Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)
79. Ipari növények termesztésére alkalmas középbirtok bérlete. (Szentetornya, 1929. július)
47 Haszonbérlő köteles az épületek eléghető részét a bérbeadó által megjelölt biztosítótársaságnál tűz ellen, a társaság által helyszíni szemle alapján elfogadott maximális összegig saját költségén biztosítani, a biztosítási kötvényt és az időről időre kiváltott dijkötelezvényeket bérbeadónak pontosan átszolgáltatni. Viszont bérbeadó kötelezi magát, hogy tüz esetén az elpusztult épületeket az előbbi állapotukba visszahelyezi. Az építkezéshez szükséges anyagok fuvarozását bérbevevő a szokásos fuvardíjért vállalja magára, úgyszintén a helyreállításnál szükséges munkálatok ellenőrzését is, úgy hogy bérbeadót csak az építkezéshez szükséges anyagok megvásárlása és a vállalati összeg fizetése terheli. 57 A kibérelt birtokot egészben vagy részben albérletbe adni, vagy részes művelésre kiadni, vagy másra átruházni tilos. Nem vonatkozik a tilalom arra, ha bérlő egyes táblákat, amelyekben kapás növények termeltetnek, részesekkel műveltet, a felelősség a részesekért azonban a bérlőt terheli. 67 Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a bérbevett földterületen minden évben 45 % őszi és tavaszi kalászost és 55 % kapás és takarmány növényt termel. A bérlet átvételekor az őszi kalászosok szalmáját, törekjét és pelyváját leltárszerint átveszi és az átvett mennyiséget a bérletidő lejártakor a bérleten visszahagyja. A tavaszi kalászosok szalmáját, törekjét és pelyváját, továbbá a többi takarmányneműek a bérlő által készpénz fizetés ellenében átveendők, s ezeket a bérlő a bérletidő lejártával a bérletről elviheti. Az idei évben termett nevezett takarmányneműekért kölcsönös megegyezés alapján a bérlő köteles jelen év szeptember 1-én tulajdonosnak készpénzben 1300 P-őt fizetni. Bérbevevő kötelezi továbbá magát, hogy a bérbevett földterületnek legalább 20%-át minden évben jó érett istállótrágyával letrágyázza olyformán, hogy minden egyes kisholdra 1100 D öl legalább 120 q-a istállótrágyát kihord. 77 Bérbevevő köteles a szalmát és minden takarmány neműt teljes értékében tűzkár ellen biztosítani. Tűzkár esetén a biztosító intézet által e címen fizetett összeg teljes egészében a leégett szalma, vagy takarmánynemü pótlására fordítandó. Ha azonban a biztosító intézet bármely okból nem fizetné meg az elpusztult szalma vagy takarmánynemü teljes értékét, ez nem menti fel bérbevevőt azon kötelezettsége alól, hogy az egész leégett mennyiség helyébe másikat vásárolni köteles. A bérletidő tartama alatt bérbevevő a bérlet területéről semminemű szalma vagy takarmány félét el nem vihet, vagy el nem adhat, az a haszonbérelt ingatlanon használandó fel és trágyává alakítva, a föld javítására fordítandó. Kivételnek csupán a részesnek járó rész és a cselédek földjének termése tekintendő. 87 A szerződésszerű trágyázás betartása mellett és a 67-ban foglalt vetésforgó betartása mellett bérbeadó megengedi a bérlőnek, hogy az azon gazdasági évben letrágyázott tarlóba mintegy 15 kishold területen mint másodterményt zöldtakarmányt termeljen, kivéve a bérlet utolsó esztendejét, amelyre ez az engedmény nem vonatkozik. Kereskedelmi növények közül cukorrépán kívül csak cirok termelhető, ez is 2-4 kishold területen. 97 A kibérelt birtokon levő épületeket, faültetvényeket, kutat, árkot és azok tartozékait bérbevevő leltár mellett veszi át s a szerződés lejártával hasonló módon a rendeltetésszerű használat folytán előállott természetes kopás figyelembevételével jókarban tartozik átadni. Általában köteles bérbevevő a kibérelt birtokon lévő épületeket, kutat, árkokat gondozni, időelőtti romlástól óvni, az időközileg támadt hiányokat pótolni illetőleg kijavíttatni. Az épületeket évenként aratás előtt megtapasztani és kimeszelni. Mindezek elmulasztásából eredő károkért bérbevevő felelős s a bérbeadónakjoga van ezeket bírói úton megállapítani s a mutatkozó hiányokat bérbevevő terhére pótoltatni. A bérbevevő a bérletidő alatt eszközölt esetleges építkezéseit a bérletidő lejártá244
