Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)
Dávid Zoltán: Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján
„Elvetvén 11/16 (mérő) kender magot á Ft 1 kr 6 tészen árpát á kr 19,2 6/16 mérőt. Terem virágos kender kéve Nro. 28 56/64 á kr 2 bu s 57 48/64 Magvas kender kéve Nro 33 á kr 1 1/2 49 32/64 13/16 rész mérő kender mag á Ft 1 kr 6 54 28/64 Summa 2 Ft 41 44/64 kr. Árpához parificalvan tészen 8 8/16 mérőt, 3 esztendőbeli termés 25 8/16 mérő." Ez a mennyiség került a 264 négyszögöl szántó terméseként az árpa mag rovatába. A további parcelláknál a földkönyv már nem közölt hasonlóan részletes számításokat. Virág István 255. házszám alatti lakos 4097/537 hrsz. földjének termését így határozták meg: „El vetvén 13/16 mérő kender magot tészen árpát 3 rom esztendőbeli termés 31 3/16 mérő." A kender — földek pontos területét és termését nem tudjuk megállapítani, mert a szántóktól való különválasztás hosszadalmas számításokat igényelne, de annyi megállapítható, hogy a XI. szakasz hasonló művelésű földjeivel együtt Jászkisér majd minden birtokosának volt kenderföldje. Területük összesen mintegy 45 kataszteri holdat tett ki, amelyek egészen apró parcellák voltak. Termésük árpában kifejezve azonban igen jelentős, a VIII. szakasz kereken 30 kh területén három évi termésként 4735 mérő árpát jegyeztek be, ami megfelel a földkönyv elején kiszámított holdankénti 154 1/2 mérős értéknek. így a szántóföldek viszonylag kis hányadát elfoglaló kenderföldek jelentős mértékben megemelték a kimutatott árpahozamot. A kenderföldek nagy részénél is megtalálható a földek minősítése: „Az föld árja járja — az föld árja felveri — kenderföldnek volt osztva, de mivel az víz az mellette lévő fertőről feljárja, szántással nem használhatja, hanem vallotta kaszálónak legelőhöz parificalvan." Ugyancsak gyakoriak az árvízkárokra utaló feljegyzések a szántóföldeknél, amelyeket a Tárna öntött el évről-évre. Ennek következtében termésük is igen alacsony volt, olykor a kétszeres maghozamot sem haladta meg, sőt voltak teljesen terméketlen területek is, mint a 3944/384. hr. sz. parcellánál, mely „Felette vízállásos. Ezenkívül 1200 négyszögölek, terméketlenek lévén kivétettek." A IX. szakasz „Nagy Árok", a X. a „Nagy Szék" és végül a XI. a „Kút völgy" hasonló minőségű szántókból állt. A teljesség kedvéért közöljük ezeknek eredeti leírását is. . „IX dik szakasz Nagy Árok Kezdődik Északról a VIII dik szakaszban említett Tárna ki öntésében lévő határ hányásnál Nap Nyugott felöl és mégyen. az határ hányásokkal Nap Nyugotnak Kiss-Éri, Apáthy, Mihály Teleki hármas határig a honnét fordul a Kiss-Éri, Mihály Teleki határhányással a Nagy Fertőn keresztül mellyet bé zárván talál a X dik szakaszra a Nagy Szék nevezetű útnál, ez útonn jön az Császár úttyának és itt az XI dik szakasz mellé érvén tovább jönn az Rassang úttyával együtt a kender földek alatt lévő Kásás fenekéig. Itt ismét ki fordul Nap Nyugot felé a bika fertőnek ezt bé foglalván a Tárna ki öntésben lévő Nagy Kapitány Rét nevezetű kaszállóval edgyütt, úgy mégyen a VIII dik szakaszban lévő szántó földek itt Dél majd Nap Nyugot felől való szélén az első punctumig." „Áll valóságos szántó földekből, székes és az Tárna ki öntésében lévő ugar rétekből." ,,X dik szakasz Nagy Szék Kezdődik Napkeleten a Császár és Lyukas úttya között található szakaszt mutató oszlopfánál és mégyen az Császár úttyán Délnek Kiss-Éri, sz. Györgyi határhányásig. Ismét fordul Napnyugotnak és mégyen a Kiss-Éri, Alsó Sz. Györgyi határhányásokon a fellyebb említett szakaszban Nagy Szék nevezetű útig az hol reá akad a IX dik szakaszra annak folyásával meg fordulván mégyen az úton Napkeletnek éppen az első punctumig. Ezenn szakasz áll valóságos szántó földekből felette székes, csatorna vize által meg rontatott ugar rétekből." „XI dik szakasz Kút Völgy Kezdődik Nap Nyugoton a Császár úttya mellett azonn Kürthy kő határánál, melly az Kiss-Éri és Alsó Sz. Györgyi határok közt be szegellik, és mégyen Nap Keletnek a Kiss-Éri és Kürthy határ hányásokon a szántó földek széliben egész a Kürthy csárdánál lévő határig a hol talál az V dik szakaszra és ugyan tsak a szántó földek szélén csavarogva mégyen az kender földek közt az VIII dik szakaszban említett Rassang úttyáig mellyen Nap Nyugotnak bé fordul és Szabó Mihálynak az IX dik szakaszban lévő földére talál. Ezenn föld mellett járó úton mégyen a Császár útig és ismét talál a X dik szakasz kezdetére a honnét a Császár úttyán vissza fordul Délnek az első punctumra. Áll valóságos szántó földekből, székes és az Tárna ki ütésében lévő ugar rétekből és az kender földeknek egy darab részéből. Ezenn kenderföldek miképen használtatnak az Nyolczadik szakasz elején lévő írásban meg lehet látni." Ezek között voltak a helység legjobb minőségű termőföldjei, a XI. szakaszban lévő 5197/1. sz. után következő parcellák hozama elérte a hétszeres magot. Persze azért a panaszok sem szűntek meg. A X. szakasz 4711/38 sz. szántója például „ollyan tulajdonságú, hogy a Tárna árja miatt 9 esztendők alatt egyszer használhatta." Termése mindössze kétszeres maghozam volt, ez esetben a kataszteri felmérés tehát mezőgazdasági szempontból alig értékesíthető területek hasznának megállapítására is sort kerített. 29
