Balassa Iván – Kaposvári Gyula – Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973)

Diószegi Vilmos: A táltos alakjának földrajzi elterjedéséhez

A honfoglaló magyarság hitvilágának a központi alakja •— mint tudjuk — a táltos.

1 Hogy ennek az emberfeletti erejű személynek a jellemzőit kellő mértékben ismerjük, Szűcs SÁNDOR kitűnő tiszántúli gyűjtéseinek köszönhetjük.

2 Amikor Szűcs SÁNDOR születésének 70. évfordulójáról tanulmánykötettel emlékezik meg a néprajz, vajon az ünnepeltnek nem azzal tiszteleghetünk-e leginkább, hogy a szívéhez igen közel álló táltos alakját igyekszünk még teljesebbé tenni. Néprajzi irodalmunk alig tud valamit a dunántúli táltosról. A két nagy Baranya megyei monográfiában

3 még a nevét sem találjuk meg, pedig BERZB NAGY az emberfeletti lényekről szóló fejezetet éppen „Táltoskodás" címmel jelölte meg. Nem találjuk nyomát Észak-Dunántúlon sem, Kocson FEL EDIT csupán garabonciás történeteket jegyezhetett le.

4 JANKÓ JÁNOS a Balaton mellékén élő magyarságnál mindössze annyit nyomozhatott ki, hogy,,a táltos a rejtett pénzt őrzi, s addig helyéről nem mozdulhat, míg a pénzt, a melyet őriz, el nem hordják."

5 A legtöbb adatot Göcsejből ismerjük: GÖNCZI FERENC jegyezte le, hogy a tátos „szintén olyan fiúgyermekből lesz, a ki fogakkal (némelyek szerint 7 foggal) születik, a hátán sörte (szőr) van, továbbá 'váltott gyerekből'. 7 éves korában a szülei háztól eltűnik. Belőle igen erős ember válik, ki a levegőbe tud emelkedni, ott verekedik. A mely csapathoz háború idején szegődik, az győz, mert a tátost semmiféle golyó, fegyver nem fogja. Az ágyúgolyót elkapja és visszadobja. Tudja, hogy van-e a falu határában kincs, pénz, mert a föld belsejében jó mélyen lelát. . . . Némelyek azt állítják, hogy a tátos csak párás állatként járhat. Kecskes disznóalakot is ölthet. Ezeket csak tátosférfiak ismerik meg. Mint lovak a búzavetésben járnak s csak a kalászokat harapdálják le."

6 Rózsásszegen mindössze annyit tudnak, hogy „dörög akkor is, midőn a felhőkben táltosok verekszenek.'" Somogy megyéből — a helység pontosabb megjelölése nélkül — közli GÖNCZI FERENC, hogy „a foggal született gyermek ... ha meg nem hal, jósló táltos lesz."

8 Végül CSALOGOVITS JÓZSEE ad hírt egy szekszárdi adatközlőtől a „bogyiszlói táltos lány"-ról, ebben a történetben azonban semmiféle táltos vonást sem találunk.

9 Fent maradt azonban a táltos-hiedelemkor emléke a garabonicás diák köré fűződő hiedelmekben. Kocson (Komárom m.) csak azt tudják, hogy tejet, illetve bort kért a daraboncás deák s mivel nem kapott, nagy vihart csinált.

10 A Balaton melléki lakosság szerint a garaboncás vagy a garabonciás diák földön lett ember, tejjel, tejfellel és tojással él, ha szerény kérését, hogy tojást és tejet kapjon teljesítik, ártalmatlan, de ha megtagadják, hamar elsorvad a gazda is, a felesége is, meg az egész ház népe 190 is.

11 A göcseji garabonciás (gabroncás, gorboncás) diák oly gyermekből lesz, ki fogakkal éspedig 3—4 rend foggal születik. Az ilyennek „Isten különösleg ászt rendütő, hogy gabronczásdiják legyen." Az ilyen gyermek „7 esztendűt átiszopik", azután elszökik a háztól oda, ahol kincsek vannak. Már gyerekkorában nagyon erős; félkezével embereket dob föl a magasba. Jár-kel, egy-egy házba beállít: „Gabronczás dijak vaok!", szokott bemutatkozni s aludttejet kér. Ha eltagadják, hogy tejük volna, megmondja, hogy hol a tej s hány fazékkal. Aki elutasítja, annak kárt tesz. Ha akarja, a vészes felhőknek is tud parancsolni; elűzi azokat. Kincseket őriz, egyeseknek jutalom fejében meg is mutatja. Időt is jósol.

12 Püspökbogárdon (Baranya in.) a garaboncás „teljes két fogsorral jön a világra és hétéves korában, akárhogyan vigyáznak is rája, magától elmegy".

13 Martonfai hit szerint „a garaboiicijásnak két sor foga van. Van ollan kösztik, ki két foggá születik. Ha házhol mennek, minnyá tejet kérnek."

14 A bodai néphit garabo7icijás& két sor foggal születik, felnőtt korában is megmaradnak ezek s ugyancsak tejet iszik. „Mink — amint az egyik garabonciás mondotta — különös embörök vagyunk. Mindön évben bika képibe viaskodunk a Vöröstengörön! Akit legyőznek, annak tovább köll járni a velágot, sok sárkánt köll nekije kiimádkozni a fődbű, amíg mögen elérközi a viaskodás üdéje!"

15 Szilaspusztán „a garabonciást arrul lőhet fölismerni, hogy két sor foga van".

10 A dunántúli táltos arcképén — amit a fenti adatok csak fakó színekkel festettek meg — szeretnénk az alábbiakban néhány jellegzetes vonást kidomborítani; részint bizonyos táltos-elemeket tartalmazó garabonciás-történetek alapján, részint pedig olyan hiedelmek révén, amelyek magához a táltoshoz fűződnek. Dunántúl-szerte elterjedt az a hit, hogy a garabonciás foggal vagy több foggal születik: ,,A garabonciás foggal születik. Mint a kígyó, úgy mozgott a levegőbe. A gara!Vö. DIÓSZEGI V., 1954., 1958., 1967. 2

PI. Szűcs S., 1936., 1941., 1946., 1951., 1954., 1957. 3

BERZE NAGY .T., 1940. — KISS (4. 1937. 4

FÉL E., 1941, 1940—1941. S

JANKÓ J., 1902, 408. 6

GÖN0ZI F., 1914, 175—6. 'GÖNCZIÉ., 1902, 66. 8

GÖNCZI F., 1914. 9

GSALOGOVITS ,1., 1938, 220. 10

JANKÓ J., 1902, 408 "FÉL E., 1941, 140—141. "GÖJTOZI F., 1914. 174, "MADARASSY L., 1928. 6, "BEBZE NAGY J., 1940, III., 250. 16

BERZE NAGY ,T., 1940. III., 266. 16

BERZE NAGY ,1., 1940. III., 254.