Balassa Iván – Kaposvári Gyula – Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973)

Filep Antal: Az alföldi népkutatás úttörője Kiss Bálint

val. Megjegyzésre érdemes, hogy e cikkéről, másokkal együtt, beható nyelvészeti vizsgálat készült.

12 Pedagógiai, gazdasági tanulmányainak, tevékenységének emberi értékét még csak növelheti szemünkben az a tény, ha tudjuk, hogy legkedvesebb szakterülete a tágabb értelemben vett történelemtudomány, társadalom ós népismeret. (Sajátságos, hogy e tárgyba vágó munkái nagyobbrészt kéziratban maradtak, s a megjelentek pedig nem a legszerencsésebb eredményű vállalkozások.) De éppen ebben nyilvánul meg legteljesebben a reformkori értelmiségünkre jellemző alkat. A múlt és a jelen kérdéseit a legteljesebben egyszerre érzik aktuálisnak. Egyszerre igyekeznek a nemzeti múltról szintézist készíteni és a kor legégetőbb kérdéseire feleletet adni és mindezzel közvetlenül a nemzeti haladást kívánják szolgálni, úgy érzik, hogy minden feladatot vállalniuk kell a közeli jövő egészségesebb, boldogabb, felvilágosultabb társadalmáért. Múlt, jelen, jövő elválaszthatatlanul egybefonódik számukra. Kiss BÁLINT írásaiban, tevékenységében is nyomon követhető ez. Hallatlan derűlátás csillan ki a jövőbe tekintő soraiból. Történeti visszapillantásait, a jelent rögzítő leírásait, állapotrajzát többek között azért teszi, hogy alkalmat adjon a jövő szakemberének a tárgyilagos összehasonlításra. Láthatóvá, érzékelhetővé tegye a reformkor után bekövetkező remélt további fejlődést. Öntudatosan bízott abban, hogy a XX. században ez az összehasonlítás el is készül. Történeti munkái felölelték az őstörténetet, a középkort. Városának utolsó 300 évét és egyházmegyéjének történetét írta meg. Sokat és alaposan foglalkozott a XIX. század első negyedszázadával. Munkálatai, ha mai szemmel tekintve nem ritkán alapos tévedésekkel terhesek is, őszinte tiszteletet, megbecsülést érdemelnek. Kora sajátos alkotása őstörténetről, ős vallásról készített nagy munkája. Alapkoncepciója a hagyományos biblikus eredeztetésen nyugszik. A magyar népet a bibliai népek közül igyekszik származtatni. Több kötetben jelentek meg fejtegetései. Egy kötete kéziratban maradt számos egyéb munkával együtt, ez a mű is az őstörténeti „csodabogarak "közé tartozik. Néhány figyelmet érdemlő vonatkozása van, ami miatt érdemes elidőznünk mellette. Amikor a magyarság hajdani életmódját, ruházatát igyekezett rekonstruálni, az általa még jól ismert XVIII. századi alföldi szegényparaszti, pásztori viseletet veszi szemügyre, annak leírása, rögzítése alapján próbál teljességre törekvő képet rajzolni. így sok fontos adatot, részletmegfigyelést rögzített az alföldi viseletre vonatkozóan. Olyan adatokat kapunk tőle, amelyeket ma már alapos levéltári kutatásokkal sem szerezhetnénk meg. Másrészt eljárása a néprajztudomány kialakulástörténetében sem jelentéktelen, hiszen határozott lépés ez a népleírás, népismereti vizsgálódások eredményeinek történeti szempontú értékesítésére. Hosszú időn keresztül tudományszakuk egyik központi célja lesz a néprajzi megfigyelések közvetlen őstörténeti hasznosítása, mivel játos kelet-európai történeti tendencia hazánkban is érvényesül, a közgondolkodás, tudományos érdeklődés egyik központi — legtöbbször romantikus gyökerekből táplálkozó — kérdése a nemzeti őstörténet kutatása. A néprajz, régészettel, nyelvészettel együtt ekkor közvetlenül e célnak van alárendelve. Noha műve egészét, eredményeit kortársai egy része sem fogadta el, egzaktságra törekvő néprajzi adatrögzítései miatt megbecsüléssel kell róla szólnunk.

13 Igyekezett működési területe történetét is feldolgozni. Szülőföldje korai középkorának legfontosabb forrását, a Váradi Regestrumot forráskiadványként szerette volna megjelentetni, széles körben közismertté tenni. Magyarra fordítja az egész kéziratot. Részletes magyarázatokkal látta el fordítását. A könnyebb tájékozódás, felhasználás érdekében helynévjegyzéket is állított össze, névmutatót készített hozzá. A reformkor lelkes, öntudatos tudósának hangja csendül ki e munkája előszavából, amikor SZÉCHENYI IsTVÁNra hivatkozik, s a Hitelről lelkendezve szól. Itt is megmutatkozik, hogy a középkor iránt érdeklődő tudós saját kora aktuális problémáinak is elkötelezettje. Nem jelene problémái elől menekült a múltba, hanem, a múlt jelenségeinek feltárásával igyekezett kora elodázhatatlan feladatait megvilágítani.

14 Nagy gonddal, sokoldalúan igyekezett az esperesi hivatalához tartozó vidék történetét megírni. Mintegy működési területének monografikus felderítésére vállalkozott. A geológiai viszonyok ismertetését éppúgy igyekezett elvégezni, mint a helyi irodalomtörténetét, a fontos helyi eseményeket is igyekezett rögzíteni. Nagy gonddal gyűjtötte hozzá az életrajzi adatokat. Rögzítette a reformáció történetét. Figyelemmel volt a vidéken lezajlott Pero Szegedinác-féle összeesküvésre, a török megszállásra. Ahol lehetett, írásos dokumentumokra támaszkodott, ahol ezek hiányoztak, ott alaposan összegyűjtötte a szóhagyományokat. Ezen a réven sok epikus elem került munkájába. Egyes esetekben folklorisztikus színezetűek leírásai, 12

PAIS D-, 1955, 39—40, 67. ls

KiSS B., 1839. E. mii IV. kötete kéziratban a Debreceni Kollégium Nagykönyv" tárban. Viselet leírása 188—122 oldalakon. V.ö. még: KRESZ M, 1956, 135— 137. Magam Kresz Máriától függetlenül, vele egyidőben, könyve megjelenése előtt hasonló következtetésekre jutottam. Lásd: FILEP ANTAL: Szentesi nevezeteségek, Kiss Bálint élete és munkássága, Bp. 1956. Kézirat, egyetemi pálya dolgozat az ELTE levéltárában. Különösen a 20—22. oldalakon. 14

Kiss BÁLINT: A tüzes vas ítéletének jegyzőkönyve, h.n. 1833. Kézirat. Debreceni Kollégium Nagykönyvtár. 172