Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)

Tolnay Gábor: A haszonbérlet

Ország Bérlet Részes bérlet és egyéb Ország aránya, % Hollandia 34,0 1,4 Ausztria _ Portugália 24,5 3,4 Finnország 14,9 0,0 Svédország _ _ Nagy-Britannia 37,1 1,0 EU12 38,2 1,9 LEU 15 — A részes bérletnek nincs nagy jelentősége az európai országokban, ezt a bérleti formát ott feudális maradványoknak minősítik. Van, ahol tiltják is annak alkalmazását. Európa déli országaiban azonban még előfordul az alkalmazása.

64 Láthattuk, hogy a föld bérlete elterjedt formája a földhasználatnak. A fejlett országokban a bérleti forma korábbi visszaszorulása után, mostanában újra előtérbe került és a foldkoncentráció fontos eszközévé vált. A bérlet lehetővé teszi, hogy a földtulajdonosnak ne kelljen megválnia tulajdonától, ha azt nem kívánja tovább használni, a bérlő pedig kisebb kockázattal bővítheti gazdaságát, mintha földet vásárolna. A bérelt mezőgazdasági földterület aránya a legfejlettebbek közé tartozó országokban eléri, sőt meghaladja a mezőgazdaságilag müveit terület felét. A bérleti formák között Európában főként a pénzbérlet terjedt el. A feles, harmados és kétharmados terménybérletek jellemzőek több fejlődő ország bérleti rendszerére. A bérleti feltételeket számos országban a bérlő javára szabályozták. Ezek közé tartozik a bérleti díj is, amelyet korábban több, ma már kevesebb ország kormánya szabályoz közvetlenül. A bérleti feltételek szabályozásával azonban közvetve befolyást gyakorol rá. A bérleti díjak a földárakhoz viszonyítva alacsonyak. Ennek oka részben a szabályozás, részben az alacsony mezőgazdasági jövedelem. A díjakat magas, 25-50 éves megtérülési idővel szorozva kapjuk meg a földárakat. Ugyanakkor nem alacsonyak a díjak a mezőgazdasági jövedelmekhez viszonyítva, mivel azok 50 - 55%-át is felemésztik. A magyarországi földpiac vizsgálata azt mutatja, hogy a privatizálás során létrejött fölös földkínálat mind a földárakat, mind a bérleti díjakat lenyomta. Számos mezőgazdasági nyugdíjas és nem mezőgazdasági lakos kapott, illetve szerzett kárpótlási jegyért olcsón földet, amelyet most a mezőgazdasági szövetkezeteknek és társaságoknak ad bérbe. A bérleti díjak - részben a kezdeti földkínálat, részben az alacsony (vagy negatív) mezőgazdasági jövedelmek miatt - alacsonyak, de a földárakhoz képest magasabbak, mint nyugaton. Ez a vételi keresletnél nagyobb bérleti keresletet jelzi. A földbérek növekedése a mezőgazdasági jövedelmek növekedésétől és a bérleti földkínálat csökkenésétől várható. A földárak szintén a jövedelmek emelkedésének és a földforgalom élénkülésének arányában fognak emelkedni.

65 64 BURGERNÉ 2002, 75-84. p. 65 BURGERNÉ 2002, 11 l-l 14. p. 23