt itt. . . Hát, az asztal közepire csinált. Mire hazajöttek az urak, kérdik, ki volt itt, mire a lány mondja, mi történt. Egyből tudták, ki volt."

60 227