Balassa Iván – Kaposvári Gyula – Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973)

Diószegi Vilmos: A táltos alakjának földrajzi elterjedéséhez

ban. Úgy is volt. A következő években a jég elverte a határt. A garabonciás a harangozás miatt nem mert bejönni a határba, azért szoktak harangozni." (Szentmihályi Imre gy., MNA 1962.) Paton (Zala m.) azt tartják: „Ha két sor foggal születik a gyerök, az garabonciás lesz." (Hegedűs László gy., MNA 1964.) Somogyszerdahelyen ha valaki foggal születik, nem jót jelent, abból lesz a garabonciás; mások arra azt mondták: lúdvérc. Aki csak aludttejet kérve vándorol és vihart tud támasztani, annak 2 sor foga van, neve lúdvérc. (Andrásfalvy Bertalan gy., MNA 1964.) Kutason a garabonciásnak vagy garaboncosnak két sor foga van. Kutason is járt, minden háznál csak aludttejet kért, (Pécs Éva gy., MNA 1959.) Rinyaszentkirályon garabonciás lesz abból, aki foggal születik, meg abból is, aki farral jön a világra. Tűzvészt okozhat, ha nem kap tejet ott, ahol kér. (Hegedűs László gy., MNA 1965.) Vanyolán aki foggal születik, garabonciás vagy tudós lesz. Hétéves korában elrabolják. Ha valahol tejet kér, és nem kap, jégesőt küld rájuk. (Pócs Éva gy., MNA 1962.) Drávaszentesen, ha a gyereknek kiszedik a fogát, nem lesz garaboncás. Egy öreg volt, az mindig csak aludttejet kért, az jött el a gyerekért. Azt mondta, hogy szerencséjük van, hogy a fogát kivették, mert már nem lenne ott. (Andrásfalvy Bertalan gy., MNA 1962.) üsztopáni hiedelem szerint a foggal születettből garabonciás lesz, aki mindent meg tud mondani. A garabonciás mindig tejjel élt. (Hegyi Imre gy., MNA 1964.) Szilvásszentmártonban mesélték: „Ha egy gyerök foggá születik, garabonciás lesz. Eccő egy ilyen garaboncás (!) vót a falunkba, oszt több házná kért tejet. Nem attak neki. Arra aszonta, hogy várjanak csak, maj' lösz olyan vész, hogy mindent összeburogat." (Hegedűs László gy., MNA, 1964.) Drávagárdonyi hiedelem szerint 4 sor foga van a garabonciásnak. Az csak tejet iszik. (Andrásfalvy Bertalan gy., MNA 1961.) Somogyacsán úgy tudják, hogy a garabonciás születik foggal. Hétéves korában elvitték a garabonciások a zsibalegelőre, rá egy hétre visszajött csikó képében. Ha lehúzták volna a karácsonyi abrosszal, nem tudták volna elvinni. (Pócs Éva gy., MNA 1958.) Kaposkeresztúron mesélték: ,,A garabonciás két sor foggal születik (ez azt jelenti, hogy vagy fent, vagy lent van két — tehát egy felesleges — fogsora.) Volt egy sárkán}^kígyója. Bement a faluba tejért a garabonciás, s ha nem adtak neki, felült a sárkány hátára s nagy fekete felhőben olyan vihart küldött, hogy a víz majd elvitte a falut. (Barabás Jenő gy., MNA 1961.) Sósvertikén a foggal született gyereket garaboncosnak, garaboncos diáknak nevezték. Hétéves korában ellopták. Többet nem jött vissza, ő is garaboncás lett. Azok lopták el. Aki nagy felhőkben jár, nagy vihart csinál, az a garaboncás. Leszáll a községekbe, hogy aggyanak neki egy fazék aluttejet. Ha azt mondták, hogy nincs, elverette jéggel a határt, a mezőt. — ,,Ez Endrőcön volt. Elmentünk fürödni szombat este csépléskor a téglagödörbe. Egyszercsak zuhanás, egy nagy kígyó, egyenesen nekünk; mint a tök a feje, (a törzse) meg mint a nyomórúd. Beszaladtunk: Maj, mi van a téglagödörbe!' Vince nevű ember — szomszéd — hallja, hogy sopajogunk rajta. — 'Mi az V — Egy csoda nagy kígyó!' — 'Hol van V — 'A téglagödörbe'. Kiment. Csöndesen füttyögetett neki. Kijött a bokorból, fölütötte a fejét. Megtapogatta, dúdolgatott. Akkor mondták: az a Vince bácsi lova, mert ő garabonciás, mert két sor foga van." (Andrásfal vj^ Bertalan gy., MNA 1961.) Vargái hídelem szerint a foggal született gyereket, aki garabonciás lesz, 7 éves korában a sárkánykígyó elviszi, többet vissza sem hozza. (Molnár Mária gy., MNA 1959.) Kovácsszénáján egyesek úgy tudják, hogy a garabonciás nagy foggal jön a világra, négy sor foga van; mások szerint a garabonciásoknak két sor foguk van. (Andrásfalvy Bertalan gy., MNA 1963.) Tácon a garabonciás és a táltos születik foggal. Minden házhoz bement, tejet, tojást kért a garabonciás. Ha nem adtak, a tejes edények mind felfordultak. Lova a sárkánykígyó volt. Öreganyám gyött hazafelé, mert csúnya idő volt. Akkor találkozott vele. Azt mondta, hogy nagyon iparkodjon, mer nagy eső lesz. A falu széléig ért, már akkor esett. Ez volt a garabonciás. Volt könyve, abból imádkozott, (erre) előjött a lova. (Diószegi Vilmos gy., MNA 1959.) Romonyán a foggal született gyerek garaboncás vagy garabonciás lett. „A garaboncást 7 éves korában elviszik a garaboncások, jön egy nagy zivatar, akkor. A garaboncás faluról falura jár és csak tejet kér. Ha nem adnak, úgy ott felhőszakadás lesz. Péter Sándor öreganyja mesélte, hogy jött egy fényes csizmás ember és aludttejet kért, de nem volt. Mikor elment, rettenetes vihar, eső volt, majd' elvitte a házakat. — A garaboncásnak két sor foga van." (Andrásfalvy Bertalan gy., MNA 1962.) Sióagárdi hit szerint a foggal született gyerek garabonciás lesz, neki két sor foga van. „Azt mondják, hogy azt a gyereket elrabolják hétéves korban." (Andrásfalvy Bertalan gy., MNA 1960.) Tinnyén azt hallották, hogy garabonciás lesz a foggal született gyerek. Az hét éves korában felmegy a felhőkbe, kormányozza azokat és jégesőt küld a haragosaira. Amikor megéhezik, lejön a földre és ott tojást és tejet eszik. (Bárth János, Szacsvay Éva gy., MNA 1964.) Makádon táltos lesz a foggal lett gyerek. Hétéves korában elmegy hazulról; az ilyen gyerek nem marad meg, rövidesen meghal. (Barabás Jenő gy., MNA, 1960.)

19 Madocsán azt tartották: „Az tátos, akinek két sor foga van; az tudta, hogy hol van tej, oda ment be tejet kérni. Ahol nem adtak, ott olyan l9

Vö. VARGYAS L, 1944. 194