Balassa Iván – Kaposvári Gyula – Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973)
Szabó László: A társadalomnéprajzi fogalmakról
társadalmi érintkezés formái fogalom belső bontása). FÉL EDIT az átfogó kategóriákon belül — amelyek egyébként nem, vagy csak részben fedik különböző szempontjaik miatt a SZENDREY ÁKOS-éit — határozottabb, hierarchikusan felépülő belső fogalomrendszert dolgoz ki, amely részben saját, részben mások kutatásaira támaszkodik (pl. a belső pozícióközösségeken belül, vagy az akcióközösségeken belül). 43 Ezek vonatkozásai ugyan nem minden területen egyformán tisztázottak, határozottak, ahol csak a figyelmet hívja fel a tisztázandó fogalmakra (had, nemzetség, szomszédság) mégis határozott arculatot öltenek, s mindazokat a jól kirajzolódó fogalmakat, amelyeket a nép különböző helyeken maga is elkülönít, a társadalom vonatkozásában számba veszi, felhívja rá a figyelmet. Több esetben pedig már rejtettebb, kevésbé szembeötlő, határozatlanabb formában megjelenő fogalmakat is határozottan elkülönít (pl. társas munkákon belüli típusok). 44 Összegzésként megállapíthatjuk, hogy SZENDREY ÁKOS cikksorozata, amely a nem társadalmi szempontú kutatásokból kiválasztva és rendszerezve a társadalomra vovonatkozó néprajzi anyagot elindította a rendszeres kutatásokat e fontos területen. Tíz év elteltével kiegészülve számos kutató már kifejezetten társadalmi szempontú kutatásaival a külföldi néprajzi irodalom és a társtudományok eredményeivel olyan munka létrejöttét segítette elő, amely már határozott körvonalú rendszerezését adhatta a magyar társadalom főbb jelenségeinek, jelenségcsoportjainak. E munka, amely keretet adhatott volna a további kutatásoknak, azonban nem tölthette be hivatását a kor és a történelem gyors változásai miatt. 40 A munkát több szempontból is erős kritika érte. A kritikákat azonban nem követte újabb összegzés, amely a munka felismert hiányosságait korrigálta volna, s összefoghatta volna a társadalom néprajzi kutatásainak eredményeit. 46 Azs utolsó húsz esztendő ilyen irányú kutatásait mégis FÉL EDIT rendszerében fogjuk ismertetni, számba venni. 47 A belső pozícióközösségek kutatása terén elsősorban FÉL EDIT, MORVAY JUDIT, GUNDA BÉLA, BODROGI TIBOR és BAKÓ FERENC munkásságát kell kiemelnünk, mint tipikusan társadalmi irányultságú vizsgálatokat. 48 Tanulmányaik zömmel a nagyobb egységek, így a család és annak típusai, a had, a nemzetség és a magyar rokonsági terminológiák feltárására, típusaik elkülönítésére irányultak. Ma elmondhatjuk, hogy a rokonsági terminológiák bonyolult rendszerének kivételével (itt a munka csak elkezdődött), már országosan értelmezését adhatjuk egyegy nagyobb jelenségnek. A belső pozícióközösségek életót, mozgását, is többen vizsgálták, rendszerezték vagy lokálisan vagy egy nagyobb területre is kiterjesztve a kutatást. E téren az említetteken kívül még JÁVOR KATALIN és SZABÓ LÁSZLÓ nevét kell megemlítenünk. Ők elsősorban a család munkaszervezetének ismertetéséhez járultak hozzá. 49 A külső pozícióközösségek feltárása már korántsem dicsekedhet ilyen eredményekkel, ilyen intenzíven folyó munkával. Meglehet, hogy e közösségek terjedelmesebb volta, az anyaggyűjtés nehézségei is befolyásolták a kutatókat. Az etnikai (néprajzi) csoportok irodalma inkább elméleti írásokkal, mint konkrét feltárásokkal gyarapodott. 50 A Gondolat-kiadó kisnionográfiái igyekeznek e helyzeten valamit segíteni. Az ormánsági és barkó népcsoport kutatása anyagában és módszerében is jelentős. 51 Úgy tűnik, hogy a Palóc-munkaközösség, a Jászság kutatása néhány éven belül részletes adatfeltárással gazdagítja majd ismereteinket e téren. 52 Az etnikai alcsoportok területén ANDRÁSFALVY BERTALAN, CSALOG ZSOLT előadásokból ismert eredményei hoztak szép és új szempontokat a társadalmi vizsgálódásokba. Az egyes etnikai csoportok egymással való összefüggése, sőt magának az etnikai (néprajzi ?) csoportnak a tartalma is, minden törekvés ellenére tisztázatlan. A falunak, mint egységnek kutatása főként a tiszaigari és az átányi vizsgálatokra támaszkodhat. Mind ez ideig azonban nem ismerjük részletesebb összefoglalását egyik községeknek sem. A vizsgálatok különböző szempontjai pedig feltehetően akadályozzák, hogy e két kutatás eredményét összekapcsolhassuk. 53 A falut inkább egy-egy részterülettel kapcsolatosan vizsgálták társadalmi szempontból. Az ilyen jellegű mun15 u.a. 32. oldal 44 u.o. „Amikor most befejezve az anyag és szemléletmód közlésünket, összegezni kívánjuk annak eredményeit és felvázolni az e téren váró feladatokat, a magunk munkája hiányosságainak és bizonytalanságainak magyarázatára, meg kell állapítani, hogy a magyar népi társadalomról, mivoltáról, lényégről ilyen szempontból ez ideig nem értekezett senki, senki nem vitatta tartalmát, formáját, külső-belső kritériumait. Nem alakult ki róla semmiféle tudományos felfogás csakígy, a beletartozó, jelenségekről sem. Ezért nincs csodálkozni való azon, ha egyes szerzők a legkülönbözőbb értelemben használják." ^Ortutay Gy., 1949. 8—9. 46 Meg kell említenünk Bodrogi T., 1962. munkáját, illetve e gondolatoknak Morgóm, műve előszavában részben kifejtett, korábbi változatát, Bodrogi T., 1961. "Fél E., 1948. 4S Fél E„ 1958. — u.ő: 1959. — Fél E—Hofer T., 1963. — Morvay Judit, 1956. u.ő: 1957, —u.ő: 1963. —u.ő: 1966. —u.ő: 1968. Gunda B., 1949 —Bodrogi T., 1961/a, — BakóF., 1964. 4S 'Jávor K., 1966. Szabó L., 1965. — u.ő: 1968/a. bü Barabás J., 1958. — u.ő: 1966. — Gunda B., 1963. és a hozzá kapcsolódó vita. — Szabó L., 1958. 51 A Gondolat Kiadó sorozatából lásd ebből a szempontból, mint összefoglalást" Szabó L., 1969/a. —A két néprajzi csoportról ifj. Kodolányi J., 1958. —PaládiKovács A., 1968. b2 Bakó F., 1968 — A szolnoki Damjanich Múzeum munkatervi feladataként évek óta folyik irányú vizsgálat a Jászságban. 53 Az eredeti célkitűzéseket lásd: Vincze I., 1950. beszámolóját. Ez a felfogás nem egyezik az átányi vizsgálatok szemléletmódjával. Fél Edit, aki mindkét munkában éppen a társadalmat vizsgálta behatóan, úgy tűnik, a Vincze István által leírt célkitűzéstől később eltért, s tiszaigari közlése már más alapú, közelít Átányhoz. Lásd: Fél E., 1959. 239
