Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)

Kocsis Gyula:A jákóhalmi szérűskertek élete 18—19. században

A jákóhalmi szérűskertek élete 18—19. században Jákóhalma településszerkezetében mindmáig megfigyelhetők a kétbeltelkes, kertes települési rendszer emlékei. Még néhány fungáló „szérőskert" is található, és a középkorú emberekben is élénken él a hozzájuk kapcsolódó emlékanyag. E települési rendszer kialakulásának és történetének a vizsgálata ezen egyetemi szakdolgozatként készült munka feladata. A dolgozat első — a község gazdaság- és társadalomtörténetével foglalkozó — fejezete megjelent a Jászmúzeum Jubileumi Évkönyvében (Jászberény 1974) így abban található megállapításokat ismertnek vesszük, bővebb magyarázatukkal nem foglalkozunk. A) A kertesség kialakítása. A Jászság középkori történelméről nagyon keveset tudunk. A források elég későn (a XIV. sz. elején) kezdik említeni a jászokat, mint akik a kunokkal költöztek be, de attól eltérő etnikumot képviselnek. Ezek a középkori oklevelek főként a jászok kiváltságait, kötelezettségeit rögzítik, és néhány határpertől eltekintve nem közölnek adatokat az általuk lakott területről. Letelepedési körülményeiket sem sikerült még tisztázni. Nem tudjuk, hogy valóban nomádként, vagy félnomádként hasznosították-e a rendelkezésükre bocsajtott területet és csak később húzódtak be a környéken már meglévő falvakba, vagy pedig már eredetileg is egy helyhez kötöttebb, állandóbb megtelepülést igénylő gazdasági-társadalmi rendszerben éltek. Ezek a bizonytalanságok talán még fokozottabban érvényesek Jákóhalma esetében, mert a községet igen kevés forrás említi. Habár a környező községek közül legkorábban Berényt és Jákóhalmát említik az 1357. évi határperben, nem tudjuk eldönteni, hogy lakossága jász volt-e vagy sem.

1 Az 1551. évi adatból már kiderül, hogy a jász községek közé. tartozik.

2 Egy kapitánysági telek is van itt, amelynek a tartozékait is megismerjük, csak azt nem tudjuk meg, hogyan helyezkedik el a térben, a falu szerkezetében. Az 1599. évi oklevélből már ezekre a kérdésekre is választ kapunk: ,,.. .bonum ex bonis possnis Jákóhalma similiter una curia nobilitaris exordiendo a domo seu sessione colonicali providi Andrea Dávid recta ad ecclesiam versus Kechke eér nuncupatum.. .".

3 A kapitánysági telek helyzetét tehát a templomhoz viszonyítva adják meg. Maksay Ferenc a következőket mondja az ilyen helymegjelölésről: „Az a körülmény, hogy a helyszíni összírók néhol az átlagos szokástól eltérően nem utcák szerint haladtak, hanem kiindulóponttul fölvett épületektől toronyirányban. .. a telkeket peclig nem utcasorok szerint határozták meg, csak valamilyen égtájhoz vagy szomszéd faluhoz való viszonyukat említették: elképzelhetővé teszi, hogy a megosztásra kerülő településnek nem is voltak utcái, s a házak kusza halmozódása kényszerítette a felmérőket kezdetlegesebb megoldásokra.

4 Az előbbiek alapján tehát úgy tűnik, hogy Jákóhalma a XVI. század végén halmazos település. A halmazosság azonban nem jelenti azt, hogy egyben kertes is lenne, minthogy az utcák mellé rendezett szabályos teleksorok sem zárják ki a kertesség létét. Más források vizsgálata még a halmazosságot is megkérdőjelezi. Minthogy ebből az időszakból más, a településre közvetlen adatokat szolgáltató forrás nincs, közvetett módon a török defterek névsorait egymással összevetve kaphatunk képet a községről.

5 Ez a próbálkozás „.. .nem a valóságos falualaprajz rekonstrukcióját célozza. . .hanem.. .a falvaknak a helyszíntől elvonatkoztatott relatív lakórendjét ábrázolja bizonyos valószínűséggel. Miután azonban az összeírási sorrend a település szerkezetétől függően variálódik, természetes, hogy a sorrendi 183