Kaposvári Gyula szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1978)
Dávid Zoltán: Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján
Általában kevés olyan földterület volt, amelynél semmi értékcsökkentő bejegyzés nem állt, ezek hozama volt valóban a legmagasabb is. Míg a szikes szántóknál három és félszeres termést mutattak ki, a „felette székes" csak háromszoros, a nagyon szikes és vízállásos földek meg éppen kétszeres magot fizettek — a minden fogyatékosság nélküli 2372/25. hrsz. szántó termése viszont a vetés hétszerese volt. De ugyanennyit arattak a „sovány homokos" földnek feltüntetett 2386/39. sz. parcellán is, a földek minőségére vonatkozó bejegyzések tehát nem perdöntőek. A földek minőségének tényleges különbségeit csak a maghozam kiszámításával lehet pontosan meghatározni, amely a tulajdonos bevallásán s a termésbecslést végző felmérés bizottság helyszíni szemléjén alapult és a helység minden egyes parcellájánál teljesen egyedi volt. Említést érdemel még a szakasz leírását tartalmazó kötet utolsó lapjain az alábbi bejegyzés: „Ezenn szakaszban található ugar kaszállók az látusok summája szerént tesznek ugyan 158 47/64 13 1/15 négyszögölet, de az sub N ris Topog. 513, 533, 537 és 539. levőket mellyek legelők 77 14/64 10 1/15 négyszögöleket ki húzván lészen az ugar rétek summája 81 33/64 3 négyszögöl mellyeknek egy 3 ad rész széna proventussa az 3 dik ugar esztendőre való nézve 3 mázsás legelőhöz hasonlíttattván az községre itt ki tétetik 8151 széna." A felmérés alaposságát dicsérő bejegyzés értelme nem egészen világos. A szakaszban összesen valóban 158 47/64 kataszteri hold rétet tüntettek fel, amelyről 7420 q szénát kaszáltak le. A legelők területének levonása után maradó. 81 33/64 kh után az ugaron maradó harmadik évre a helység egészére még külön 8151 q széna hasznot vetettek ki, valószínűleg azért, mert ekkor ezeken az ugar réteken legeltettek is. A földkönyvet készítő bizottság figyelmét semmi nem kerülte el, mindenképpen arra törekedtek, hogy a helység mezőgazdasági jövedelmét teljeskörűen megállapítsák. Hasonló kivetés valamennyi későbbi szakasz végén megtalálható. A „Meggyes" nevet viselő VII. szakasz határáról és területéről a földkönyv az alábbiakat tartalmazza: „Kezdődik Északon az Hevesi útnál fekvő Heves Iványi földeknél az útt mellett lévő határnál és mégyen az határhányásokon azon Hármas határig, mellyen vette kezdetét az egész helység fekvése. Innét fordul Délnek a Kiss-Éri s Apáthi határhányással együtt egész az Apáthi útig, a hol is meg ütközvén az VIII dik szakasszal, fordul az Apátira járó úttal Kiss-Érnek szintén az V dlk szakaszban lévő pástig itt ismét meg fordul Északnak formán ki zárván magából a Virágos fertő és Hathalom lapossát mégyen az V dik szakasz folyásán az Hevesi útig, melly úttal mégyen egyenesen az eredetire. Áll valóságos szántó földekből, székes, vizes ugar rétekből." Az előző szakaszhoz hasonló minőségű és művelésű szántókat és réteket foglalt magában, termésében valamivel nagyobb volt a zab részesedése. Itt is gyakoriak voltak a földek minőségével kapcsolatos panaszok: 2998/110 Ezen föld olly természetű, hogy tsak szerentsére vettetik 3002/114 Szántó földnek volt ugyan osztva, de mivel felette székes és vizes, soha nem szánthatta, azért vallotta fű termőnek 3190/302 Része mellyet az víz miatt nem szánthat hanem midőn meg nyerheti, kaszál tészen 793 négyszögöl 3559/671 Szabad mezző mellett lévén, benne sok kár tétetik A VIII. szakasz a „Radits halma" nevet viselte és a szántók mellett itt találjuk a helység kenderföldjeit. „Kezdődik az Elő háton lévő kender földek közt menő Rassang úttya mellett a hellység felől lévő gyep szélben, a honnét fordul Északnak a kenderek lábjánál a szántó földek mellett el az Apátira vivő útig a hol meg ütközik az VII dik szakasszal és mégyen Napnyugott formán mindenütt az Apáti úton egész az határig. Innét ismét fordul az határ hányással együtt és mégyen Délnek mindenütt a határhányáson az 7 dik határhányáson túl a Tárna kiöntése szélén lévő N. Kapitány rét nevezetű gyepig, melly nevezett Kapitány réttyén magából ki zárván folytattya úttyát a szántó földek végén a Bika fértejének a IX dik szakasz széléig, ismét térül Napkeletnek a Kenderhát úttyával a hol reá találván az XI dik szakaszra bé jön az első punctumon. Ezenn szakasz áll valóságos szántó földekből, székes és Tárna árja által ostromoltatni szokott ugar rétekből és kender földekből. Mellyek állandóan kenderrel vettettnek illyetén módon. Egy jugerumban el vetvén négy mérő kender magot a Ft 1 kr 6 tészen az ára 4 Ft kr 24. Árpához parificalvan mellynek az ára 19 kr, tészen 14 mérőt. Terem kender magot öt mérőt az ára tészen ab 1 Ft 6 kr, 5 Ft 30 kr. Virágos kender No, 175 kévét á 2 kr, részen az ára öt forint 50 krajcárt. Magvas kendert egy esztendőre tészen tizenhat Forint húsz krajcárt. Mellyeket árpához parificalvan, mellynek az ára tizenkilentz krajzár, tészen ötvenegy nyolc-tizenhatod rész mérőt és így három esztendőbeli termés tészen 154 8/16 mérő, ennek 1/3 része 51 8/16 mérő." Ez a részletes leírás a kenderföldek termésének megállapításához nyújt fontos adatokat. Módszerüket az első parcellánál gyakorlatban is követhetjük. Zsíros János 87. sz. házban lakó jobbágy 4096/536. sz. földjénél az alábbi bejegyzés olvasható: m