Balassa Iván – Kaposvári Gyula – Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973)

Balassa Iván: Szűcs Sándor az etnográfus

föld, ahol éltem és élek. Már korán feltettem magamban, hogy nem csupán a néprajztudomány számára hordok össze anyagot, hanem ezeknek egy részét cikkekben, könyvekben feldolgozva vissza is adom azok utódainak, akiktől szereztem: a népnek. Olyan elgondolással, céllal, hogy kallódó időből, korból kieső hagyományai igaz értelmének, értékének megismeréséhez ezáltal is közelebb jusson." A magyar néprajztudományban 0 az egyetlen olyan kutató, aki nemcsak szülőföldjén, hanem szülőházábanéli életét. Egy személyben gyűjtő és adatközlő, feldolgozó és közreadó. Ez önmagában is különleges és egyedülálló helyet biztosít számára tudományunk területén. Az emberi adottságok mellett a táj, a közvetlen környezet határozta meg munkásságát. A ,,három föld", a Nagykunság, a Hajdúság meg a Sárrét népének életét a múlt század második feléig a víz szabta meg. A szigetszántók adták a szűkös és bizonytalan kényért, a nádasok közé fogott réteken a lábas jószág legelt, a mocsarak partján a konda túrt és halon hízott. A rétek, nádasok hala, csíkja, madara, vadja, mind élelmet adott, a bujdosónak meg viszonylagos biztonságot. Biharnagybajom várával, kiterjedt településével e különleges világban is kiemelkedő szerepet játszott. A Nagykunságból szakadtak ide a Szűcs-család ősei valamikor a törökvilágban, keresve a jobb megélhetés lehetőségét. Az egykori falu szélére esik az a több mint kétévszázados, nádfedeles, ház melyben Szűcs Sándor 1903. október 23-án meglátta a napvilágot. Magá,nak a fehér falú nagyportán álló háznak is története van. így az 1848— 49-es szabadságharc leverése után néhány napra itt talált menedéket SÁROSI Gyula, az Aranytrombita halálra keresett szerzője. Mikor pedig néhány nap múlva, egy viharos éjszaka továbbment a bujdosók útján, ezt találta felírva a rejtekhelye ajtajára: E háznak gazdáját az Isten megáldja Bujdosó Sárosi ezt szívből kívánja. A Zöldfa utcában (ma Petőfi u.) álló ház hatalmas kertjét még Szűcs Lajos, Sándor édesapja ültette be itt sohasem látott csemegeszőlőkkel, ritkafinomságú gyümöl2. A szülőház. Biharnagybajom Petőfi u. 4. 1972. nyarán. 14