Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Dávid Zoltán: Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján

telén volt, érdekes módon a birtokkal rendelkezők laktak egymás mellett (a 120., 121. és 122. házban), míg a család öregebb vagy ifjabb tagjai kissé arrébb leltek otthonra. Birtokközösség vagy közös gazdálkodás jellemezte a Bendő családot is, ahol öreg és ifjú Bendő János, illetve öreg és ifjú Bendő Mihály osztozott 108 kataszteri holdon, ám közel sem egyforma arányban. (Fiaiknak jóval kevesebb vagy semmi sem jutott.) A tősgyökeres Gócsa családban — nevük az 1550. évi török defterben is szerepelt — viszont nem tudjuk eldönteni, hogy az 53. sz. házban lakó 79 holdas és a 175. sz. házban lakó 52 holdas Gócsa Mihály között milyen kapcsolat volt. A török adóösszeírásban ugyancsak szereplő Boné család három tagja a 118., 126. és 127. sz. házban 22, 28 és még egyszer 28 kh birtokkal rendelkezett. A felsorolt és még bőven szaporítható példák kellően igazolják Jászkisér birtokviszonyainak összetettségét. Nem feladatunk most a családi birtokok keletkezésének és felbomlásának, egy-egy család felemelkedésének és hanyatlásának útját végigkísérni. Ebben az örökké kavargó és változó folyamatban a kataszteri felmérés időpontjában készült keresztmetszet csak pillanatnyi állapotot rögzített, amely a demográfiai viszonyok alakulásával párhuzamosan állandóan változott. A felsorolt adatokból, kirajzolódó családi birtokegyüttesek száma pontosan nem állapítható meg. Apa és fia, a család földterületén osztozó testvérek a hatékonyabb termelés érdekében gyakran fogtak össze, hogy a fontosabb munkákhoz több munkaerőt és nagyobb állatállományt biztosítsanak. Keretei kezdetben zártabbak, összetartozásuk nyilvánvaló, a rokonsági fok csökkenésével később mindjobban elkülönülnek, az azonos családnév ekkor már nem jelent gazdasági közösséget. 6. A kataszteri felméréssel egyidejűleg készült községi összeírás birtokmegoszlásának feldolgozását nem tekintettük feladatunknak, márcsak azért sem, mert azt Szabó Irén legutóbb elvégezte.

2

'' Nem mulaszthatjuk el viszont a kínálkozó összehasonlítási lehetőséget a két forrás között, egyrészt eredményeink ellenőrzése, másrészt az adóösszeírás adatainak értékelésével kapcsolatban felmerülő problémák tisztázása érdekében. Táblázatunkban ezért az 1789. évi összeírás részletes adatait is közöltük. Az első lényeges tapasztalat, hogy a községi összeírás adatai meglepően jók. Erre nemcsak a sorrend és a nevek azonossága, de megállapítható, hogy a különböző mértékegységekben megadott területi adatok is eléggé összevágnak. Leginkább a szántó két adata mozog párhuzamosan és általában megfelel a végső eredmények szerint mutatkozó összefüggésnek. Az összeírásban kimutatott 4043 jugerum a kataszteri felmérésben 4999 kataszteri holdnak felel meg, ha tehát nem számolunk a kataszteri felmérés nagyobb pontosságával, egy jugerum 1,2364 kataszteri holddal volt egyenlő, területe 1978, kereken 2000 négyszögöllel vehető azonosnak.

26 A két forrás adatai között eléggé ritkán támad zavar, az eltérések mögött olykor bonyolult családi kapcsolatok húzódtak meg. így a 21. sz. házban Cziczeri Györgynénél a kataszteri felmérés 21 kh területű birtokot jelzett a községi összeírás szerint viszont csak 1 kapás szőlője volt; ám ugyanebben a házban az összeírás Cziczeri István és Mihály kezén 6—6 hold szántót és 1—1 kaszás rétet tüntetett fel, megjegyezve, hogy Cziczeri Györgynével közös kenyéren élnek. Máskor a feltűnő különbségekre nem tudunk magyarázatot találni, néha a két számbavétel közt bekövetkezett változásokra vagy elírásokra gyanakodhatunk. Míg a szántóföldnek az elvetett mag űrmértékével meghatározott területe többé-kevésbé pontosnak tekinthető, a rét nagyságát kifejező ,,kaszás" és a szőlő területmértékéül szolgáló „kapás" területe már jóval bizonytalanabb. Az egy nap alatt lekaszálható rét a munkaerő teljesítőképességétől, az egy nap alatt megkapálható szőlő emellett a talaj minőségétől is erősen függött. Forrásanyagunk is jelzi, hogy ezek a korabeli mértékek nehezebben megfoghatóak és kevésbé pontosak. Az egymás mellett szereplő adatok számos esetben mutatnak jelentős különbséget az adóösszeírás kissé elnagyolt kategóriái és a kataszteri felmérés pontos területi adatai között. Egy kaszás rét területe elég szélsőségesen 2—4 kataszteri hold között váltakozott, legtöbbször mégis 3 kh-at tett ki. Ez az eddigi ismereteinknél jelentősen magasabb érték nem azt bizonyítja, hogy Jászkiséren egy kaszás rét ténylegesen 3 kh nagyságú területtel azonosítottak, hanem annak a gyakorlatnak a következménye, mely szerint 6 hold szántóhoz egy kaszás rét járt.

27 A községi öszszeírásban nem a rétek tényleges nagyságát, hanem ezt a mechanikusan megállapított arányt tüntették fel — a kataszteri felmérés szerint viszont a tényleges helyzet korántsem ehhez az egykor kiszabott értékhez igazodott. A rét-terület nagysága nemcsak Jászkiséren, de országszerte jelentősen meghaladta az urbáriális előírások vagy a helyi szokások szerint kialakított mértéket. Még nagyobbak voltak az eltérések a szőlőnél, ahol a kataszteri felmérés adatai szerint a községi összeírásban feltüntetett egy kapás területe száztól ezer négyszögölig terjedt. Csaknem minden birtokosnál más és más értékeket kapunk, leggyakrabban mégis egy kapás 500—600 négyszögölnek felelt meg. A kataszteri felmérés minden parcellát egyformán végigszántó mérőláncai ezúttal kérlelhetetlenül fölfedezték az adóösszeírás elnagyolt adatainak következetlenségeit és pontatlanságait. Minthogy a szőlő adatainál a réthez hasonló arányok következetes al35