Balassa Iván – Kaposvári Gyula – Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973)

Filep Antal: Az alföldi népkutatás úttörője Kiss Bálint

val. Megjegyzésre érdemes, hogy e cikkéről, másokkal együtt, beható nyelvészeti vizsgálat készült. 12 Pedagógiai, gazdasági tanulmányainak, tevékenységé­nek emberi értékét még csak növelheti szemünkben az a tény, ha tudjuk, hogy legkedvesebb szakterülete a tágabb értelemben vett történelemtudomány, társadalom ós nép­ismeret. (Sajátságos, hogy e tárgyba vágó munkái na­gyobbrészt kéziratban maradtak, s a megjelentek pedig nem a legszerencsésebb eredményű vállalkozások.) De éppen ebben nyilvánul meg legteljesebben a reformkori értelmiségünkre jellemző alkat. A múlt és a jelen kérdé­seit a legteljesebben egyszerre érzik aktuálisnak. Egyszer­re igyekeznek a nemzeti múltról szintézist készíteni és a kor legégetőbb kérdéseire feleletet adni és mindezzel köz­vetlenül a nemzeti haladást kívánják szolgálni, úgy érzik, hogy minden feladatot vállalniuk kell a közeli jövő egész­ségesebb, boldogabb, felvilágosultabb társadalmáért. Múlt, jelen, jövő elválaszthatatlanul egybefonódik szá­mukra. Kiss BÁLINT írásaiban, tevékenységében is nyo­mon követhető ez. Hallatlan derűlátás csillan ki a jövőbe tekintő soraiból. Történeti visszapillantásait, a jelent rögzítő leírásait, állapotrajzát többek között azért teszi, hogy alkalmat adjon a jövő szakemberének a tárgyilagos összehasonlításra. Láthatóvá, érzékelhetővé tegye a re­formkor után bekövetkező remélt további fejlődést. Ön­tudatosan bízott abban, hogy a XX. században ez az összehasonlítás el is készül. Történeti munkái felölelték az őstörténetet, a középkort. Városának utolsó 300 évét és egyházmegyéjének történetét írta meg. Sokat és ala­posan foglalkozott a XIX. század első negyedszázadával. Munkálatai, ha mai szemmel tekintve nem ritkán alapos tévedésekkel terhesek is, őszinte tiszteletet, megbecsülést érdemelnek. Kora sajátos alkotása őstörténetről, ős vallásról készí­tett nagy munkája. Alapkoncepciója a hagyományos bib­likus eredeztetésen nyugszik. A magyar népet a bibliai népek közül igyekszik származtatni. Több kötetben jelen­tek meg fejtegetései. Egy kötete kéziratban maradt szá­mos egyéb munkával együtt, ez a mű is az őstörténeti „csodabogarak "közé tartozik. Néhány figyelmet érdemlő vonatkozása van, ami miatt érdemes elidőznünk mellet­te. Amikor a magyarság hajdani életmódját, ruházatát igyekezett rekonstruálni, az általa még jól ismert XVIII. századi alföldi szegényparaszti, pásztori viseletet veszi szemügyre, annak leírása, rögzítése alapján próbál tel­jességre törekvő képet rajzolni. így sok fontos adatot, részletmegfigyelést rögzített az alföldi viseletre vonatko­zóan. Olyan adatokat kapunk tőle, amelyeket ma már alapos levéltári kutatásokkal sem szerezhetnénk meg. Másrészt eljárása a néprajztudomány kialakulástörténe­tében sem jelentéktelen, hiszen határozott lépés ez a nép­leírás, népismereti vizsgálódások eredményeinek történe­ti szempontú értékesítésére. Hosszú időn keresztül tudo­mányszakuk egyik központi célja lesz a néprajzi megfi­gyelések közvetlen őstörténeti hasznosítása, mivel játos kelet-európai történeti tendencia hazánkban is ér­vényesül, a közgondolkodás, tudományos érdeklődés egyik központi — legtöbbször romantikus gyökerekből táplál­kozó — kérdése a nemzeti őstörténet kutatása. A néprajz, régészettel, nyelvészettel együtt ekkor közvetlenül e cél­nak van alárendelve. Noha műve egészét, eredményeit kortársai egy része sem fogadta el, egzaktságra törekvő néprajzi adatrögzítései miatt megbecsüléssel kell róla szólnunk. 13 Igyekezett működési területe történetét is feldolgozni. Szülőföldje korai középkorának legfontosabb forrását, a Váradi Regestrumot forráskiadványként szerette volna megjelentetni, széles körben közismertté tenni. Magyarra fordítja az egész kéziratot. Részletes magyarázatokkal látta el fordítását. A könnyebb tájékozódás, felhasználás érdekében helynévjegyzéket is állított össze, névmutatót készített hozzá. A reformkor lelkes, öntudatos tudósának hangja csendül ki e munkája előszavából, amikor SZÉ­CHENYI IsTVÁNra hivatkozik, s a Hitelről lelkendezve szól. Itt is megmutatkozik, hogy a középkor iránt érdeklődő tudós saját kora aktuális problémáinak is elkötelezettje. Nem jelene problémái elől menekült a múltba, hanem, a múlt jelenségeinek feltárásával igyekezett kora elodázha­tatlan feladatait megvilágítani. 14 Nagy gonddal, sokoldalúan igyekezett az esperesi hi­vatalához tartozó vidék történetét megírni. Mintegy mű­ködési területének monografikus felderítésére vállalko­zott. A geológiai viszonyok ismertetését éppúgy igyeke­zett elvégezni, mint a helyi irodalomtörténetét, a fontos helyi eseményeket is igyekezett rögzíteni. Nagy gonddal gyűjtötte hozzá az életrajzi adatokat. Rögzítette a refor­máció történetét. Figyelemmel volt a vidéken lezajlott Pero Szegedinác-féle összeesküvésre, a török megszállásra. Ahol lehetett, írásos dokumentumokra támaszkodott, ahol ezek hiányoztak, ott alaposan összegyűjtötte a szóhagyo­mányokat. Ezen a réven sok epikus elem került munkájá­ba. Egyes esetekben folklorisztikus színezetűek leírásai, 12 PAIS D-, 1955, 39—40, 67. ls KiSS B., 1839. E. mii IV. kötete kéziratban a Debreceni Kollégium Nagykönyv" tárban. Viselet leírása 188—122 oldalakon. V.ö. még: KRESZ M, 1956, 135— 137. Magam Kresz Máriától függetlenül, vele egyidőben, könyve megjelenése előtt hasonló következtetésekre jutottam. Lásd: FILEP ANTAL: Szentesi neve­zeteségek, Kiss Bálint élete és munkássága, Bp. 1956. Kézirat, egyetemi pálya ­dolgozat az ELTE levéltárában. Különösen a 20—22. oldalakon. 14 Kiss BÁLINT: A tüzes vas ítéletének jegyzőkönyve, h.n. 1833. Kézirat. Debreceni Kollégium Nagykönyvtár. 172

Next

/
Thumbnails
Contents