Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)
Tolnay Gábor: A haszonbérlet
II. A gyűjteményben közölt szerződések tartalmi feldolgozása A haszonbérlet fogalma Tóth Tibor 1977-ben megjelent munkájában 66 leszögezte, hogy a bérleti gazdálkodás a tőkés agrártermelés törvényszerű 6 kísérő jelensége. Többek között ezért is szükséges részletesebben foglalkoznunk mind magával a bérleti gazdálkodással, mind az ezzel összefüggő haszonbérlettel és a haszonbérleti szerződéssel. A magyar nyelv értelmező szótára 68 szerint a „bérel" igével - első értelmezés szerint - kifejezetten jogi viszonyt fejezünk ki. Bérlet valaminek a bérlése, kibérelése, illetve az így szerzett jogot érinti, ami valaminek a használatára, haszonélvezetére vonatkozik, tulajdonképpen bérlő viszony. Második értelmezés szerint a bérlet a bérletbe vett vagy adott ingatlan - föld, ház, lakás, helyiség; ennek elnevezése: bérlemény. A haszonbérlet fogalmát már így határozza meg: Munkával hasznosítható, hasznot hajtó (mezőgazdasági ingatlan, üzem vagy jog) szerződések bérlete. Illetve ennek tárgyát - a haszonbérletbe vett ingatlant, üzemet jogot - nevezik haszonbérletnek. 69 A lexikon úgy határozza meg, hogy a haszonbérlet olyan kétoldalú jogügylet, amelyben az egyik fél (a bérbeadó), bizonyos ellenszolgáltatás fejében a másik félnek (a bérlőnek) tartósabb használatra enged át olyan javakat, amelyeknek gazdasági hasznosítása az üzem egyéb technikai feltételei mellett bizonyos idő lefolyását tételezi fel. A haszonbérlet jellegzetességét az adja, hogy a haszonbérlet tárgya mindig mezőgazdasági termelésre alkalmas földterület vagy valamely hasznot hajtó jog. 70 Az ellenszolgáltatást részint készpénzben, földingatlan esetében az illető bérlet hozadékának természetben átadandó hányadrészében rendszerint szerződésben állapítják meg. Tehát a szerződés alapján a bérlő jogosult a dolog használatára, és köteles ezért bért fizetni. A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja, ezt a bérbeadó ellenőrizheti. A szerződéstől való eltérő használat esetén a bérbeadót felmondási illetve kártalanítási jog illeti meg. Az üzemeltetés során felmerülő kiadásokat a szerződésben szabályozhatják. Ugyancsak szerződésben szabályozhatják a haszonbérlet más használatába (alhaszonbérletbe) adását. Megszűnik a haszonbérlet a szerződésben megállapított időpontban vagy az abban meghatározott más feltétel bekövetkeztekor. A határozott időre kötött bérletet az idő lejárta előtt a bérlő halála esetén csak az örökösei mondhatják fel. A haszonbérlő köteles haszonbért fizetni. A haszonbér- a felek megállapodásától 66 TÓTH Tibor: Nagybirtoktól a nagyüzemig. A mernyei uradalom gazdálkodása a jobbágyfelszabadítástól az első világháborúig. Bp., 1977. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 373 p. 24 cm. ( A bérletekről szóló rész a 341-348. oldalakon található.) 67 Törvényszerű = A megfigyelt hasonló jelenségekben azonos feltételek között egyformán érvényesülő következetes szabályosság, de teljes bizonyossággal rendszerint még meg nem állapított, nem rögzített tény, jelenség. 68 A magyar nyelv értelmező szótára. I. kötet Bp., 1959. Akadémiai Kiadó. - 564-565. p. 69 A magyar nyelv értelmező szótára. II. kötet. Bp., 1960. Akadémiai Kiadó. - 140-141. p. 70 BESENYEI Lajos: A bérleti szerződés. Bp., 2003. - 16. p. 24
