Balassa Iván – Kaposvári Gyula – Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1973)

Balassa Iván: Szűcs Sándor az etnográfus

SZŰCS SÁNDOR AZ ETNOGRÁFUS JNehéz valaki olyanról írni, munkásságát méltatni, a magyar néprajztudományban helyét kijelölni, aki mint ember és barát egyaránt közel áll hozzánk. Márpedig én így vagyok Szűcs Sándorral és éppen ezért nem is Ígérhetek valami hidegen mérlegelő tudományos felmérést, mert erre úgyis képtelen lennék. Benne a barátot, az embert és a tudóst nem tudom elválasztani, hiszen már hosszú ideje annak, hogy kapcsolatba kerültünk egymással. A debreceni egyetem Népnyelvkutató Intézete 1936ban elhatározta Bihar megye helyneveinek összegyűjtését. CSŰRY Bálint többek között Szűcs Sándorhoz is fordult segítségért, aki a Nagy-Sárrét legtöbb falujának helyneveiből küldött egy csokorra valót. Szép gömbölyű betűvel írt és a régi vizes világot idéző írásaival indultam el első gyűjtőutamra szűkebb szülőhazám falvaiba (Báránd, Sárrétudvari, Nagyrábé). Ha akkor személyesen nem is találkozhattunk, mégis amikor a felszabadulás után Bihartordán — gyermekkorom színhelyén — népfőiskolát alapított, az elsők között hívott meg előadónak. A hideg téli időben a vonatközlekedés megszűnt, így Püspökladányból a havas Ásvány-pusztán keresztül még a téli napsütésben sem látszó Torda felé irányítottam lépteimet. Utam nemcsak a hagyományokban sokat emlegetett Békáshalom alatt vitt el, hanem kilőtt tankok sora között, melyek még a háború szörnyűségeit idézték, de Szűcs Sándor már tanított, nevelt, épített. Jól ismerte a múltat és ezért látta világosan a fejlődés útját, de nemcsak látta, hanem munkálta is. Ne vágjunk a dolgok elébe, hanem próbáljuk meg mégis nyomon kísérni a csendes, de megrázkódtatásoktól mégsem mentes életutat. Eletének értelmét, munkájának módját, mélységét maga mondotta el: ,,Az általam kutatott terület számomra nem terep volt, ahova ki kellett szállnom, hanem szülőSZUCS SÁNDOR 13